Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / Első rész: A kötelmek közös szabályai /1.2. A jognyilatkozatok

I. Cím: Általános rendelkezések

1.2. A jognyilatkozatok

1.2.1. A jognyilatkozat

6:4. § [A jognyilatkozat]

(1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.

(2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.

(3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül.

(4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.

Új elem, hogy az új Ptk. megfogalmazza a jognyilatkozat fogalmát, és a hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás (az 1959. évi Ptk. szerinti nyilatkozattétel elmulasztása) csak a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.

Mellőzi az új Ptk. az 1959. évi Ptk. 216.§ (2) bekezdésében szereplő a jogszabályra történő utalást, azzal, hogy ez nem érinti a jogszabályok szabályozási lehetőségeit.

Megjegyzés

Az 1959. évi Ptk. is elismerte azt, hogy ráutaló magatartással ki lehet fejezni szerződéses akaratot, de az ilyen magatartást nem minősítette jognyilatkozatnak, hanem ezzel összefüggésben szerződéskötésről, illetve a szerződési akarat kifejezéséről beszélt (216.§ (1) bekezdés). Az új Ptk. arról nem nyújt további eligazítást, hogy milyen magatartások tekinthetők valamely akarat joghatás kiváltására alkalmas kifejeződésének, ennek tisztázása továbbra is a bírósági gyakorlatra marad.

Az új Ptk. az írásbeli nyilatkozatokról külön §-okban rendelkezik a kötelmek általános szabályai (6.7.§) részben és a szerződés szabályai között (6:70.§). A ráutaló magatartásról ebben a §-ban beszél a jogszabály.

BH2002. 436. Ha a tulajdonos az épületet birtokba veszi, és a fűtést sem ő, sem a szolgáltató nem kapcsolja ki, a közüzemi szerződés ráutaló magatartással a szolgáltatás igénybevételével is létrejöhet.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.2.2. A jognyilatkozat hatályosulása

6:5. § [A jognyilatkozat hatályosulása]

(1) A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez.

(2) A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.

(3) A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.

(4) A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.

Az 1959. évi Ptk. 214. §-ában foglaltakkal szemben az új Ptk. a jognyilatkozatok hatályosulását nem azok megtételének eszközéhez, módjához köti, hanem ahhoz, hogy címzett vagy nem címzett nyilatkozatról van-e szó, illetve a címzett nyilatkozat esetén ahhoz, hogy a nyilatkozat megtételére jelenlévők vagy távollévők között kerül sor.

Az új Ptk. határozott célkitűzése volt, hogy „technológia-semleges” szabályozást alkosson, erre figyelemmel – felsorolás nélkül – meghatározta, hogy mi minősül jelenlévők között tett jognyilatkozatnak.

Új szabályozásnak minősül, hogy jelenlévők esetében a jognyilatkozat azonnal hatályossá válik.

Új elemként szabályozásra került a ráutaló magatartással tett jognyilatkozat és a nem címzett jognyilatkozat hatályosulásának meghatározása is.

Megjegyzés

A címzett nyilatkozatoknál a jelenlévők közötti nyilatkozattételt írja körül az új törvény. Ebből következően, minden olyan eset, ami nem fér bele ebbe a fogalomba, az távollévők közötti nyilatkozattételnek minősül.

A jelenlévők közötti nyilatkozat esetén a hatályosulás szempontjából a tudomásszerzésnek, és nem a tudomásszerzés lehetőségének van jelentősége.

A jelenlévők között tett jognyilatkozat meghatározására figyelemmel ide sorolhatóak a szóban vagy telefonon tett ajánlaton kívül például azok az internetes kommunikációs formák is, amelyek esetén biztosított, hogy a jognyilatkozat megtételével egyidejűleg a címzett a jognyilatkozat tartalmát megismerhesse.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.2.3. Alakisághoz kötött jognyilatkozat

6:6. § [Alakisághoz kötött jognyilatkozat]

(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.

(2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.

Az új Ptk. az 1959. évi Ptk. 217.§-ában foglaltakhoz képest nem tesz különbséget a jogkövetkezmények szempontjából attól függően, hogy a jogszabály vagy a felek által meghatározott alakiságot sértették meg.

Kiegészítve a korábbi szabályozást az alakisághoz kötött jognyilatkozatoknál a jognyilatkozat módosításának megerősítésének, visszavonásának, megtámadásának, a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosításának és megszüntetésének az érvényességi feltételeként is előírja a meghatározott alakiságot.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.2.4. Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat

6:7. § [Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat]

(1) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.

(3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

(4) Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.

Az új Ptk. a jognyilatkozat írásba foglalásának feltételeként írja elő – ha másként nem rendelkezik – a jognyilatkozat aláírását.

Meghatározza, a jognyilatkozat írásba foglaltságának feltételeit; írásba foglaltnak tekinti a jognyilatkozatot a 6:7.§ (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén. Az új Ptk. a technológiasemlegesség elvének megfelelően nem határozza meg, hogy mi elégíti ki ezeket a követelményeket. A bírói gyakorlatnak kell majd kialakítania, hogy milyen jognyilatkozatok felelnek meg a jogszabályban foglalt követelményeknek.

A korábbi szabályokhoz képest a Pp. rendelkezéseire is figyelemmel pontosítja és részletezi az írni nem tudó vagy nem képes, a nyelvet nem értő személy írásbeli nyilatkozatának érvényességi feltételeit. Az írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozatánál további érvényességi feltételeket állapít meg.

Megjegyzés

Az írásba foglalt nyilatkozat tartalmát illetően az új Ptk. az 1959. évi Ptk. 218.§ (1) bekezdésében megfogalmazott tételt a jognyilatkozatokra alkalmazza. Ez a szabályozás jogalkalmazási kérdéseket vethet fel, a bírósági gyakorlatra marad a jognyilatkozatok lényeges és nem lényeges elemeinek meghatározása.

Az ingatlanátruházási szerződés érvényességéről szóló XXV. számú Polgári Elvi döntés I. pontja szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges - és egyben elegendő -, ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható. Egyéb kérdésben létrejött megállapodás írásba foglalásának elmaradása a szerződés érvényességét nem érinti még akkor sem, ha az ebben való megállapodást bármelyik fél lényegesnek minősítette is.

BH2008.148. Joguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzését megelőzően a dologi és kötelmi jogi várományosok jogközösséget alkotnak, amelynek egymás közti viszonyaira az 1959. évi IV. törvény közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók; a jogközösség tagja (részese) a többi tagtól igényelheti a közös használatú helyiségek birtokba adását (1959. évi IV. törvény 139-148. §).

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.2.5. A jognyilatkozat értelmezése

6:8. § [A jognyilatkozat értelmezése]

(1) A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

(2) A nem címzett jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell.

(3) Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.

Az új Ptk. a jognyilatkozatok értelmezésére vonatkozó szabályt a kötelmek általános szabályai között helyezi el, ezért meg kell különböztetni a címzett és nem címzett jognyilatkozatokat.

Fenntartja az 1959. évi Ptk. értelmezésre megállapított szabályait, kiegészítve azt a nem címzett jognyilatkozatok értelmezésére adott normával. Továbbra is ötvözi az akarati és nyilatkozati elvet.

Rögzíti, hogy a jogról lemondáshoz vagy az abból engedéshez kifejezett nyilatkozat szükséges.

A nyilatkozatok értelmezésére vonatkozó kötelmi szabályok nem merülnek ki e §-ban. A szerződések értelmezésére külön szabályok találhatók a 6:86. és 6.87.§-ban. A kötelmi jog általános részében található értelmezési szabályokat a szerződések értelmezése esetén a szerződési jog értelmezési szabályaival együtt kell alkalmazni.

BH2004. 150. I. A felek nyilatkozatainak értelmezésére nemcsak a szerződés tartalmának megállapítása, hanem a szerződés létrejötte körében is sor kerülhet.

BH2004. 236. A joglemondó nyilatkozatot kiterjesztően értelmezni nem lehet, megállapítására kivételesen sor kerülhet akkor is, ha az ráutaló magatartással történt és a körülmények alapján kétségtelen a lemondás szándéka. Önmagában azonban valamely jog érvényesítésének a hiányából nem lehet a joglemondásra következtetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.2.6. A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása

6:9. § [A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása]

A jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az 1959. évi Ptk. 199. §-ában foglaltakkal szemben – ami utaló szabályként az egyoldalú jognyilatkozatokra a szerződésekre vonatkozó szabályokat rendelte alkalmazni – az utaló normát leszűkíti, és kimondja, hogy a jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára kell alkalmaznia a szerződés általános szabályait. E rendelkezés azzal a következménnyel is jár, hogy a szerződési szabályok ebben a körben a 6:10.§ közvetítésével a kötelmi jogon kívül is hatással lesznek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.2.7. A jognyilatkozatokra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazása

6:10. § [A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása]

A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra megfelelően alkalmazni kell.

Új szabályként rögzíti, hogy – amennyiben a Ptk. másként nem rendelkezik – a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a dologi jogi, család jogi és öröklési jogi jognyilatkozatokra is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések