Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Kötelmi jog különös rész / Az adásvétel különös nemei /2.2 A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal

2. Az adásvétel különös nemei

2.2 A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal

6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]

(1) Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.

(2) Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Az ajánlati kötöttségre a távollevők között tett ajánlatra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tulajdonos ajánlati kötöttségének idejét a szerződés általános szabályaiban meghatározottnál rövidebb időtartamban nem határozhatja meg.

(3) Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.

(4) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre.

(5) Ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatás hatályossá válásától számított nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják. E határidő leteltekor az adásvételi szerződés a hatályos elfogadó nyilatkozatot tett jogosultakkal jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak egymás közötti érdekeltségük arányában szereznek közös tulajdont. Ha az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak érdekeltségének aránya nem állapítható meg, a jogosultak egyenlő arányban szereznek tulajdoni hányadot a dolgon.

A Ptk. az elővásárlási jog jogosultját megillető előjog érvényesülését az 1959-es Ptk. szabályozásához hasonlóan úgy kívánja biztosítani, hogy a harmadik személytől származó vételi ajánlat közlésének kötelezettségét írja elő a tulajdonos számára, és addig, amíg a jogosult joggyakorlására nyitva álló idő el nem telik, nem engedi meg a harmadik személy és a tulajdonos közötti szerződéskötést.

Az ajánlat közlésének módját a Ptk. lényegében a bírói gyakorlatnak megfelelően szabályozza, előírva, hogy azt teljes terjedelemben, minden lényeges elemére kiterjedő módon kell közölni, mert így kerülhet a jogosult abba a helyzetbe, hogy megítélhesse, érdekében áll-e az elővásárlási jog gyakorlása. Az 1959-es Ptk. bírói gyakorlatában bizonytalan volt, hogy mi minősül olyan lényeges elemnek, amelyet a jogosulttal közölni kell. Az elmúlt években a Legfelsőbb Bíróság ítéletei többségében a vevő személyét lényegesnek tekintették. A Ptk. ezt az értelmezést helyesnek tekinti: „vételi ajánlatot tett harmadik személy kilétére is ki kell terjedjen az ajánlat közlése, hiszen sokszor az is döntő szempont az elővásárlási jog jogosultja számára, hogy ki az a személy, aki vevőként jelentkezett.” (KISFALUDI András: A tulajdonátruházó szerződések. In VÉKÁS Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, 2013, Complex, 690. o.)

Annak érdekében, hogy a tulajdonos rendelkezési joga ne szenvedjen aránytalanul csorbát, azaz az elővásárlási jogból eredő teljesíthetetlen követelmények ne akadályozhassák meg a dolog elidegenítését, a törvény felmenti a tulajdonost a közlési kötelezettség alól abban az esetben, ha a közlés a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Nyilvánvalóan ilyen körülmény lehet az, ha a jogosult ismeretlen helyen tartózkodik, és ezért az ajánlat nem közölhető vele. és ugyancsak így értékelhető adott esetben a tulajdonostársak rendkívül nagy száma is.

A Ptk. tisztázza, hogy az elővásárlási jog esetén hogyan jön létre a szerződés: e szabályok szerint a vételi ajánlatot közlő fél a közléssel eladási ajánlatot tesz az elővásárlási jog jogosultjának. Ha a jogosult az ajánlatot elfogadja, a szerződés létrejön. A jogosult elfogadásáig e jogviszonyban is beáll az ajánlati kötöttség. Annak érdekében, hogy az elővásárlási jog jogosultjának legyen ideje az ajánlatot megfontolni, a Ptk. úgy rendelkezik, hogy az ajánlati kötöttség időtartamát a fél meghatározhatja, de a jognyilatkozat közlésének módjától függetlenül a fél a távollevők között tett ajánlatra vonatkozó szabályok (6:65. §) körében meghatározottnál rövidebb időtartamot nem határozhat meg.

Új szabályt ad a Ptk. arra az esetre, ha több jogosult kíván élni elővásárlási jogával. Mivel ezen jogosultak közötti választás önkényes lenne, ezért a Ptk. úgy rendelkezik, hogy ők érdekeltségük arányában, ha pedig ez nem megállapítható, egyelő arányban szereznek tulajdonjogot. A Ptk. ugyanakkor arra is tekintettel van, hogy az elővásárlási jog jogosultjai nem szükségszerűen kívánnak közös tulajdont szerezni, ezért biztosítja, hogy ilyen esetekben a fél elfogadó nyilatkozatát visszavonhassa.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések