Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / IX. Cím: A szerződés teljesítése

IX. Cím: A szerződés teljesítése

A szerződés teljesítésére vonatkozó szabályok az új Ptk-ban két helyen találhatók: a kötelmek közös szabályai között a kötelem teljesítésével kapcsolatos általános rendelkezések (6:34-41. §) és a pénztartozás teljesítéséről (6:42-48. §) szóló rendelkezések, továbbá a szerződés általános szabályai között a szerződés teljesítéséről szóló rendelkezések (6:122-136. §). A szerződés a kötelemkeletkeztető tények közé tartozik, a kötelem egyik fajtája, így a kötelem teljesítésére vonatkozó szabályokat a szerződésre alkalmazni kell, melyek mellett alkalmazandóak a szerződés teljesítéséről szóló rendelkezések is. A kötelem teljesítéséről, illetve a szerződés teljesítéséről szóló szabályok között az általános és különös viszonya érvényesül. Ezen túlmenően a szerződés teljesítésének szabályait általános és különös rendelkezésekre bontotta a jogalkotó.

Megjegyzés

A szerződésekre vonatkozóan is alaptétel az új Ptk. 6:34. §-ban [?] megfogalmazott „pacta sunt servanda” elve, mely azt jelenti, hogy az érvényesen létrejött és hatályos szerződéseket tartalmuknak megfelelően teljesíteni kell.

9.1. Általános rendelkezések

6:122. § [A kárveszély átszállása]

A teljesítéssel a kárveszély - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másik félre száll át.

A szerződés teljesítésének szabályai körében az új Ptk. nem szól általánosságban a teljesítés joghatásairól, mivel ezt a kötelem teljesítésével kapcsolatos szabályok tartalmazzák.

A kárveszély átszállásának szabálya egyébként tartalmilag azonos.

Megjegyzés

A kárveszélyről az új Ptk. az 5:22. §-ban [?]a tulajdonjog tartalma körében tartalmaz rendelkezést, mely szabály a „casus nocet domini” elvét [?] fogalmazza meg. Ebből következően a kárveszély átszállása dologszolgáltatással kapcsolatos szerződéseknél merül fel.

Az új Ptk. több helyen maga fogalmaz meg kivételeket a 6:122. § főszabálya alól:

  • a jogosult átvételi késedelme esetén a kárveszély átszáll a jogosultra (6:156. § (3) bekezdés);
  • ingatlan adásvétel esetén ha az eladó az ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre átruházza, a vevőre a birtokátruházás napján átszáll a kárveszély (6:217. §);
  • fogyasztói adásvétel esetén ha az eladó vállalja a dolog vevőhöz történő eljuttatását, a vevő általi birtokbavétellel száll át a kárveszély (6:219. §);
  • lízingszerződés esetén a lízingbevevőre a szerződés megkötésekor, dolog esetén a birtokátruházáskor száll át a a kárveszély (6:412. § (1) bekezdés).

6:123. § [A szolgáltatás minősége]

(1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így

a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;

b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak.

c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és

e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

(2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a (2) bekezdés c) pontjában említett nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy

a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie;

b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy

c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a szolgáltatás előállítójának minősül a gyártó, a szolgáltatás importálója és forgalmazója, valamint az a személy is, aki a dolgon nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését feltünteti.

(4) A szolgáltatásnak a rendeltetés szerinti célra való alkalmassága szempontjából a minőségi előírásokat is figyelembe kell venni.

(5) Ha a felek a szerződés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának minőségét nem határozták meg, a kötelezettnek a forgalomban szokásos jó minőségben kell teljesítenie.

Az új Ptk. e §-ban csak a szolgáltatás minőségével foglalkozik, a régi Ptk. szabályaihoz képest nincs utalás a szerződés tartalmának megfelelő, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség és választék szerinti teljesítésre.

Az új Ptk. 6:62. § (1) bekezdésben [?] foglalt együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályára tekintettel annak megismétlése – a régi Ptk-tól eltérően – itt nem történik meg.

Az új Ptk. a minőséggel kapcsolatban arra is utal, hogy a szolgáltatásnak – a szerződésben kikötött követelmények, valamint a szolgáltatás céljának, rendeltetésének való megfeleléséhez szükséges tulajdonságok mellett - meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek is (a régi Ptk. ez utóbbit külön nem tartalmazza).

Az új Ptk. - a hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről szóló 1/2012. (VI.21.) PK véleményben kifejtett bírói gyakorlatot törvénybe emelve – új tételes jogi szabályként rögzíti, hogy a minőségi előírásokat is figyelembe kell venni a szolgáltatásnak a rendeltetés szerinti célra való alkalmassága szempontjából.

A régi Ptk-tól eltér abban, hogy nem írja elő a dolog azonosításra alkalmas jelzéssel való ellátását és gazdálkodó szervezeteknél a dolog minőségének tanúsítását.

Megjegyzés

Az új Ptk. 6:123. § (4) bekezdésének értelmezéséhez az 1/2012. (VI.21.) PK vélemény indokolását kell segítségül hívni: a szolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározásakor a nem kötelező jellegű előírásokat is figyelembe kell venni (ezektől a felek egyébként a szerződési szabadság elve alapján egyező akarattal eltérhetnek).

6:124. § [Dokumentáció átadása]

A kötelezett köteles a jogosultnak átadni a szolgáltatásról szóló tájékoztató leírásokat és egyéb dokumentumokat.

A dokumentáció átadására vonatkozó általános kötelezettség az új Ptk. új előírása, e körben a régi Ptk. 277. § (6) bekezdésében [?]és a régi Ptk. 396. § (3) bekezdésében [?] tartalmaz rendelkezést.

6:125. § [Többletszolgáltatás]

Ha a kötelezett a szerződésben előírtnál nagyobb mennyiség szolgáltatását ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogosult visszautasíthatja. Ha a jogosult a többletszolgáltatást elfogadja, a többletteljesítéssel arányosan növelt ellenszolgáltatást köteles teljesíteni a szerződésben kikötött ellenérték teljesítésére vonatkozó szabályoknak megfelelő időben és módon.

A többletszolgáltatásra vonatkozó szabály az új Ptk. új rendelkezése, a régi Ptk. nem tartalmazza e szabályt.

A többletszolgáltatás elfogadása a felek szerződésének módosítását jelenti (új Ptk. 6:191. §), megváltozik a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás mennyisége, a szerződés egyéb rendelkezései – más megállapodás hiányában – érintetlenül maradnak.

Megjegyzés

Az új Ptk. 6:34. § kimondja, hogy a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. Az új Ptk. ezen szabálya a többletszolgáltatás felajánlása visszautasításának lehetőségéről, továbbá annak elfogadása esetén az ellenszolgáltatás teljesítéséről szól.

6:126. § [Akadályközlési kötelezettség]

(1) A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett.

(2) Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős.

Az akadályközlési kötelezettség az új Ptk. új rendelkezése, azt a régi Ptk. általános jelleggel nem tartalmazza.

Az új Ptk. ezen szabályában megfogalmazott akadályközlési kötelezettség levezethető az új Ptk-ban a szerződési jog alapelvei között szabályozott együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből. Az akadályközlési kötelezettség megfelelő teljesítésével lehetővé válik, hogy a másik fél az érdeksérelmét (kárát) elhárítsa vagy enyhítse.

6:127. § [A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége]

(1) A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e.

(2) A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik.

(3) A szolgáltatás minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó költségek a jogosultat terhelik.

A régi Ptk. szabályához hasonlóan az új Ptk. is a jogosult kötelezettségévé teszi a teljesítést követően a szolgáltatás mielőbbi megvizsgálását.

Az új Ptk. a szolgáltatás minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó költségek jogosult általi viselését írja elő, a költségek típusait – eltérően a régi Ptk. 283. § (3) bekezdésének szabályától [?] – nem részletezi.

Megjegyzés

Az új Ptk. nem tartalmaz konkrét határidőt a megvizsgálásra, de annak késedelem nélküli (a régi Ptk. 283. § (1) bekezdésének szövegezése: „ a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül”) megtételét írja elő.

6:128. § [Egyidejű teljesítés]

A teljesítési idő beálltával bármelyik fél követelheti a másik fél esedékessé vált szolgáltatásának teljesítését, ha saját szolgáltatása egyidejű teljesítését felajánlja.

Az új Ptk. - eltérően a régi Ptk-tól – az egyidejű teljesítés elvét tekinti főszabálynak. Fontos változás, hogy a régi Ptk. 281. § (1) bekezdése szerint [?] a fél mindaddig nem köteles a szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél nem teljesít, míg az új Ptk. a szerződés teljesítése körében a feleket aktivitásra készteti: a másik féltől mindaddig nem lehet teljesítést követelni, amíg a fél a saját szolgáltatását nem teljesíti vagy azt nem ajánlja fel.

6:129. § [Közreműködő igénybevétele]

(1) A felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe.

(2) Ha a kötelezett a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint személyesen köteles eljárni, más személy közreműködését akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében szükséges.

Az új Ptk. általános szabályként tartalmazza, hogy a felek más személy – közreműködő – igénybevételélével jogosultak a szerződésből eredő kötelezettségüket teljesíteni vagy jogukat gyakorolni. A közreműködő igénybevételének általános rendelkezéssé tétele a Ptk. új rendelkezése, a régi Ptk. az egyes szerződéstípusoknál külön szabályozta a közreműködő igénybevételének lehetőségét (vállalkozás, megbízás, letét).

6:130. § [Pénztartozás teljesítésének ideje]

(1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben az esetben a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát.

(2) A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha

a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;

b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy

c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.

(3) Vállalkozások közötti szerződés esetén az e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő az (1)-(2) bekezdésben meghatározott határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött idő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő a hatvan napot meghaladó részében semmis.

(4) Vállalkozások közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerződési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszabb határidőt határoz meg. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határidőt, amely a hatvan napot nem haladja meg - mint tisztességtelen kikötést -, a jogosult megtámadhatja.

Ezen rendelkezés a 2011/7/EU irányelv 3., 4. cikkének való megfelelést szolgálja, meghatározza a pénztartozás teljesítésének idejét, a vállalkozások egymás közötti szerződései, valamint a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak a vállalkozással kötött szerződései tekintetében is.

6:131. § [Pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén]

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró.

[?] minden szerződéses kapcsolatra alkalmazandó, míg az új Ptk. szabálya csak fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén.

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben továbbra sem zárható ki a pénztartozás idő előtti teljesítése (az új Ptk. az ilyen kizáró kikötéshez a semmisség jogkövetkezményét fűzi).

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben kizárólag a pénztartozás idő előtti teljesítésének közvetlen költségeit lehet felszámítani, minden egyéb teher előírása semmis.

Az új Ptk. „A kötelem teljesítése” cím alatt a 6:36. §-ban rendelkezik az idő előtti teljesítésről, a 6:43. §-ban a pénztartozás idő előtti teljesítésével kapcsolatban a korábbiakhoz hasonlóan szabályozza, hogy a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni. (E szabályok – mivel azokhoz tiltó rendelkezés nem kapcsolódik – diszpozitívak, így a felek eltérő megállapodása nem tiltott.)

Fontos változás a korábbi szabályhoz képest, hogy a régi Ptk. 292. § (2) bekezdésétől [?] eltérően a törvény általánosságban nem tiltja, hogy a jogosult a szerződésben a teljesítés és a lejárat közötti időre kamatot, kártalanítást, díjat kössön ki arra az esetre, ha a kötelezett a tartozását a lejárat előtt megfizetné. E szabály indoka a megváltozott pénzpiaci helyzet.

Főszabály szerint tehát a kötelezett jogosult idő előtti teljesítésre, azt a jogosult köteles elfogadni, és nem jogosult az idő előtti teljesítés miatt a kötelezettel szemben igényt érvényesíteni. A felek azonban szerződésükben az idő előtti teljesítés esetére megállapodhatnak díj, kártalanítás fizetésében, sőt akár abban is, hogy a jogosult nem köteles elfogadni a teljesítési idő előtt felajánlott pénztartozást.

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre azonban a törvény eltérő és kogens rendelkezést fogalmaz meg: ilyen szerződéseknél nem lehet érvényesen kizárni a pénztartozás idő előtti teljesítését, és a fogyasztó terhére nem lehet érvényesen kikötni az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségen kívüli terhet (pl. előtörlesztési díjat, kártalanítást). Az idő előtti teljesítés magasabb összegű költségtérítéshez való kötése alkalmas ugyanis a fogyasztó előtörlesztéstől való visszatartására.

Az előtörlesztéssel kapcsolatos szabály a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 24. §-ában már megjelent [?]

6:132. § [A kikötött kamat mérséklése]

A túlzott mértékű kamatot a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

Lényeges változás, hogy az új Ptk. alapján a kikötött kamat mérséklésére csak a kötelezett kérelmére kerülhet sor.

Megjegyzés

Az új Ptk-ban – hasonlóan a régi Ptk. szabályához – a kamat mértékére vonatkozó rendelkezések diszpozitívak, így a felek szerződésükben a törvényben írt mértéktől eltérő, akár magasabb kamatot is kiköthetnek. A diszpozitivitás korlátját jelenti, hogy a túlzott mértékű kamat bírósági mérséklésére továbbra is lehetőség van.

Lényeges változás, hogy a felek által kikötött kamat az új Ptk alapján már hivatalból nem, csak a kötelezett kérelmére mérsékelhető. A felek által kikötött kamat – mivel a szabályozás e körben megszorítást nem tartalmaz – valamennyi kamattípusra (ügyleti, késedelmi, egyenértéki kamat) vonatkozik.

A mérséklés körében az új Ptk. sem ad iránymutatást, mely meghatározná, milyen szempontok alapján állapítható meg a kamat túlzott mértéke. Ezért – a korábbi bírói gyakorlattal egyezően – az adott ügylet sajátosságai, a szerződéskötés körülményei alapján, mérlegeléssel kell arról dönteni, hogy a szerződésben kikötött kamat túlzott mértékű-e, és ha igen, annak milyen mértékű mérséklése indokolt.

6:133. § [Költség]

Az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket.

Ez a § az új Ptk. új rendelkezése.

Ezen új szabály következtében a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket – az ellenszolgáltatást meghaladóan - a kötelezett külön megállapodás hiányában akkor sem lesz jogosult követelni, ha azok ténylegesen és indokoltan felmerültek. A kötelezettnek így az ellenszolgáltatás meghatározásakor kellő gondossággal fel kell mérnie, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatban milyen költségei fognak felmerülni.

A szabály – fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések esetében - egyoldalúan kogens.

Megjegyzés

Tág teret ad a mérlegelésnek a „szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségek” fogalma, melyet tartalmát a bírói gyakorlat fogja kitölteni.

A régi Ptk hasonló szabályt tartalmaz a letéttel kapcsolatban[?].

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések