Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / Hatodik rész: Egyéb kötelemkeletkeztető tények – XXXII. A jogalap nélküli gazdagodás

Hatodik rész: Egyéb kötelemkeletkeztető tények

32. A jogalap nélküli gazdagodás

32.1. Helye az új Ptk.-ban

A régi Ptk. a jogalap nélküli gazdagodás jogintézményét a kötelmi jog általános részének végén, a Negyedik Rész II. Címében, annak XXXII. Fejezetében rendezte (361.-364. §-ok). A törvényben külön tételesen nem szabályozott, jogalap nélküli vagyoneltolódást eredményező eseteket egységesen rendező fejezet meglehetősen szűkszavú volt, visszautalt a kártérítés és a jogalap nélküli birtoklás szabályaira. Legfontosabb jellemzője, hogy tényállástípusokat nem emelt ki, helyettesítő, azaz szubszidiárius jellegű. A kikristályosodott bírói gyakorlat szerint szabályai csak akkor voltak alkalmazhatók, ha a követelésnek nincs más jogalapja.

Az új Ptk. Hatodik Könyvének Hatodik Része foglalja össze a másutt nem szabályozott egyéb kötelemkeletkeztető tényeket. Ennek élén, a XXXII. Címben szerepel a jogalap nélküli gazdagodás.

A törvény indokolása rögzíti, a jogalap nélküli gazdagodásnak a jog által nem támogatott vagyoni eltolódások visszarendezésénél a régi Ptk.-hoz és annak bírói gyakorlatához képest szélesebb körben kíván szerepet biztosítani. Ez három összefüggésben mutatkozik meg legmarkánsabban. Egyrészt ha a személyiségi jogok megsértése a jogsértőnél vagyoni előnyt eredményezett, objektív szankcióként a törvényalkotó indokoltnak tartja a vagyoni hátránnyal járó jogsértés orvoslását a kártérítés és a sérelemdíj szubjektív feltételeitől függetlenül. Erre a jogalap nélküli gazdagodás a legalkalmasabb magánjogi eszköz, melynek kapcsán a vagyoni előny átengedésének helyreállító, értékkiegyenlítő szerepe van. Feltétele más személy személyiségi értékeinek jogosulatlan elsajátítása, felhasználása és az ebből eredő jogosulatlan vagyoni előny (2:51. § (1) bekezdésének e) pontja). A második összefüggés az érvénytelen szerződések jogkövetkezményeként merül fel. Irreverzibilis szolgáltatások esetén a már teljesített szolgáltatások miatti vagyoni eltolódást a törvény jogalap nélküli gazdagodásként fogja fel, s rendeli el azok visszatérítését. Ugyanezt a megoldást választja az új Ptk. akkor is, ha a bíróság az adott eset összes körülményének mérlegelése alapján célszerűtlennek találja az eredeti állapot helyreállítását, bár arra elvileg mód volna (6:113. § (1) bekezdése). Harmadik oldalról pedig a törvény kifejezetten rugalmasan és kiegyensúlyozott módon kívánja felfogni a jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius jellegét. A kiinduló elv, hogy a jogalap nélküli gazdagodás járulékos jellegű, azonban a törvény túl kíván lépni azon a nézeten, amely más (mindenekelőtt szerződéses) jogviszony fennállta esetén eleve kizártnak tartja e szabályok alkalmazását. Úgy orientálja a bírói gyakorlatot, hogy más jogviszony fennállása esetén az indokolatlan vagyoneltolódást elsősorban az e jogviszonyra irányadó szabályok szerint szükséges megítélni, azonban ha a vagyoni egyensúly ezek után nem állt helyre, az indokolatlan előny visszatérítésének nincs elvi akadálya.

BH 2010. 333 A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát a felek közötti szerződéses kapcsolat önmagában nem zárja ki. Az igazolatlanul előállott gazdagodás visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a vagyoneltolódásra a szerződéses jogviszony nem adott alapot és az a szerződésszegés szabályai alapján sem orvosolható.

Meg kell jegyezni, a Ptk. különös szabályai a fentiek legfontosabb eseteken kívül is számos alkalommal rendelik alkalmazni a jogalap nélküli gazdagodás szabályait.

Megjegyzés

Ilyen módon szabályozza pl. eltérő rendelkezések hiányában a törvény a jogalap nélküli birtokos helyzetét (5:12. § (4) bekezdése), vagy ugyancsak a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni vállalkozási szerződés lehetetlenülése esetén a megkezdett, de be nem fejezett mű átadásából fakadó megtérítési igényekre (6:248. § (2) bekezdése)

A törvény a régi Ptk.-hoz képest más pontokon is eltér. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeihez hasonlóan megszünteti az állam javára marasztalás lehetőségét. Nem tartja szükségesnek fenntartani a régi Ptk. 363. § (1) bekezdésének rendelkezéseit, azaz a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó utaló szabályát (e szabályok alkalmazásának minden kifejezett utalás hiányában is helye lehet), továbbá a gazdagodó fél a dologra fordított költségeit attól függetlenül követelheti, hogy ezt a törvény ehelyütt nem mondja ki. Az új Ptk. nem tartalmazza immár a kártérítés szabályainak megszorítás nélküli megfelelő alkalmazását, mivel nem azonosak a jogalap nélküli gazdagodás és a kártérítés feltételei, mértéke és módja. Újdonság viszont a közös gazdagodók visszatérítési kötelezettségének nevesített megjelenése.

32.2.Tényállása

6:579. § [Jogalap nélküli gazdagodás]

(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha

a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy

b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli.

A 6:579. § (1) bekezdésének rendelkezése szó szerint megegyezik a régi Ptk. 361. § (1) bekezdésével.

32.2.1. A gazdagodás

A gazdagodás vagyoni előny megszerzését feltételezi, melynek következtében a gazdagodó vagyonának értéke nő, illetve nem csökken a vagyoni előny hiányának megfelelő mértékben. Megvalósulhat számos módon: a gazdagodó meglévő vagyontárgyának értéke nőhet; új vagyontárgy kerülhet hozzá; olyan kiadások maradhatnak el vagy csökkenhetnek, amelyek egyébként felmerülnének, vagy nagyobb összegűek volnának; a vagyont terhelő kötelezettségek szűnhetnek meg, vagy válhatnak szűkebb terjedelművé. A jogalap nélküli gazdagodás tipikus, de korántsem kizárólagosan előforduló eredője a tartozatlan fizetés és az okafogyott szolgáltatás.

Lényeges utalni arra, hogy a gazdagodónál jelentkező gazdagodás mértéke nem feltétlenül azonos a másik oldalon mutatkozó vagyoni hátránnyal.

32.2.2. A jogalap hiánya

Ha a gazdagodó nem rendelkezik érvényes jogcímmel a gazdagodás megtartására, úgy a vagyoni előny jogalap hiányában keletkezik nála. Ez a körülmény teszi a jogalap nélküli gazdagodást szubszidiárius tényállássá. Ezáltal a jogosult egyik a vagyona rovására szerzett vagyoni előnyt más jogcím hiányában is visszakövetelheti a gazdagodótól, ugyanakkor ha a vagyoni előny kérdése más jogviszony keretei között rendezhető, nincs helye a jogalap nélküli gazdagodás alkalmazásának.

A jogalap nélküli gazdagodás független a gazdagodó tudatállapotától, így akkor is megállapítható, ha az érintett felek vagyona vélt jogcím alapján változott. Jogalap nélküli gazdagodás a visszaható hatállyal bekövetkező jogváltozások (pl. a szerződés megszüntetése annak felbontásával vagy elállással) esetén is bekövetkezhet, bár ilyenkor a gazdagodás időpontjában annak volt jogcíme.

BH 2010. 39 Jogalap nélküli gazdagodásra alapított követelés csak akkor tekinthető alaposnak, ha a jogosult más jogcímen a kötelezettel szemben igényét nem érvényesítheti.

32.2.3. A más rovására gazdagodás

A jogalap nélküli gazdagodás tényállása csak akkor valósulhat meg, ha a gazdagodó más rovására jut jogalap hiányában vagyoni előnyhöz.

32.3. Jogkövetkezményei

32.3.1. Általános jogkövetkezmény

A jogalap nélkül más rovására szerzett vagyoni előnyt a gazdagodó nem tarthatja meg, ugyanakkor ennek visszatérítésére annak a személynek, akinek rovására a gazdagodás történt, joga nyílik. Mindig a másik fél rovására megszerzett vagyoni előnyt kell visszatéríteni, nem az elvont vagyon mértékét. Ebből az következik, hogy amennyiben a gazdagodás mértéke az elvont vagyon mértékét nem éri el, a felelősség a gazdagodás erejéig áll fenn, ha pedig a gazdagodás azt meghaladja, úgy sem haladhatja meg a gazdagodó felelőssége ezt az értéket. A gazdagodó felelőssége addig állhat csak fenn, amíg a vagyoni előny vagyonának tiszta értékét növeli, vagy ameddig annak megtartására nem szerez jogcímet.

A fentiekből látszik, az előny visszatérítése nem represszív jellegű, ellentétben a kártérítési felelősség általános szabályával sokszor nem azonos a másik fél vagyonában beállt értékcsökkenéssel, a keletkezett kárral. A gazdagodó még rosszhiszeműsége esetén sem kerül a gazdagodás előttinél hátrányosabb anyagi helyzetbe.

EBH 2010. 2228 Az apasági vélelem megdőlte esetén a vélelmezett apa a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti a gyermekre fordított költségei és a teljesített tartásdíj megtérítését attól a férfitól, aki teljes hatályú elismerés folytán a megüresedett apai státuszba lépett. A megtérítésre annyiban jogosult, amennyiben az elismerés folytán az apai jogállásba lépő férfi eltartási kötelezettsége az érintett időszakban fennállt.

32.3.2. Visszatérítési kötelezettség a gazdagodástól elesés esetén

Főszabály szerint nincs visszatérítési kötelezettsége annak, aki a gazdagodástól a visszakövetelés előtt elesett. Ilyenkor a vagyoni előny megszűnik, nem lép helyébe más, egyenértékű vagyoni érték. Nincs szó a gazdagodástól való elesésről pl. akkor, ha a gazdagodó a jogalap nélkül megszerzett vagyontárgyat elcseréli.

E szabály alól a törvény két kivételt tesz. A régi Ptk.-val azonosan kimondja, ha a gazdagodó rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz – tehát a vagyoni előny megszerzésekor tudta, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy vagyoni előnyét a másik fél rovására, jogalap nélkül szerezte -, legfeljebb az elvont vagyon mértékéig felel azért a vagyoni előnyért, amelytől a visszakövetelés előtt elesett. Ide tartoznak a vagyoni előny be nem szedett hasznai is.

A főszabály alóli másik kivétel arra az esetre vonatkozik, amikor a gazdagodót a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. A törvény a régi Ptk. szabályával szemben expressis verbis nem követeli ugyan meg, hogy a gazdagodónak számolnia kelljen a visszatérítési kötelezettséggel, de a felróhatóság értékelésekor ennek a körülménynek változatlanul jelentősége lesz.

32.4. Az érték megtérítése

6:580. § [Az érték megtérítése]

Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, annak értékét kell megtéríteni.

A gazdagodó a törvény 6:579. § (1) bekezdéséből következően általában természetben köteles a nála jelentkező vagyoni előnyt visszatéríteni. Ha azonban a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, úgy annak értékét kell megtéríteni. Ilyen eset az, amikor a szolgáltatás természetéből adódóan nem téríthető vissza, már eredetileg is irreverzibilis Ez a szabály alkalmazandó azokban az esetekben is, amikor a gazdagodó a visszakövetelés előtt a gazdagodástól elesett, s ahhoz rosszhiszeműen jutott vagy a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli, s akkor is, ha a vagyoni előny tárgyát saját érdekkörében felhasználta (utólagos irreverzibilitás). A vagyoni előny értékét rendszerint pénzben kell megtéríteni, mely után a visszatérítési kötelezettség esedékessé válásától, azaz a vagyoni előny megszerzésének időpontjától késedelmi kamat is jár.

Az új Ptk. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a gazdagodó visszatérítési kötelezettségével érintett vagyoni előny hasznai, illetve a be nem szedett hasznok visszatérítése kapcsán. Ezekben a kérdésekben a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó más szabályok tükrében a bírói gyakorlat adhat választ.

BH 1993. 500 A jogalap nélkül gazdagodó nem mentesül visszafizetési kötelezettsége alól, ha a jogalap nélkül felvett összeget felélte.

32.5. Az életfenntartás céljára adott juttatás visszakövetelése

6:581. § [Az életfenntartás céljára adott juttatás visszakövetelése]

Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást jogalap nélküli gazdagodás jogcímén visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.

E szabály mögött az a jogpolitikai álláspont fedezhető fel, hogy az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatás visszakövetelésére csak nagyon szűk körben legyen mód. Hasonló megfogalmazást tartalmazott a régi Ptk. 362. §-a is, de az a juttatás bűncselekmény útján történő megszerzésének esetén kívül a visszakövetelést jogszabály eltérő rendelkezése esetére is kifejezetten lehetővé tette. (Ennek elmaradása valószínűleg csupán a törvény egészén kitapintható koncepcióra vezethető vissza, hogy a jogszabályi eltérés lehetőségére lehetőleg nincs hivatkozás.) Az ebbe a körbe tartozó juttatások még akkor sem követelhetők vissza, ha a gazdagodó rosszhiszemű volt, vagy a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli.

A törvény az életfenntartás céljára adott, de arra fel nem használt juttatás visszakövetelésére láthatóan módot ad, ugyanakkor a régi Ptk. 362. §-ához kapcsolódó bírói praxis az életfenntartás céljára adott juttatást teljes egészében mentesítette a visszafizetés kötelezettsége alól, s csak túlfizetés esetén nem látta akadályát a jogalap nélkülivé vált teljesítés beszámításának.

PK 34. A fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított első fokú ítélet alapján kifizetett tartásdíjat, életjáradékot és baleseti járadékot, illetőleg annak túlfizetett részét a keresetnek a fellebbezési bíróság által történt elutasítása vagy a marasztalás összegének leszállítása esetén nem lehet visszakövetelni; annak azonban nincs akadálya, hogy a kötelezett a jogalap nélkülivé vált fizetést – az egyéb törvényes feltételek fennállása esetén – a jogosulttal szemben fennálló követelésébe beszámíthassa.

Túlfizetés esetén beszámításnak a tartási, életjáradéki és baleseti járadékkövetelésnek a később esedékes részleteivel szemben is helye van.

A beszámítási jog gyakorlásának nem feltétele, hogy azt a bíróság ítéletében kifejezetten megengedje.

A gyakorlat az „életfenntartás” fogalmát nem értelmezte megszorítóan, az ilyen címen adott szolgáltatást nem azonosította a létminimumnak megfelelő igénnyel egyenértékűként. E fogalom nem azonosítható a tartásdíjjal sem, más jogcímen biztosított juttatás (pl. munkabér) is ide sorolható. Az ilyen juttatás megítélésekor annak céljából, tehát abból kell kiindulni, hogy a gazdagodónak abból a célból juttatták, hogy az életfenntartás körében használja fel azt.

32.6. Közös gazdagodók

6:582. § [Közös gazdagodók]

A jogalap nélkül közösen gazdagodók egyetemlegesen felelnek a gazdagodás visszatérítéséért.

A közösen – tehát egymástól nem függetlenül – gazdagodók gazdagodásuk visszatérítéséért egyetemlegesen (6:29. §) felelnek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések