Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Kötelmi jog különös rész / A megbízási típusú szerződések

8. A megbízási típusú szerződések

A Ptk. új szerkezetben szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek a megbízás szabályain alapulnak. Az 1959-es Ptk. XL. Fejezete tartalmazta a megbízás és a megbízás nélküli ügyvitel szabályait. A megbízási szerződés szabályait rendelte háttér szabályként alkalmazni a bizományosi szerződésre és a szállítmányozásra is Az új Ptk. e jogviszonyokat egy Cím alatt szabályozza. E megoldás az áttekinthetőbb szabályozáson túl azzal az előnnyel is jár, hogy az egyes szerződéstípusok esetén csupán a megbízási szerződéstől eltérő szabályokat kell kimondani, mivel a Ptk. valamennyi e Cím alatt szabályozott szerződéstípus esetén a külön nem szabályozott kérdésekben a megbízási szerződés szabályait rendeli megfelelően alkalmazni.

Szerkezeti változást jelent az, hogy a megbízás nélküli ügyvitel szabályait eltérően a korábbi szabályozástól nem a megbízási szerződéshez kapcsolódóan, a nevesített szerződések között helyezi el, hanem az egyéb kötelem keletkeztető tények között szabályozza (jogalap nélküli gazdagodás szabályai után). Ennek dogmatikai indoka az, hogy megbízás nélküli ügyvitel esetén fogalmilag nem beszélhetünk szerződésről.

A megbízási típusú szerződések két nevesített szerződéstípusán a bizományon és a szállítmányozáson felül két új szerződéstípust is szabályoz, az egyik a közvetítői szerződés, a másik a bizalmi vagyonkezelés szabályai. A közvetítői szerződés a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökeire vonatkozó szabályainak összehangolásáról szóló 86/653/EGK. Irányelv egyes szabályainak az átültetése mellett – azon szerződések számára kíván néhány szabályt megfogalmazni, amelyekben az egyik fél, a megbízója és harmadik személy közötti szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására vállal kötelezettséget.

A másik a bizalmi vagyonkezelés, a korábbi magyar jogból teljesen hiányzó jogintézményt kíván meghonosítani azáltal, hogy biztosítja teljes vagyonok, vagy meghatározott vagyontárgyak vagyonkezelőre történő átruházását, aki díj ellenében az átruházott vagyont tulajdonosként a szerződésben meghatározott módon köteles kezelni.

A Ptk. a megbízási típusú szerződések kibővítése ellenére sem szabályoz számos megbízási típusú jogviszonyt. Így nem került sor többek között sem az ügyvédi sem az orvosi megbízás szabályozására. A Ptk-nak nem célja valamennyi megbízási szerződés beemelése a kódexbe. A törvény a megbízás általános szabályai és az egyes altípusok közötti tartalmi összefüggést úgynevezett utaló szabályokkal teremti meg. Ha az adott szerződési altípust tárgyaló fejezet eltérően nem rendelkezik, a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A jogalkotó a megbízási szerződés szabályait nem alakította át gyökeresen, mivel sem a megbízási szerződéshez kapcsolódó igen kiterjedt bírói gyakorlat, sem pedig a jogirodalom nem vetett fel olyan szempontokat, amelyek a szabályozás alapvető újra gondolását indokolták volna. Így elsősorban a jogalkotó szándéka nem a dogmatika alapjainak megreformálására, hanem a Ptk. szabályozásának pontosítására irányult.

Olvasmány

Ajánlott irodalom [Lásd: Csanádi György. Megbízási jogviszony, Budapest, 1959. Közgazdasági és Jogi Tankönyvkiadó; az 1959-es Ptk. gyakorlatához: Bíró György : A megbízási szerződés. Budapest 2001.Complex]

Az 1959.-es Ptk. szemléletében jelentős hangsúlyt kap a megbízási szerződés bizalmi jellege. A megbízási szerződés bizalmi jellegét a jogirodalom is előszeretettel emeli ki. Ezt a jellegzetességet szokták szembe állítani a többi nevesített szerződéstípussal, mivel abból indul ki, hogy valamennyi szerződéses jogviszony a bizalmon alapul.

Az új szabályozás a professzionális üzleti élet követelményszintjével összhangban a megbízási szerződés esetében is fokozottabban kívánja érvényesíteni az üzleti élet követelményeit és kevésbé kívánja hangsúlyozni a bizalmi jelleget. Nem tartalmaz speciális szabályt a megbízási szerződés szabályai között arra, hogy például a megbízott közreműködőt milyen esetekben jogosult igénybe venni.

A Ptk. részben fenntartja a bizalmi elv honorálását a megbízás megszűnésének szabályaiban. Nem ismétli meg azokat a szabályokat, amelyeket a kötelmek közös szabályai vagy a szerződések általános szabályai rendeznek.

Az új szerződéstípusok esetén kifejezett célja az volt a szabályozásnak, hogy egyáltalán ne korlátozza, csupán orientálja a feleket.

Nem változtatott a jogalkotó a megbízási szerződés és más nevesített szerződéstípusok elhatárolási szempontjain sem. A szerződéses kapcsolatokban gyakran előfordul, hogy a felek különböző elnevezésekkel, megbízással vegyes szerződéses kapcsolatokat hoznak létre. A törvényhozó egyértelműen kiemeli, hogy a megbízási szerződés alapján a megbízott kötelezettsége a rábízott feladat gondos ellátása, míg a vállalkozási szerződés lényege változatlanul meghatározott eredmény elérésére irányul.(eredménykötelem) Például a sikerdíj kikötése nem teszi eredménykötelemmé, vállalkozási típusú szerződéssé a megbízási szerződést. A szerződő felek által alkalmazott elnevezéstől függetlenül munkaszerződésről beszélünk, ha a felek között hierarchikus viszony áll fenn, a fél meghatározott munkaidőben dolgozik, a tevékenységéért rögzített munkabért kap, a feladatát a munkaadó utasításainak megfelelően, a munkavégzés részleteire is (hely, idő, eszköz) kiterjedően végzi. [ld. [EBH.2001.576.; BH.2002.417.]

Változatlanul alkalmazható az a jogelv, hogy a szerződést nem az elnevezése, hanem a tartalma alapján kell minősíteni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések