Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / VI. Cím: Az érvénytelenség /6.1. Semmisség és megtámadhatóság

VI. Cím: Az érvénytelenség

6.1. Semmisség és megtámadhatóság

6:88. § [Semmisség]

(1) A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.

(2) Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.

(4) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.

Az új Ptk. tartalmazza azt a bírói gyakorlat által már hosszú ideje alkalmazott tételt, hogy a semmis szerződés ex tunc hatállyal, annak megkötése időpontjától, a törvény erejénél fogva érvénytelen.

Beépítésre került a normaszövegbe az a bírói gyakorlat által már szintén alkalmazott tétel, mely szerint a szerződés semmisségét a bíróságnak eljárása során hivatalból észlelnie kell.

Nem tartalmazza a jogszabály azt – a már egyébként is meghaladott – tételt, mely szerint a szerződés semmisségére határidő nélkül lehet hivatkozni.

Nem tartalmazza azt a tételt, hogy a semmisségre bárki hivatkozhat.

Az új Ptk. beemelte szövegébe azt a Pp. alapján a bíróságok által a gyakorlatban követett elvet, mely szerint a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.

A közérdekben okozott sérelem megszüntetése és uzsorás szerződés esetén a semmisség megállapítása vagy annak jogkövetkezményei alkalmazása iránti ügyészi keresetindítás lehetősége beépítésre került az új Ptk. rendelkezéseibe (korábban ezt a Ptké. 36/A. § szabályozta).

Megjegyzés

Az új Ptk. érvénytelenség körében bevezetett változásai főleg a semmisség szabályait érintették, beépítésre kerültek a normaszövegbe a bírói gyakorlat által kialakított jogalkalmazási elvek (1/2005. (VI.15.) PK vélemény, 1/2010. VI.28.) PK vélemény, 2/2010. (VI.28.) PK vélemény).

Lényeges annak jogszabályban történő kimondása, hogy a szerződés semmisségét a bíróságnak – mivel megállapításához külön eljárásra nincs szükség – bármilyen eljárásban hivatalból észlelnie kell. Ebből az következik, hogy a semmis szerződés alapján a bíróság teljesítésre akkor sem kötelezhet, ha a semmisségi okra a felek egyike sem hivatkozik, sőt abban az esetben sem, ha a felek mindegyike a semmisségi ok figyelmen kívül hagyását kéri. Ilyen esetben a bíróságnak a semmis szerződés alapján előterjesztett igényt mint alaptalan keresetet el kell utasítania. A semmisség hivatalból történő észlelése azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy a bíróság a semmisség miatti érvénytelenség jogkövetkezményeit is hivatalból alkalmazza, ehhez külön kereseti (viszontkereseti) kérelem előterjesztése szükséges.

Az új Ptk. nem tartalmazza a régi Ptk. azon rendelkezését, amely szerint a szerződés semmisségére határidő nélkül lehet hivatkozni. Így – a jogirodalom álláspontja és az évtizedek óta kialakult bírói gyakorlat alapján – egyértelmű, hogy az érvénytelen szerződés jogkövetkezményei csak az elévülés és elbirtoklás korlátai között érvényesíthetők. Kizárólag az a jogkövetkezmény vonható le határidő nélkül, hogy a semmis szerződés alapján teljesítést nem lehet követelni.

A kialakult bírói gyakorlat törvényi szintre emelése történt meg azzal, hogy az új Ptk. 6:88. § (3) bekezdés szerint a szerződés semmisségével kapcsolatos perbeli legitimáció alapja a jogi érdekeltség vagy a perlési jogosultságot biztosító kifejezett törvényi felhatalmazás (ilyen pl.: új Ptk. 6:105. § közérdekű kereset indítása tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatban). Az új Ptk. mind a semmisségre hivatkozás, mind a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárás indításának alapvető feltételéül szabja a jogi érdekeltséget vagy a külön törvény felhatalmazását.

Az új Ptk. egyértelműen szabályozza, hogy az ügyész keresete mind a semmisség megállapítására, mind a jogkövetkezmények alkalmazására irányulhat.

BH2011. 340. Az eljáró bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, a felperesnek jogi érdeke fűződik-e a perindításhoz, és csak ennek megléte esetén vizsgálandó, hogy fennállnak-e a megállapítási kereset előterjesztésének feltételei. A jogi érdeknek a per során végig fenn kell állnia [1959. évi IV. törvény 234. § (1) bekezdés, 1952. évi III. törvény 3. § (1) bekezdés és 123. §].

BH2007. 191. A bíróság a szerződés semmisségét olyan okból is megállapíthatja, melyre a felek nem hivatkoztak, ha a perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a semmisségi ok fennállása megállapítható (1952. évi III. törvény 3. § és 215. §; 1959. évi IV. törvény 234. §).

6:89. § [Megtámadás]

(1) A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik.

(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.

(3) A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt.

(4) A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.

(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond.

Az új Ptk. a már kialakult bírói gyakorlattal egyezően kimondja, hogy csak az eredményes megtámadás folytán válik a szerződés érvénytelenné.

A megtámadásra jogosultak körében az új Ptk. nem hoz változást.

Az új Ptk. - a régi Ptk-tól eltérően - a megtámadási jog gyakorlására nem ír elő írásbeli formát.

A már kialakult bírói gyakorlattal egyezően az új Ptk. nem írja elő a perindítás előtt a másik félhez intézett jognyilatkozat megtételét, azaz nem állít fel sorrendet a megtámadás módozatai között. A lényeg az, hogy a megtámadási határidőn belül a keresetlevél – akár a másik félhez intézett jognyilatkozat eredménytelenségét követően, akár előzetes jognyilatkozat intézése nélkül - benyújtásra kerüljön a bírósághoz.

A megtámadásra az új Ptk. szerint is egy éves határidőn belül van lehetőség. A jogszabályszöveg már nem mondja ki tételesen a határidő elévülési jellegét, de az egyértelműen következik az új Ptk. 6:21. §-ának [?] rendelkezéséből.

Lényeges változást jelent a megtámadási határidő számítására vonatkozó új szabály, mely szerint a megtámadási határidő minden esetben a szerződés megkötésének időpontjával kezdődik, szemben a régi Ptk. rendelkezéseivel, mely az egyes megtámadási okoknál eltérően szabályozta a megtámadási határidő kezdetét.

A megtámadás jogának az elévülés bekövetkezése utáni, kifogásként történő érvényesíthetőségével kapcsolatos szabály nem változott.

Az új Ptk. pontosította a megtámadási jog megszűnésére vonatkozó szabályt: az jogosult csak a megtámadási ok ismeretében erősítheti meg szerződési akaratát vagy mondhat le megtámadási jogáról.

Az új Ptk., hasonlóan a megtámadási jog gyakorlásának szabályához, a szerződési akarat megerősítéséhez és a megtámadási jogról való lemondáshoz – a korábbi szabályoktól eltérően – sem írja elő az írásbeli formát.

Megjegyzés

A megtámadás eredményessége azt jelenti, hogy a megtámadást a másik fél elfogadja, illetve a bíróság a megtámadási okot alaposnak találja. Önmagában a megtámadás másik féllel való közlése, illetve a keresetlevél benyújtása nyilvánvalóan nem vezethet a szerződés érvénytelenségéhez. ezt hangsúlyozza a 6:89. § címe is (nem „megtámadhatóság”, hanem „megtámadás”).

Bár az új Ptk. a korábbi szabályoktól eltérve nem köti írásbeliséghez a megtámadási jog gyakorlását, sem a szerződési akarat megerősítését vagy a megtámadás jogáról való lemondást, az új Ptk. 6:6. § (2) bekezdésének rendelkezésére [?] figyelemmel például ingatlan adásvételi szerződés megtámadásához továbbra is írásbeli jognyilatkozat szükséges.

A megtámadási határidő kezdő időpontja egységes – és ezáltal egyszerűbb - szabályozásának indoka, hogy az egy éves megtámadási határidő elévülési jellegű, így alkalmazandóak rá az elévülés nyugvásának szabályai (új Ptk. 6:24. §), azaz menthető ok esetén a megtámadási határidő a menthető ok megszűnésével (tévedés, megtévesztés felismerésével, jogellenes fenyegetés esetén a fenyegetettség megszűntekor) kezdődik. Fontos, hogy e változás az említett esetekben az új Ptk. 6:24. § (2) bekezdése miatt a megtámadási határidő három hónapra történő lerövidülését eredményezi.

6.1.1. A szerződési akarat hibája

6:90. § [Tévedés]

(1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

(2) Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.

(3) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

A tévedés miatti megtámadás lehetőségének feltételeit a régi Ptk-val azonosan szabályozza.

A már kialakult bírói gyakorlatot emeli normaszintre annak meghatározásával, hogy a tévedés mikor vonatkozik lényeges körülményre.

Az új Ptk. nem tartalmazza a régi Ptk-nak a jogi kérdésben való tévedésre vonatkozó szabályát.

A közös téves feltevésre vonatkozó szabály annyiban változott, hogy a közös téves feltevésnek lényeges kérdésben kell fennállnia.

Új rendelkezésként került be az új Ptk-ba az a szabály, hogy nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

Megjegyzés

Az új Ptk. 6:63. § (2) bekezdése előírja, hogy a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Erre figyelemmel szükséges annak tételes jogi kimondása, hogy lényegesnek is csak az olyan tévedés minősülhessen, amely ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

Az új Ptk. nem szabályozza külön a jogi kérdésben való tévedés esetét, így arra a tévedés miatti megtámadás általános szabályait kell alkalmazni. A szabály elhagyásának indoka annak szükségtelen bonyolult szabályozása, továbbá titka előfordulása.

A bírói gyakorlat a közös téves feltevés miatti megtámadás eredményességéhez eddig is megkívánta, hogy a közös téves feltevés lényeges kérdésre vonatkozzon, az új Ptk-ban e követelmény normaszintre emelése megtörtént.

Az új Ptk. előírja, hogy az eredményes megtámadáshoz a tévedésnek menthetőnek kell lennie (nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését kellő gondosság mellett felismerhette). Az új Ptk. kizárja a tévedés miatti megtámadás jogát abban az esetben is, ha a tévedésben lévő fél a tévedés kockázatát maga vállalta (pl.: tőzsdei ügylet, szerencseelemet tartalmazó szerződések).

6:91. § [Megtévesztés és jogellenes fenyegetés]

(1) Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.

(2) Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

A régi Ptk. a megtévesztés definícióját nem tartalmazta. Az új Ptk. 6.91. § (1) bekezdésében meghatározza a megtévesztés fogalmát.

A megtévesztés és jogellenes fenyegetés szabályai lényegében nem változtak.

Megjegyzés

A megtévesztés fogalmának meghatározása elősegíti az egységes jogalkalmazást, egyértelművé teszi a tévedéstől való elhatárolást.

6:92. § [Titkos fenntartás, színlelt szerződés]

(1) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényességét nem érinti.

(2) A színlelt szerződés semmis; ha az más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

Az új Ptk. szabálya a régi Ptk. szabályával tartalmilag azonos.

6:93. § [Akarathiba ingyenes szerződés esetén]

Ingyenes szerződés esetén tévedés, téves feltevés vagy harmadik személy részéről történő jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.

Az új Ptk. szabálya a régi Ptk. szabályával tartalmilag lényegében azonos, a szerződés ingyenességére figyelemmel szélesebb körű megtámadást tesz lehetővé. Továbbá az alapos megtámadás alapjául szolgáló okokat némileg eltérően szabályozza.

Megjegyzés

Ingyenes szerződés esetén a régi Ptk. szerint- egyéb feltételek fennállása mellett - tévedés, megtévesztés, fenyegetés adott alapot megtámadásra, az új Ptk. téves feltevés esetén is lehetővé teszi ezt, továbbá pontosítja, hogy fenyegetésnél csak harmadik személy részéről történő jogellenes fenyegetés lehet alapos megtámadási ok.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések