Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / Második rész: A szerződés általános szabályai

IV. Cím: A szerződés, a szerződési jog alapelvei

4.1. A szerződés

6:58. § [A szerződés]

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

A szerződés fogalmi definíciója azonos az 1959. évi Ptk. (205.§) fogalmával.

Megjegyzés

Az új Ptk.-ban a szerződésre vonatkozó rendelkezések logikailag követik a szerződés egyes létszakaszait (szerződéskötés, érvénytelenség, teljesítés, szerződésszegés, megszűnés). A szerződési jog általános szabályait a szerződés definíciójával és a szerződési jog alapelveivel kezdi, melyeket csak a szerződési jog területén tekint irányadónak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.2. Szerződési szabadság

6:59. § [Szerződési szabadság]

(1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.

(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

Az új Ptk. a szerződési szabadság körében rögzíti, a már korábban is létező, de az 1959. évi Ptk.-ban tételesen nem rögzített elvet, hogy a felek szabadon dönthetnek arról is, hogy kötnek-e szerződést, és kivel.

A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal történő eltérést az 1959. évi Ptk. akkor tette lehetővé, ha azt jogszabály nem tiltja, ezzel szemben az új Ptk. kizárólag a saját tilalmára utal.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.3. Jogszabály által meghatározott szerződési tilalom

6:60. § [Jogszabály által meghatározott szerződési tartalom]

(1) Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre.

(2) Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.

Az új Ptk. mellőzi az 1959. évi Ptk. 226.§ (2) bekezdésének első mondatát (jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg), valamint a (3) bekezdését (hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor).

Megjegyzés

A szerződéses viszonyokba történő jogszabályi beavatkozásra kivételesen, és csak olyan esetekben van lehetőség, ahol a szerződő felek között valamilyen egyensúly hiánya állapítható meg. Az ún. „gyengébb fél” védelmének eseteit az új Ptk. külön meghatározza (fogyasztói jogviszonyok, általános szerződési feltételekkel kötött ügyletek).

Garanciális rendelkezéseket tartalmaznak a (2) bekezdésben foglaltak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.4. Visszterhesség vélelme

6:61. § [Visszterhesség vélelme]

A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.

Az új Ptk. szabályozása tartalmilag azonos az 1959. évi Ptk. 201.§-ában foglaltakkal.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.5. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség]

(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

(2) A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.

(3) Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.

(4) A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli.

(5) Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.

Az új Ptk. az 1959. évi Ptk. 205.§ (3) bekezdésében foglaltakat részletesebben szabályozza. Egyértelművé teszi, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség a feleket a szerződéskötést megelőzően és minden létszakaszában – a tárgyalások során, a szerződés megkötésénél és fennállása alatt – egyaránt terheli.

Emellett rendelkezik arról is, hogy a szerződő fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismer, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.

A tájékoztatási és együttműködési kötelezettség megsértőjét kártérítési felelősség terheli a szerződéssel okozott, vagy – a szerződés létre nem jötte esetén – a szerződésen kívül károkért való felelősség szabályai szerint. Elmaradt szerződéskötésért viszont a felek nem tartoznak egymásnak kártérítéssel.

Megjegyzés

Az új Ptk. nem tartalmazza az 1959. évi Ptk. 205.§ (3) bekezdésének azon fordulatát, miszerint az együttműködés mellett a feleknek „egymás jogos érdekeire” is figyelemmel kell lenniük. A piacgazdaság követelményeinek szem előtt tartása mellett a jogalkotó abból indult ki, hogy a szerződő feleknek elsősorban maguknak kell érdekeiket megvédeniük.

Az együttműködési elv és tájékoztatási kötelezettség mellett fontos hangsúlyozni, hogy ezen kötelezettség nem mentesíti a másik felet azon kötelezettsége alól, hogy maga is tájékozódjon releváns körülményekről. Egyes szerződéstípusoknál követendők az új Ptk.-án kívüli normák részletező előírásai (pl. biztosítási, bank-, orvosi megbízási, utazási szerződés).

A törvény kifejezetten rögzíti azt az elvet, melyet az 1959. évi Ptk. alkalmazása során a bírósági gyakorlat is követett, miszerint fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.

A culpa in contrahendo elv [?] megsértése esetére az új Ptk. az új alapokra helyezett kártérítési szabályokkal összhangban kártérítési kötelezettséget ír elő.

Ha a szerződés létrejött, de az együttműködési kötelezettség megsértése kárt okozott, a kárt szenvedett a szerződésszegési kártérítési szabályok szerint jogosult kártérítést követelni, az együttműködési kötelezettség megsértője pedig a szerződésszegésekre vonatkozó szigorúbb szabályok szerint mentheti ki magát. Abban az esetben, ha a felek a szerződéskötési tárgyalásokba a szerződéskötési szándékkal bocsátkoznak, de nincs a szerződés megkötésére kötelezettségük, akkor a szerződéskötés elmaradásáért nem tartoznak egymásnak felelősséggel; mindegyik fél maga viseli azt a kárát, ami a szerződéskötés elmaradása miatt keletkezett. De az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegéséből keletkezett károkért a feleknek a szerződéskötés elmaradása esetén is felelnie kell, amennyiben a felelősség feltételei fennállnak.

Érvénytelen szerződés esetén – a Ptk. 6:115.§ (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a deliktuális felelősség szabályait kell alkalmazni.

BH2007.48. A szerződés megkötése előtti tájékoztatási és együttműködési kötelezettség megszegése - a szerződéskötés elmaradása esetén - alapul szolgálhat a szerződésen kívüli károkozás szabályainak alkalmazására (1959. évi IV. törvény 205. §, 339. §, 536. §; 1995. évi XCVI. tv. 102. §).

BDT.2004.912. I. A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően tájékoztatniuk kell egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. A fél által aláírt szerződésből egyértelműen megállapítható körülményekről azonban a másik fél nem köteles külön tájékoztatást adni erre irányuló kifejezett szerződési kikötés hiányában.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések