Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Kötelmi jog különös rész / A vállalkozási szerződés /6.2 A tervezési szerződés

6. A vállalkozási szerződés

6.2 A tervezési szerződés

6:251. § [A tervezési szerződés]

(1) Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.

(2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.

(3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.

(4) A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.

Arra tekintettel, hogy a tervezés időben megelőzi a kivitelezést, a Ptk. elsőként a tervezési szerződést szabályozza. A tervezési szerződés fogalmát a Ptk. kiegészítette a tervdokumentáció átadására vonatkozó kötelezettséggel. Bár ez a normaszöveg tekintetében újdonság, a tervezőmunka eredményét a vállalkozó eddig is köteles volt átadni a teljesítés során.

Új szabályként rögzíti a Ptk. a tervdokumentációval szembeni követelményeket, e követelményeket a bírói gyakorlat már az 1959-es Ptk. alapján – külön szabály hiányában is – megkövetelte.

Elhagyja a Ptk. az 1959-es Ptk. 409. §-át, mivel az abban megfogalmazott rendelkezések diszpozitív szabályozás mellett szükségtelenek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a felek fokozatos tervszolgáltatásban is megállapodhatnak [1959-es Ptk. 409. § (1) bek.], a vállalkozó kártérítési felelőssége pedig a Ptk. korlátai között korlátozható vagy zárható ki (v.ö. 6:152. §).

A tervhiba miatti igényérvényesítési határidőre vonatkozó szabály célja, hogy biztosítsa, hogy a megrendelő jogai fennmaradjanak a tervezővel szemben mindaddig, amíg a hibás terv alapján történő kivitelezéssel kapcsolatban jogok gyakorolhatóak. A hibás terv miatt a tervdokumentáció átadásától kezdve a megrendelő az esetleges hibás teljesítés miatt felléphet, a határidő azonban nem az általános szabályok szerint jár le, hanem a hibás terv alapján kivitelezett szolgáltatás igényérvényesítési határidejével együtt.

A Ptk. fenntartja a tervező jogszavatosságára vonatkozó szabályokat, a szövegezésbeli változás csupán a jogszavatosság új szabályaival való összhang megteremtését célozza.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések