Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Kötelmi jog különös rész / A megbízási típusú szerződések /8.1. A megbízási szerződés fogalma

8. A megbízási típusú szerződések

8.1. A megbízási szerződés fogalma

6:272. § [Megbízási szerződés]

Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

A megbízási szerződés fogalmát a Ptk. 474.§.(1) és (2) bekezdései tartalmazzák, amelynek értelmében a rábízott ügy ellátását, a megbízó utasítási jogát és a megbízó érdekeinek megfelelő teljesítési kötelezettséget emeli ki. E szerint a megbízottat az ügy ellátása, a megbízót a díjfizetési kötelezettség terheli. Továbbra is helytálló az 1959-es miniszteri indokolás azon megállapítása, mely szerint „azok a jogviszonyok, amelyek más ügyviteli csoportba nem sorolhatók és nem tartoznak a munkaviszonyok körébe, megbízási viszonyoknak minősülnek.”

Megjegyzés

Jogeset:.A Legfelsőbb Bíróság az adott munkaügyi jogvitában úgy foglalt állást, hogy a korábban munkaviszonyban álló felek az elvégzendő munka természete folytán – megállapodással – utóbb polgári jogi jogviszonyt is létesíthettek. Az a körülmény, hogy a volt munkavállaló korábban munkaviszony keretében végezte az adott munkát, nem alapozza meg e jogviszonynak a megállapodástól eltérő minősítését.[BH.2003.213.]

Megjegyzés

Jogeset: Ilyen esetben a megbízó korlátlan utasítási joga a megbízott tevékenységének ellátására vonatkozik. A megbízási szerződés egyéb kikötéseit, így a díjazásra vonatkozó megállapodást egyedi utasítással nem módosíthatja.[BH.2006.321.]

A szabályozása tartalmilag megegyezik a korábbi Ptk-val, a megbízott köteles a rábízott feladat gondos ellátására, a megbízó a szerződésből eredő megbízási díj megfizetésére.

A törvényhozó azonban a szabályozásnál már nem az „ügy” ellátását, hanem a „feladat”ellátását emeli ki, ezzel is kihangsúlyozva, hogy a megbízás tárgya nem szűkül le csupán a képviseleti megbízásokra, hanem más magatartás végzésére is kötelez. Elhagyja a megbízó érdekeinek megfelelő teljesítési kötelezettséget is, hiszen a megbízott kötelezettsége, hogy a szerződésben és az esetleges utasításokban meghatározottak szerint teljesítse a megbízást. Az együttműködési kötelezettségből pedig egyértelműen következik, hogy tájékoztassa a megbízót, és utasítást kérjen. Ezen túlmenően azonban további kötelezettséget nem kíván e körben a megbízottra telepíteni. Az új szabályozás a jogügylet visszterhességéből indul ki, és csak külön utaló szabállyal rendelkezik arról, hogy az ingyenes alakzatra is a fejezet rendelkezései az irányadók.[ld. 6:280.§.]

Megjegyzés

A megbízót terheli annak bizonyítása, hogy a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalta.(BH.2001.387.)

A megbízási szerződés nincs kötelező alakszerűséghez kötve. Írásban, szóban, ráutaló magatartással is létrejöhet. Miután a megbízás csak a felek belső jogviszonyát szabályozza, indokolatlannak látszik annak írásbeli formáját bármilyen esetben megkövetelni. Az írásbeliségnek csak a külső viszonyokban, a forgalombiztonság szempontjából van jelentősége. Ez alól kivételt képeznek a meghatalmazást magukba foglaló megbízások, mivel ezekben az esetekben a megbízási szerződések kötelező alakszerűsége a meghatalmazásra irányadó szabályok szerint alakulnak. [ld.[6:15.§.(2) bekezdése]

A megbízási szerződés esetében is fokozottabban kívánják érvényesíteni az üzleti élet általános követelményeit, és kevésbé hangsúlyozni e szerződéses kapcsolat bizalmi jellegét. A hatályos szabályozásnál tágabban kívánja biztosítani a közreműködő igénybe vételét.

Megjegyzés

Lásd: a régi Ptk-nál tágabb körben, a szerződések teljesítésének általános szabályai szerint teszi lehetővé a közreműködő igénybevételét [6:129.§.] a közreműködőért való felelősség [ 6:148.§.]

A megbízó változatlanul a szerződés teljesítése során széles körű utasítási joggal rendelkezik. Az utasítás kiterjed a megkötendő szerződés tartalmára is. Nem terjed ki azonban a megbízott által igénybe vett közreműködő tevékenységére, ez esetben nem érvényesülhetne a közreműködő magatartásáért előírt felelősségi szabály.[ld. 6:148.§.]

Megjegyzés

Nincs akadálya annak, hogy a felek un. jutalékos „sikerdíjas” megbízás keretében a megbízott sikeres tevékenységétől tegyék függővé a díjfizetést. Ez a szerződés érvényes, a megbízott a kikötött díjra azonban csak akkor válik jogosulttá, ha eljárása eredményre vezetett. A díj meghatározásának módja a szerződést eredménykötelművé teszi. Az eredménykötelmi jelleg nem jelent egyúttal „ereményfelelősséget”, ha az eljárás nem vezet eredményre, de ez a megbízottnak nem felróható, az eredmény elmaradása miatt felelősség nem terheli, hanem annak csak a díj iránti igényjogosultságra van kihatása.[BH.2005.28.]

Megjegyzés

Jogeset: A megbízási szerződés „sikerdíj” kikötésének a semmissége a szerződés részbeni érvénytelenségét okozhatja. Ez esetben nem kizárt a tevékenységgel arányos megbízási díj megállapítása.[EBH.2008.1771.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések