Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / VI. Cím: Az érvénytelenség /6.2. Az érvénytelenség jogkövetkezményei

VI. Cím: Az érvénytelenség

6.2. Az érvénytelenség jogkövetkezményei

E területen az új Ptk. jelentős változást hozott a régi Ptk. szabályaihoz képest, mely új szabályok egy része már az 1/2010. (VI.28.) PK véleményben is megjelent. Az új Ptk. szabályozási rendszere a régi Ptk-hoz képest eltérő dogmatikai alapon áll: míg a régi Ptk. szerint az érvénytelenség elsődleges jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása, és az érvénytelen szerződés következtében történt vagyonmozgások visszarendezését tartja szem előtt, az új Ptk. érvénytelen szerződés esetén a felek jogviszonyát a jogalap nélküli gazdagodás elve alapján kívánja rendezni.

A főbb változások a következők:

Az érvénytelenség kérdése továbbra is csak létrejött szerződés esetén merül fel (BH2013. 64.).

Lényeges, hogy a nem létező szerződés jogkövetkezményének levonása esetén is a jogalap nélküli gazdagodás / jogalap nélküli birtoklás szabályait kell alkalmazni (EBH2004. 1146.).

Megjegyzés

EBH2004. 1146 II. Nem létező szerződésből eredő elszámolásra a jogalap nélküli gazdagodás és a jogalap nélküli birtoklás szabályait kell megfelelően alkalmazni (1959. évi IV. törvény 112-113. §, 193. §).

BH2013. 64. A bíróságnak először azt kell vizsgálnia, hogy a szerződés létrejött-e, volt-e feleknek szerződési akarata, ezt követően vizsgálandók a semmisségi, illetve megtámadási okok [1959. évi IV. törvény 205. §, 234. §, 236. §, 1997. évi CXLI. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontja, 63. §].

6:108. § [Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása]

(1) Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján - az elévülés és az elbirtoklás határai között - alkalmazza.

(2) A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné.

(3) A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.

Az új Ptk. tételesen is kimondja azt a jogelmélet és joggyakorlat által már kimunkált és évek óta következetesen alkalmazott elvet, hogy érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenségnek ezen jogkövetkezményét a bíróság hivatalból vonja le.

Az érvénytelenség egyéb (további) jogkövetkezményeit a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján – az elévülés és az elbirtoklás határai között – alkalmazhatja.

A régi Ptk. szabályával egyezően [?] az új Ptk. szerint is kérheti a felek bármelyike a szerződés érvénytelensége megállapítását az érvénytelenség következményeinek alkalmazása nélkül, de az erre vonatkozó szabályok közül elhagyja az ügyészre és a külön jogszabályban feljogosított más személy általi perindításra vonatkozó rendelkezést [?]

Nem érvényesül teljes körűen a kereseti kérelemhez kötöttség elve: az alkalmazásra kerülő jogkövetkezmények meghatározása során a bíróság nincs kötve a fél kereseti kérelméhez, más megoldást is választhat, kivéve azt, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.

Az új Ptk. nem tartalmazza az állam javára marasztalás jogintézményét.

Megjegyzés

Fontos megjegyezni, hogy az új Ptk. 108. § (1) bekezdésének első mondatában írt jogkövetkezmény hivatalból csak semmisség esetén alkalmazható, megtámadhatóság esetén e joghatás kiváltásához szükséges a szerződés eredményes megtámadása. Az új Ptk. tételesen is kimondja azt a már évek óta alkalmazott elvet, hogy az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság nem hivatalból alkalmazza, tehát nincs lehetőség a felek jogviszonyának hivatalból történő rendezésére.

Az új Ptk-ba is bekerült a régi Ptk. 239/A. § (1) bekezdésének szabálya, mely az érvénytelenség megállapítására irányuló önálló kereset indítását teszi lehetővé. Lényeges, hogy ez esetben a megállapítási kereset Pp. 123. §-ban írt feltételeinek fennállását nem kell vizsgálni, azaz a fél e jogszabályhely alapján előterjeszthet megállapítási keresetet akkor is, ha egyébként teljesítést is követelhetne.

A kereseti kérelemhez kötöttség alóli kivétel elvét eddig a tételes jog nem tartalmazta, de a bírói gyakorlat már kialakította [2/2010. (VI. 28.) PK vélemény 5/a. pont].

Az új Ptk. nem tartalmazza az állam javára való marasztalás lehetőségét, egyébként az utóbbi években nem is került alkalmazásra ezen büntető jellegű szankció.

BDT2012. 2821. I. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye, hogy az ilyen ügyletekre jogot alapítani nem lehet, az érvénytelen szerződésen alapuló igények bíróság előtt eredményesen nem követelhetők. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból, határidő nélkül kell alkalmaznia; az érvénytelenség további jogkövetkezményeit azonban a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, és az elévülés korlátai között alkalmazza.

BH2009. 55. Nincs helye az ítélet kiegészítésével az eredeti állapot helyreállításának, ha a felperes a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetében nem kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását [1959. évi IV. törvény 237. § (1) bek.; 1952. évi III. törvény 215. §, 224. §].

BDT2007. 1553. I. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását a bíróság csak kérelemre (kereset, viszontkereset alapján) teheti meg, hivatalból a jogkövetkezményeket illetően döntést nem hozhat.

Forrás

Vékás Lajos: Érvénytelen szerződés és jogalap nélküli gazdagodás (Magyar Jog, 2003/7. szám)

6:109. § [A kárveszély átszállása]

Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át.

Az új Ptk. új rendelkezése a kárveszély átszállására vonatkozó rendelkezés.

Az új Ptk. a 6:122. §-ban [?] tartalmazza az általános kárviselési szabályt. Mivel érvénytelen szerződés alapján teljesítésről nem beszélhetünk, az előbbi szabály nem alkalmazható az érvénytelen szerződés alapján esetlegesen bekövetkezett vagyonmozgások esetén. Az új Ptk. az általános kárviselési szabálytól eltér érvénytelen szerződés alapján történt dologszolgáltatás esetén: ilyen esetben a kárveszély – a szerződés érvénytelensége ellenére – a szolgáltatás nyújtásával átszáll a másik félre, azaz ő viseli a dologban bekövetkezett olyan károkat, amelyek viselésére mást nem lehet kötelezni.

Megjegyzés

Ezen szabály megalkotására azért volt szükség, mert a kárveszélyviselés általános szabályának alkalmazása a felek egyenlőtlen helyzetét eredményezné. Az általános szabályok alapján – mivel a szerződés joghatályos teljesítése nem történt meg - az érvénytelen szerződést kötő felek közül a dolgot szolgáltató félről nem szállna át a másik félre a kárveszély, így a dologban bekövetkezett bármilyen kár az ő terhére esne. Az új Ptk. ezen új szabálya alapján azonban amennyiben a dologszolgáltatás átvevője a dolgot az abban bekövetkezett kár miatt nem tudja visszaszolgáltatni, a dologszolgáltatást nyújtó fél nem köteles visszatéríteni a kapott pénzszolgáltatást.

6:110. § [Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal]

(1) Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha

a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy

b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.

(2) Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az érvényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna.

Az új Ptk. lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy az eredeti állapot helyreállításának elrendelése helyett a szerződést megkötésének időpontjára visszamenőleges (ex tunc) hatállyal érvényessé nyilvánítsa, azon esetekben, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem szerződésmódosítással kiküszöbölhető, vagy az érvénytelenségi ok már megszűnt.

Az új Ptk. ezen jogkövetkezményt tekinti az elsődlegesen alkalmazandó jogkövetkezménynek, amennyiben alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak. Ezen jogalkotói szándékot az is jelzi, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményei között első helyen szabályozza az érvényessé nyilvánítást.

Amennyiben elviekben mind az érvényessé nyilvánítása, mind az eredeti állapot helyreállítására van lehetőség, továbbra is irányadó a PK 267. számú állásfoglalás indokolásában írt következő okfejtés: „Annak eldöntésénél, hogy a bíróság melyik jogkövetkezményt alkalmazza, jelentősége van annak, hogy a felek a szerződést milyen mértékben teljesítették, a teljesítést követően mi lett a szolgáltatások sorsa, a szerződés folytán milyen változások következtek be a felek helyzetében, nem utolsósorban pedig a felek perbeli nyilatkozatainak.”

Megjegyzés

Az érvényessé nyilvánításra tehát csak akkor kerülhet sor, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető, vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.

A régi Ptk. rendelkezése szerint [?] érvényessé nyilvánításra akkor van lehetőség, ha az érvénytelenség oka megszüntethető. Ezen szabály pontosítása történt meg az új Ptk-ban, mivel sok esetben az érvénytelenségi ok nem szüntethető meg, de az érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető. Az érdeksérelem kiküszöbölésére példa lehet a régi Ptk. előbb idézett 237. § (2) bekezdése (uzsorás szerződés, feltűnő értékaránytalanság esetén az aránytalan előny kiküszöbölése).

Kérdéses, hogy ezen „megfelelő módosítás” meddig terjedhet, mi a módosítás korlátja; a bírói gyakorlatra vár ennek tartalommal kitöltése

Az új Ptk. a 6:110. § (1) bekezdés b) pontjában tartalmazza az „érvényessé válás” [?] egyik esetét, amikor az érvénytelenség oka magától hárul el (pl. jogszabályba ütközésnél az adott jogszabály hatályon kívül helyezése, lásd: BH2012. 35.). Ezen szabály alapján – erre irányuló kereseti / viszontkereseti kérelem nélkül - nem válik minden egyes érintett szerződés érvényessé.

Az érvényessé válás másik esetét (a szerződés érvényessé válása a felek akaratából) az újPtk. 6:111. § szabályozza.

Az érvényessé nyilvánítás a bíróság konstitutív aktusa, az erre vonatkozó döntés az ítélet rendelkező részére tartozik.

BH2012. 35. Az ingatlan tartós használatára (haszonbérletére) kötött szerződés időtartamára vonatkozó semmis kikötés nem válik feltétlenül érvényessé az időközben bekövetkezett jogszabályváltozás folytán. Az érvényessé válás szempontjából alapvetően a jogszabály változás okát kell a bíróságnak vizsgálni (1959. évi IV. törvény 237. §, 239. §).

6:111. § [A szerződés érvényessé válása a felek akaratából]

(1) A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik.

(2) Az érvénytelen szerződés érvényessé válása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna.

(3) Ha a felek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve válik érvényessé, az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni.

Az új Ptk. új rendelkezése a szerződés érvényessé válása a felek akaratából. Ennek alapján lehetősége van a feleknek arra, hogy maguk – az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével - orvosolják az érvénytelenségi okot (pl. hiányzó alakiság pótlása), vagy amennyiben az érvénytelenségi ok más okból megszűnik, a szerződési akaratukat megerősítik.

Az új Ptk. főszabálya szerint a szerződés érvényessé válása ex tunc hatályú. Erre az esetre a szintén ex tunc hatályú, bíróság általi érvényessé nyilvánítás.

A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a felek megállapodása alapján az ex tunc hatály főszabálya helyett a jövőre nézve (ex nunc hatállyal) váljék érvényessé a szerződés.

Megjegyzés

A régi Ptk. nem szabályozza a felek akaratából történő érvényessé nyilvánítás esetét. Az új Ptk-ban már általános jelleggel van arra lehetőség, hogy a felek maguk orvosolják az érvénytelenségi okot. Ez az orvoslás a felek részéről aktív magatartást igényel, és célja a szerződés „megmentése”.

Az érvénytelenség okának megszűnése esetén az új Ptk. szerint két lehetőség van:

  • a felek az érvénytelenségi ok megszűnése esetén szerződési akaratukat megerősítik [új Ptk. 6:111. § (1) bekezdés], vagy
  • a bíróság a fél keresete alapján az érvénytelen szerződést érvényessé nyilvánítja [új Ptk. 6:110. § (1) bekezdés b) pont].

Az új Ptk. 6:111. § (2) bekezdés a 6:110. § (2) bekezdés szabályával egyező tartalmú az érvényessé nyilvánított / érvényessé vált szerződés teljesítésével és a szerződésszegéssel kapcsolatban.

Az új Ptk. 6:111. § (3) bekezdés az ex nunc hatályú érvényessé válás esetére az érvényessé válásig történt „teljesítésre” az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását rendeli. Dogmatikailag nem tűnik helyesnek az érvénytelen szerződés alapján történt szolgáltatásra a „teljesítés” fogalmának használata.

Forrás

Darázs Lénárd: Az „érvényessé válás” jogintézményének szükségességéről a polgári jogban, Magyar Jog 2009/8. szám

6:112. § [Eredeti állapot helyreállítása]

(1) Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. A visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet.

(2) Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.

Az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy kizárólag a természetben történő in integrum restitutiót tekinti az eredeti állapot helyreállításának. Rögzíti a normaszöveg azt is, hogy az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.

Szolgáltatás természetbeni visszatérítését az követelheti, aki maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást.

Lényeges szabály, hogy a visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet. E rendelkezés beiktatásának szükségessége azért merült fel, mert in integrum restitutio lehetősége esetén többnyire dologszolgáltatás áll szemben pénzszolgáltatással, és a dolog visszakövetelése iránti – tulajdoni – igény nem évül el (annak csak az elbirtoklás szab határt), míg a másik fél pénzkövetelése kötelmi igény, mely elévül.

Megjegyzés

A régi Ptk. 237. § (1) bekezdésének rendelkezése [?] szerint az érvénytelenség alapvető jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio). A régi Ptk. fenti szabályából a természetben történő in integrum restitutio következik, a bírói gyakorlat (PK 32. számú állásfoglalás) azonban tágabban értelmezte az eredeti állapot helyreállításának fogalmát: lehetőséget látott az eredeti állapot értékben (pénzben) történő helyreállítására, illetve ezt olyan esetekben is lehetővé tette, amikor a dologszolgáltatás utólagosan vált irreverzibilissé.

A PK 32. számú állásfoglalást meghaladottnak nyilvánító 1/2010.(VI.28.) PK véleményében már megjelent az az álláspont, hogy in integrum restitutióra csak természetben kerülhet sor, a kölcsönösen teljesített szolgáltatások egyidejű visszatérítésével (azaz a bíróság csak akkor rendeli el az eredeti állapot helyreállítását, ha az mindkét fél részéről természetben lehetséges). Érdemes idézni ezen PK vélemény 3. pontját: „Az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. Nem minősül az eredeti állapot helyreállításának az, ha valamelyik fél a kapott dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni.”, továbbá 4. pontját: „Az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszatérítése is csak kölcsönösen és egyidejűleg történhet. Csak az a fél követelheti eredményesen a neki visszajáró szolgáltatást, aki egyben vállalja, hogy maga is visszatéríti a számára teljesített szolgáltatást és erre képes is.”

Az eredeti állapot helyreállítására tehát csak tisztán tulajdonátruházó szerződések esetén van lehetőség, és a visszatérítésnek a felek között kölcsönösen kell történnie.

A felek pozíciójának kiegyenlítését szolgálja a visszatérítési kötelezettség határidejével kapcsolatos új szabály beiktatása. Például ha a fél az eredeti állapot helyreállítása körében az általa nyújtott dologszolgáltatást visszaköveteli, alappal az elévülési idő eltelte esetén sem hivatkozhat elévülésre az általa visszatérítendő pénzszolgáltatással kapcsolatban.

Kérdéses lehet, hogy abban az esetben, ha perben a felperes az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását kéri és az alperes sem ellenkérelemben, se viszontkeresetben nem terjeszt elő igényt a neki visszajáró szolgáltatással kapcsolatban, az új Ptk. 6:108. § (1) bekezdésében [?] írtakra figyelemmel van-e helye hivatalbóli döntésnek az alperesnek az eredeti állapot helyreállítása esetén visszajáró szolgáltatással kapcsolatban.]. Ezzel kapcsolatban az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI.28.) PK vélemény 7. pontja azt mondja ki, hogy „Az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereseti kérelem esetében a bíróság - kifejezett joglemondás hiányában - az alperes viszontkeresetének, illetve ellenkérelmének előterjesztése nélkül is köteles dönteni az alperesnek visszajáró szolgáltatásról.”, mely iránymutatás változatlanul követhető.

Kivételesként említendők meg azon esetek, amikor nem kerülhet sor teljes körűen az eredeti állapot helyreállítására (pl. felszámoló által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben, lásd: BH2009. 156.).

Az új Ptk. előírja, hogy a szolgáltatások értékegyensúlyát az eredeti állapot helyreállítása során is biztosítani kell, meg kell akadályozni bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodását. Az 1/2010.(VI.28.) PK vélemény 8. pontja már kimondta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásánál a bíróságnak gondoskodnia kell az eredetileg egyenértékű szolgáltatások értékegyensúlyának a fenntartásáról, meg kell akadályoznia bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodását.

Ez a kérdés főleg akkor kerül előtérbe, amikor a szerződéskötés és az eredeti állapot helyreállítása között hosszabb idő telik el, mely alatt a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti, korábban fennállt értékegyensúly felbomlik. Ilyen esetekben, bár elvileg van lehetőség az eredeti állapot helyreállítására, de az – az időközbeni értékegyensúly-felbomlás miatt - valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené. Ilyen esetekben a jogviszony rendezésekor, az elszámolás során a bíróságnak kell arról gondoskodnia, hogy fennálljon az értékegyensúly a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között.

BH2009. 156. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet képviseletében a felszámoló által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben a felszámoló az eredeti állapot helyreállítására nem kötelezhető [1959. évi IV. törvény 219. § (2) bek., 237. §; 1991. évi XLIX. törvény 34. § (2) bek.].

6:113. § [Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése]

(1) Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. Ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.

(2) A fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős. Ha a fél a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél felelős.

(3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.

A régi Ptk. 237. § (2) bekezdés [?] alapján ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítása - akár eredeti, akár utólagos irreverzibilitás folytán - nem lehetséges vagy nem célszerű és a szerződés érvényessé sem nyilvánítható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről [1/2010. (VI.28.) PK vélemény 6. pont]. Ezen esetekben a bíróság a hatályossá nyilvánítással lényegében elismeri a bekövetkezett tényhelyzetet, és a jövőre nézve (ex nunc hatállyal) rendezi a felek jogviszonyát: rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül álló szolgáltatás ellenértékének az elszámolásáról.

Az új Ptk. az érvénytelenség jogkövetkezményei között nem tartalmazza az érvénytelen szerződés hatályossá nyilvánításának lehetőségét.

Azokban az esetekben, amikor a szerződés érvényessé nyilvánítására és a szerződéskötést megelőző állapot természetbeni helyreállítására nem kerülhet sor, vagy az eredeti állapot visszaállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, akkor a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. Lényegében a jogalap nélküli gazdagodás elvének alkalmazásáról van szó, azonban nem a jogalap nélküli gazdagodás tételes jogi szabályainak alkalmazását írja elő a törvény, hanem önálló, sui generis tényállást kreál.

Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítése főként akkor merül fel, ha az egyik fél már teljesített, a másik fél részéről pedig még nem történt meg az ellenszolgáltatás nyújtása. Ha sem az érvényessé nyilvánítás, sem az eredeti állapot helyreállítása nem alkalmazható jogkövetkezmény, az alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítésére kell kötelezni a többletszolgáltatáshoz jutott felet.

Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítésének másik esete az, amikor a fél a megkapott szolgáltatástól a másik félnek felróható módon elesett, ilyenkor

Az új Ptk. uzsorás szerződés esetén is megszünteti állam javára marasztalás lehetőségét.

Megjegyzés

Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítésére vonatkozó szabály a jogalap nélküli gazdagodáshoz hasonló tényállás, a részletszabályok azonban attól eltérőek.

A régi Ptk. szabályával azonosan az új Ptk. is külön rendelkezik az uzsorás szerződés alapján történő visszatérítésről.

6:114. § [Részleges érvénytelenség]

(1) Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.

(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.

Az új Ptk. meghatározza a részleges érvénytelenség fogalmát (ha az érvénytelenségi ok nem az egész szerződést, hanem annak csak egy meghatározott részét érinti). Főszabályként továbbra is csak az érvénytelenségi ok által érintett rész dől meg. Kivétel ez alól, ha feltehető, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg (ilyen esetben az egész szerződés érvénytelen).

A régi Ptk. szabályához képest csak annyi az eltérés, hogy az új Ptk-ba beillesztették a „feltehető” kifejezést, mellyel szélesebb körű lehetőség nyílt a bírói mérlegelésre. A törvény indokolása szerint „a felek közötti szerződéses kapcsolat összes körülményének objektív mérlegelésére ad lehetőséget a bíró számára”.

A fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenségére vonatkozó szabály nem változott.

Megjegyzés

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az érvénytelenségi ok nem az egész szerződést, de annak lényeges tartalmi elemét (elemeit) érinti, a szerződés létre sem jött, így ez esetben nem lehet szó részleges érvénytelenségről.

BDT2010. 2351. I. Annak eldöntésénél, hogy a részbeni érvénytelenség miatt a szerződés egésze megdől-e, nem annak van jelentősége, hogy a felek e kérdésben milyen perbeli nyilatkozatot tettek, hanem azt kell vizsgálni, hogy az ésszerűen eljáró, a gazdasági racionalitásokat mérlegelő szerződő fél a szerződéskötés időpontjában az utóbb semmisnek bizonyult időhatározás nélkül kötött volna-e szerződést.

6:115. § [Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén]

(1) A felek az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt hasznok és kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kötelesek. Az a fél, aki a maga szolgáltatását nem teljesítette, vagy ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, a hasznokat vagy a kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni.

(2) Az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott károkat a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint kell megtéríteni. Ha a szerződés érvénytelenségét okozó fél magatartását kimenti, a másik félnek a szerződéskötésből eredő kárát köteles megtéríteni.

(3) Az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik személy a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti attól a szerződő féltől, akinek a magatartása az érvénytelenséget okozta. A kártérítési kötelezettség a szerződő feleket egyenlő arányban terheli, ha az érvénytelenséget együtt okozták.

(4) Az a szerződő fél, aki a jóhiszemű harmadik személlyel szemben felróhatóan járt el, teljes kártérítéssel tartozik, függetlenül attól, hogy kinek a magatartása okozta az érvénytelenséget.

Az érvénytelen szerződéshez kapcsolódhatnak olyan többlettényállási elemek, járulékos igények, melyeket rendezni kell, mégpedig a jogalap nélküli birtoklásra vagy a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályok alkalmazásával. Erre vonatkozóan korábban a régi Ptk. 238. § (2) bekezdése [?] rendelkezett, illetve a bírói gyakorlat alakított ki szabályokat [PK 32., majd 1/2010. (VI.28.) PK vélemény]. Az új Ptk. - a bírói gyakorlatnak megfelelően - a jogalap nélküli birtoklásra vagy a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő.

Az új Ptk. külön szabályozza a kárfelelősséget az érvénytelen szerződést kötő felek egymás közötti jogviszonyában [új Ptk. 6:115. § (2) bekezdés], valamint az érvénytelen szerződés megkötésével jóhiszemű harmadik személyeknek okozott károkért való felelősség [új Ptk. 6:115. § (3)-(4) bekezdés] tekintetében.

Az érvénytelen szerződés megkötéséből eredő kárigény tekintetében – mivel a felek között érvényes szerződés nem jött létre - a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. Az érvénytelenséget okozó fél teljes kártérítéssel tartozik, de ha kimenti magát, csak a szerződéskötésből eredő kár (negatív interesse) megtérítésére köteles.

Az új Ptk. részben módosítja az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik személy kárának megtérítését:

Megjegyzés

Előfordul, hogy az érvénytelen szerződés alapján a szerződés tárgyát képező dolgot felújítják, abba beruháznak stb. Többlettényállási elemnek tekinthetők például a következő elemek: használat ellenértéke (használati díj), hasznok, költségek, károk felmerülése.

BH1998. 138. II. Ha az érvénytelenségi ok nem küszöbölhető ki, és az eredeti állapot sem állítható helyre (pl. a gazdasági társaság, amelyért a kezességvállalás történt, jogutód nélkül megszűnt), de az érvénytelenségi okot bűncselekmény hozta létre, az ezért felelős (jogerősen elítélt) személy által képviselt cég kártérítési felelőssége megállapítható [Ptk. 234. § (1) bek., 237. § (1)-(2) bek., 238. § (1)-(2) bek., Pp. 9. § (1) bek., 106/1989. (X. 29.) MT r. ].

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések