Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / VI. Cím: Az érvénytelenség

VI. Cím: Az érvénytelenség

Az új Ptk. „A szerződések általános szabályai” között helyezte el az érvénytelenség szabályait, ezzel meghatározva, hogy e szabályok kizárólag a szerződések és - az új Ptk. 6:9. § szabálya[?]. miatt – az egyoldalú jognyilatkozatok érvénytelenségére vonatkoznak. Az új Ptk. újítása, hogy az érvénytelenségi okokat rendszerbe foglalva tartalmazza, szemben a régi Ptk-val, melyben az érvénytelenségi okok elszórva, rendszertelenül voltak megtalálhatók. Az érvénytelenségi okok csoportosítása nem semmisségi és megtámadhatósági okok szerint történik, hanem annak alapja az, hogy a szerződés érvénytelenségét mi okozza:

Megjegyzés

A korábbi szabályokhoz hasonlóan az új Ptk. sem tartalmaz szabályt a nemlétező szerződésre, és az érvénytelenség fogalmát sem adja meg. Az új Ptk. 6:63. § (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, ebből következően akkor beszélhetünk létrejött szerződésről, ha a felek között a lényeges kérdésekben megállapodás (konszenzus) van. Ennek hiányában (disszenzus) nemlétező szerződésről van szó.

Az érvénytelenség kérdése csak létrejött szerződés esetén merül fel. Az érvénytelenség fogalma az új Ptk. 6:108. § (1) bekezdés első mondata [?]

alapján meghatározható: az érvénytelen szerződés nem alkalmas a felek által célzott joghatás elérésére.

Meg kell jegyezni, hogy az új Ptk. Hatodik Könyvének „Semmisség és megtámadhatóság” című XVIII. fejezete nem tartalmazza teljes körűen az érvénytelenségi okokat. Érvénytelenségi okok az új Ptk. más rendelkezései között (pl. új Ptk. 2:14. § (1) bekezdés a cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozatáról), továbbá más törvényekben (pl. Cstv. 40. §) is találhatóak.

BH2013. 64. A bíróságnak először azt kell vizsgálnia, hogy a szerződés létrejött-e, volt-e feleknek szerződési akarata, ezt követően vizsgálandók a semmisségi, illetve megtámadási okok [1959. évi IV. törvény 205. §, 234. §, 236. §, 1997. évi CXLI. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontja, 63. §].

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések