Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / XII. Cím: Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás /12.2. A jogátruházás (XXIX. Fejezet)

XII. Cím: Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás

12.2. A jogátruházás (XXIX. Fejezet)

12.2.1. Helye az új Ptk.-ban

A törvényalkotó szükségesnek látta külön fejezetet szentelni a jogok átruházhatóságának, szemben a régi Ptk. hallgatásával. Ebből következően az új Ptk hatálybalépéséig csak azok a jogok forgalomképesek, melyeket jogszabály ilyennek minősít; egyébként forgalomképtelenek. Az új Ptk. indokolása rögzíti, az alanyi jogokat létrehozó jogszabályok a jogok átruházhatósága tekintetében nem tekinthetők következetesnek. Egyes jogszabályok kifejezetten lehetővé teszik az általuk létrehozott vagyoni értékű jogok átruházhatóságát, míg mások ezt megtiltják, s azt sugallják, mintha jogszabályi tilalom hiányában a jogok forgalomképesek lennének. A know-how-t például a régi Ptk. védelemben részesítette (86. § (4) bekezdése), de nem szólt annak forgalomképességéről, a bírói gyakorlat és a jogirodalom mégis elismerte annak átruházhatóságát.

Vissza a tartalomjegyzékhez

12.2.2. Fogalma

6:202. § [Jogátruházás]

(1) A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép.

(3) A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Az új Ptk. vitathatatlanná teszi, hogy a jogosult jogát főszabály szerint másra átruházhatja. Ez alól két kivétel van: ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja, vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik. Az új Ptk. 5:148. § (1) bekezdése például azt mondja ki, a haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át. Az 5:161. § (4) bekezdése pedig azt tartalmazza, a telki szolgalom nem lehet önállóan forgalom tárgya. A tartási szerződés (6:491. § (1) bekezdése) tartós és célkötelmi jellegű természetéből, a szolgáltatások személyhez kötöttségéből pedig külön jogszabályi rendelkezés nélkül is az következik, hogy a jogosult e jogát másra nem ruházhatja át.

Vissza a tartalomjegyzékhez

12.2.2. Általános szabályai

A jogok átruházását a törvény a követelések átruházásával azonos módon, a tulajdonjog átruházásának mintájára szabályozza. Két érvényes ügyletre van szükség: egy jogcímesre (leggyakrabban adásvételi vagy ajándékozási szerződésként jelenhet meg), továbbá egy rendelkező ügyletre, mely maga a jogátruházás. A jogátruházást a törvény az átruházó és az új jogosult közötti szerződésként definiálja, melynek következménye az alanycsere, ugyanakkor az alapjogviszony tartalmában változatlan marad. A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz az adott jog jellege dönti el, az engedményezés szabályai milyen körben irányadók.

Vissza a tartalomjegyzékhez

12.2.3. Különös szabályai

Annak érdekében, hogy a lajstromban bízva jogot szerző személyek az ingatlan-nyilvántartásban bízva jogot szerző személyekhez hasonló védelmet élvezzenek, a lajstromozott jogok átruházására a törvény speciális rendelkezéseket tartalmaz. Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átszállásához a jogátruházáson kívül a jogosult változásának a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Így biztosítható ugyanis a közhiteles nyilvántartásoknak az a funkciója, hogy a nyilvántartott jogok jogosultjairól hiteles, megbízható információkat nyújtson. A lajstromokkal kapcsolatos szabályokat ugyanakkor az érintett nyilvántartásokra vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az új Ptk. csak azt rögzíti, hogy valamely lajstromban nyilvántartott jog megszerzése csak a nyilvántartásba való bejegyzés útján lehetséges.

Megjegyzés

Ilyen lajstrom jelenleg az ingatlan-nyilvántartás, továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által az iparjogvédelem alá eső alkotásokról vezetett szabadalmi, védjegy, használati és formatervezési minta és a mikroelektronikai termék oltalmából eredő jogokat tartalmazó nyilvántartás.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések