Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / Első rész: A kötelmek közös szabályai /1.3. A képviselet

I. Cím: Általános rendelkezések

1.3. A képviselet

1.3.1. A képviselet általános szabályai

1.3.1.1. Képviselet

6:11. § [Képviselet]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.

(2) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

Az új Ptk. az 1959. évi Ptk. rendelkezéseitől eltérően kivételként a saját eltérő rendelkezésére utal.

Tételesen felsorolja, hogy a képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

Megjegyzés

A törvény általánosságban megengedi azt, hogy kötelmi jogi nyilatkozatokat (a 6.10.§ értelmében akár egyéb polgári jogi nyilatkozatokat is) képviselő útján lehessen megtenni. A kivételes esetek jelentős része a kötelmi jogon kívülre esik. Példaként említhető a 2.54.§ (1) bekezdése, mely szerint a személyhez fűződő jogok megsértése miatt csak személyesen lehet igényt érvényesíteni, a 4:5.§ (1) bekezdése alapján a házasságkötés csak személyesen történhet, a 7:11.§ értelmében a végrendeletet nem lehet képviselő útján megtenni.

1.3.1.2. A képviseleti jog korlátozása

6:12. § [A képviseleti jog korlátozása]

A képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.

A forgalom biztonsága céljából került beépítésre az új Ptk.-ba a 6:12. §. Az 1959. évi Ptk. 220.§-ában foglaltakat – az alkalmazott és tag jogkörének korlátozásának szabályozását – e szakasz tartalmazza.

Megjegyzés

A korlátozás hatálytalansága csak jóhiszemű személyekkel szemben állapítható meg. Jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki a korlátozás tényéről nem tudott, és az adott helyzetben elvárható gondosság mellett nem is kellett arról tudnia.

1.3.1.3. Érdekellentét

6:13. § [Érdekellentét]

(1) Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja.

(2) Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője.

(3) A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott.

Az 1959-évi Ptk.-ba foglalt abszolút tilalommal szemben (221.§ (3) bekezdés) az új Ptk. érdekellentét esetén is lehetővé teszi a képviseletet azzal, hogy a képviselt részére – amennyiben a képviseleti jog alapításkor az érdekellentétről nem tudott – megtámadási jogot biztosít.

Nem tartalmaz külön szabályt arra az esetre, ha a képviselő jogi személy.

Megjegyzés

Az új Ptk. 6:9.§-a értelmében a jognyilatkozatok érvénytelenségére a szerződések általános szabályait kell alkalmazni, ezért megtámadás alatt a szerződések érvénytelensége körében a 6:89.§-ban szabályozott megtámadást kell érteni.

A megtámadás alapja a képviselő és képviselt belső jogviszonyában megjelenő érdekellentét lehet. Sikeres megtámadás esetén a képviselő által tett nyilatkozat válik érvénytelenné, nem maga a képviseleti jog kérdőjeleződik meg.

1.3.1.4. Álképviselet

6:14. § [Álképviselet]

(1) Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást.

(2) Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni.

Az 1959. évi Ptk. szabályozásához hasonlóan a károk rendezéséről az új Ptk. aszerint rendelkezik, hogy az álképviselő jó – vagy rosszhiszemű volt-e.

Szigorúbb lett az álképviselő kártérítési felelőssége annyiban, hogy a bíróság nem menetesítheti a jóhiszemű álképviselőt a harmadik személynek járó negatív interessze megtérítése alól.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.3.2. Képviselet – Ügyleti képviselet

1.3.2.1. Meghatalmazás

6:15. § [Meghatalmazás]

(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

(2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.

(3) A meghatalmazás visszavonásig érvényes.

(4) A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett.

(5) Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.

Az új Ptk. definiálja a meghatalmazást.

Továbbra is különbséget tesz a képviseleti jogot megalapozó egyoldalú jognyilatkozat, a meghatalmazás és a szerződéses jogviszony, a megbízási szerződés között. A Ptk. 6:274.§ alapján a felek maguk dönthetik el, hogy a megbízási szerződés magában foglaljon-e egy meghatalmazási nyilatkozatot is, vagy a két jogügylet elváljon egymástól.

Újításként rendelkezik a meghatalmazás korlátozásáról is.

Az új Ptk. módosított az 1959. évi Ptk. szabályain, ami szerint a meghatalmazás visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor volt hatályos, ha azt vele közölték. Az új szabályozás szerint meghatalmazásnak a korlátozása és visszavonása harmadik személyek irányában akkor hatályos, ha arról a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett.

Mellőzésre került azon korábbi szabályozás, hogy bármely fél halálával megszűnik a meghatalmazás.

1.3.2.2. Általános meghatalmazás

6:16. § [Általános meghatalmazás]

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.

Az új Ptk. szigorítja az általános meghatalmazás alakszerűségi követelményeit azzal, hogy az csak akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták.

Az 1959. évi Ptk.-ban foglaltakkal szemben az általános meghatalmazás hatályát öt évre korlátozza.

Az általános meghatalmazás eltérő szabályozásánál a jogalkotó abból indult ki, hogy az általános meghatalmazás öt évenként meghosszabbításából adódó nehézségek, kényelmetlenségek kisebb hátránnyal járnak a meghatalmazó számára, mint amekkorát a hosszabb ideig vagy a határozatlan ideig szóló általános meghatalmazás kockázata jelent.

1.3.2.3. A képviselet terjedelme

6:17. § [A képviselet terjedelme]

A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.

A Ptk. új rendelkezése, ezt az 1959. évi Ptk. nem tartalmazta.

Megjegyzés

Esetenként kell megítélni azt a kérdést, hogy a képviselettel elérni kívánt célhoz egy-egy jognyilatkozat megtételére feltétlenül szükség volt-e, ezért a meghatalmazás erre is kiterjedt, vagy kívül esett a cél által meghatározott körön.

A 6:12.§ alapján a képviselő képviseleti jogát korlátozástól mentesnek kell tekinteni, azaz ki kell terjednie a 6:17.§-ban meghatározott valamennyi jognyilatkozat megtételére, és harmadik személlyel szemben a meghatalmazás korlátozása csak akkor hatályos, ha erről a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett (6:15.§ (4) bekezdés).

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.3.3. A képviselet egyes sajátos esetei

1.3.3.1. Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet

6:18. § [Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet]

(1) Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A képviselő jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott.

(2) Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni.

Az új Ptk. – a szabályozás szövegezésének pontosítása mellett – tartalmilag fenntartja az 1959. évi Ptk.-nak a vélelmezett képviseletre vonatkozó szabályait, és a bírói gyakorlat kiterjesztő értelmezésének megfelelően rögzíti a látszaton alapuló képviselet szabályait.

Elhagyja a magánszemély alkalmazottjára vonatkozó utaló szabályt.

Az 1959. évi Ptk. 220.§-ában foglaltakkal szemben rögzíti, hogy a képviselő jogkörének korlátozásának harmadik személyekkel szemben hatálytalan, kivéve, ha a korlátozásról harmadik személy tudott.

Megjegyzés

A törvény a látszaton alapuló képviselet szabályát absztrakt módon határozza meg, a bírósági gyakorlatra bízva, hogy egyes esetekben eldöntse, a képviselőként fellépő személlyel kapcsolatba kerülő fél a körülményekből okkal hihette képviselőnek azt, aki ekként eljárt.

BH1994. 96. I. A vélelmezett és a látszaton alapuló képviselet elhatárolása

1.3.3.2. Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete

6:19. § [Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete]

(1) A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak. A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van.

(2) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

(3) A gondnok kezeli a gondnokolt vagyonát. A távollevő gondnoka - a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával - minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges, erről azonban a gyámhatóságnak késedelem nélkül be kell számolni.

Az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére vonatkozó szabályok érdemben nem változtak. Újításként szabályozásra került az is, hogy ki kezdeményezheti a képviselet e formáját.

A szabályozás mellőzi az 1959. évi Ptk. példálózó felsorolásait, a gyakorlatban a jövőben is elsősorban az ismeretlen helyen tartózkodó személyek esetén lesz indokolt a gondnokrendelés.

1.3.3.3. Eseti gondokság és eseti gyámság

6:20. § [Eseti gondnokság és eseti gyámság]

(1) A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.

(2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,

a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg; továbbá

b) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.

(3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gondnok.

(4) A gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek.

(5) A gyámhatóság az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetekben eseti gyámot rendel, ha kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni. Az eseti gyámra az eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az új Ptk. fenntartja az eseti gondnokságra vonatkozó korábbi szabályokat, azzal kiegészítve, hogy megkülönbözteti az eseti gyámot és az eseti gondnokot, és szabályozza az eseti gondnok és a gondnok jogkörének kapcsolatát.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések