Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / Többalanyú kötelmek – Több kötelezett a kötelemben

II. Cím: Többalanyú kötelmek

2.1. Több kötelezett a kötelemben

2.1.1. Osztott kötelezettség

6:28. § [Osztott kötelezettség]

(1) Ha többen tartoznak egy osztható szolgáltatással - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti. Kétség esetén a kötelezettek egyenlő mértékű szolgáltatás teljesítésére kötelesek.

(2) Osztható a szolgáltatás, ha önállóan használható részekre bontható, kivéve, ha a megosztás a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.

Az új Ptk. szerkezeti változásként a kötelmek közös szabályai közé helyezi e szabályozást. Külön szabályozza a több kötelezettre és több jogosultra vonatkozó rendelkezéseket.

Míg az 1959. évi Ptk. alapján bármely jogszabály, az új rendelkezések szerint csak e törvény zárhatja ki az oszthatóságot.

A korábbi szabályozástól eltérően, a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően meghatározza az osztható szolgáltatás fogalmát, és külön szabályozza a több kötelezettre és több jogosultra vonatkozó rendelkezéseket.

2.1.2. Egyetemleges kötelezettség

6:29. § [Egyetemleges kötelezettség]

(1) Ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést.

(2) Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. A kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.

(3) A kötelezett a jogosult követelésével szemben a többi kötelezettet megillető, a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifogásra is hivatkozhat, a többi kötelezett követelését azonban nem számíthatja be.

(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.

(5) A követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki a többi kötelezettre.

Az új Ptk. rendelkezései annyiban térnek el az 1959. évi Ptk. szabályozásától, hogy kimondja, a követelésnek az egyik kötelezettel szembeni elévülése a többi kötelezettre nem hat ki.

2.1.3. Az egyetemleges kötelezzetek egymás közti viszonya

6:30. § [Az egyetemleges kötelezettek egymás közti viszonya]

(1) Az egyetemleges kötelezetteket - ha jogviszonyukból más nem következik - a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha a kötelezett kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a jogosultnak, a többi kötelezettől a követelésnek őket terhelő része erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti.

(2) A kötelezett nem hivatkozhat a többi kötelezettel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült.

(3) Az a kötelezett, akivel szemben a jogosult követelése elévült, az elévülésre a többi kötelezettel szemben is hivatkozhat.

Az új Ptk. új rendelkezésként kimondja, hogy az elévülésre a többi kötelezettel szemben is hivatkozhat az a kötelezett, akivel szemben a jogosult követelése elévült. A Ptk. az egyetemleges kötelezettek egymás közötti viszonyának korábbi szabályain nem változtat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések