Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / XII. Cím: Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás

12. lecke tartalma

XII. Cím: Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás

12.1. Az engedményezés (XXVIII. Fejezet)

12.1.1. Helye az új Ptk.-ban

A régi Ptk. az engedményezést – a tartozásátvállalással együtt – a Negyedik Rész XXVII. Fejezetében szabályozta (328.-331. §). Az új Ptk. a Hatodik Könyv XII. Cím XXVIII. Fejezetét szenteli az engedményezésnek.

12.1.2. Fogalma

6:193. § [Engedményezés]

(1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.

(2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.

(3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

Az engedményezés mint jogváltozást kiváltó rendelkező ügylet során az eredeti jogosult, az engedményező a kötelezettel szembeni követelését másra, az engedményesre ruházza át. Az eredeti jogviszony jogosultja személyében hoz létre változást az eredeti és az új jogosult kölcsönös és egybehangzó kifejezésével létrejövő szerződése folytán; a kötelem jogosulti oldalán az engedményező helyére az engedményes lép. Az engedményezés a kötelezett pozícióját nem érinti, így hozzájárulására nincs szükség.

Az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy a követelés átruházásához – a tulajdonjog átruházásához hasonlóan – jogcím is szükséges, melyek ugyanazok lehetnek, mint tulajdonjog átruházása esetén. Így adásvétel és ajándékozás tárgya dolog mellett jog és követelés is lehet.

Az engedményezés jogcímes jellege miatt nem találhatunk rendelkezést az engedményező felelősségére, hiszen azt a mögöttes jogviszony határozza meg.

A főkövetelés vagy annak egy része engedményezése esetén az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, továbbá – szemben a régi Ptk.-val – a kamatkövetelés is.

Megjegyzés

EBH 2003. 868 Engedményezési szerződés esetleges érvénytelensége az engedményezési szerződés alanyainak jogviszonyára hat ki, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a közöttük fennálló jogviszonyban kell levonni. Az érvénytelenség az adós fizetési kötelezettségét nem befolyásolhatja.

Az engedményezhető követelések

6:194. § [Az engedményezhető követelések]

(1) A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad.

(2) Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi.

(3) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése.

Új elemként tartalmazza a törvény, miszerint a követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. Ha az alapul szolgáló jogviszony létezik, a még ténylegesen létre nem jött követelés is engedményezhető. Ha a szerződés megkötésekor a követelés már nem létezett, az engedményezési szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul, semmis (6:107. § (1) bekezdés).

Változatlanul mód van nem csak szerződésen alapuló, hanem más jogviszonyból származó követelések engedményezésére is. Továbbra sem lehetséges a jogosult személyéhez kötött követelések, valamint azon követelések engedményezése, melyekre vonatkozóan jogszabály kizáró rendelkezést tartalmaz.

Megjegyzés

BDT 2006. 1463 Személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított perben nincs helye engedményezésnek. A személyhez fűződő jogok megsértése miatt támasztott igény vonatkozásában az engedményezésen alapuló jogutódlás kizárt, ezért a felperes jogi személy megszűnése esetén az eljárás félbeszakadásának megállapítása helyett a pert meg kell szüntetni.

BDT 2013. 2854 Az engedményezési szerződés lényeges tartalma annak a követelésnek a határozott megjelölése, amelyre az engedményezés vonatkozik, azaz legalább az engedményezett követelés kötelezettjének meghatározása. Ha a követelés még létre sem jött, az engedményezési szerződés érvényesen nem jön létre. A jövőben lejáró és feltételhez kötött követelés is engedményezhető, feltéve, hogy az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a jövőbeli követelés fakadhat.

12.1.4. Engedményezést kizáró kikötés

6:195. § [Engedményezést kizáró kikötés]

(1) Harmadik személlyel szemben hatálytalan a követelés engedményezését kizáró kikötés.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az engedményező felelősségét az engedményezést kizáró kikötés megszegéséért. Semmis a szerződés azon kikötése, amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít vagy kötbérfizetési kötelezettséget ír elő.

A régi Ptk. nem foglalkozott az engedményezést kizáró kikötésekkel. A bírói gyakorlat ezt megengedte, és érvénytelennek tekintette az ilyen kikötésbe ütköző engedményezést, azonban olyan döntések is közzétételre kerültek, melyek ezt a joghatást az ilyen kikötésektől megtagadták, s csupán szerződésszegésnek minősítették az engedményezést kizáró kikötésbe ütköző engedményezést. A bírói praxis szembesült azzal, hogy az engedményezést kizáró kikötések jellemzően általános szerződési feltételekben jelennek meg, s ekként követelések széles körét vonják ki a vagyoni forgalomból.

Az új Ptk. azt a megoldást fogadta el, hogy az engedményezést kizáró kikötések érvényesek ugyan, de csak relatív hatályuk van, azaz harmadik személlyel szemben hatálytalanok, a követelés átszállását megakadályozni nem tudják. Az ilyen kikötésbe ütköző engedményezés szerződésszegésnek minősül, de a kötelezett legfeljebb csak kártérítési igénnyel léphet fel. Azok az esetek pedig, amelyekben a kötelezettek általános szerződési feltételekben zárják ki a velük szembeni követelések engedményezését, az általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések szerint vizsgálandók.

12.1.5.Tájékoztatás és okiratok átadása

6:196. § [Tájékoztatás és az okiratok átadása]

Az engedményező köteles az köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.

A régi Ptk. az engedményező tájékoztatási és iratátadási kötelezettségéről nem tartalmazott szabályozást. Az engedményes jogvédte érdekére figyelemmel törvény nevesíti e kötelezettségeket.

12.1.6. Értesítés az engedményezésről

6:197. § [Értesítés az engedményezésről]

(1) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni.

(2) A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.

(3) Az engedményezésről szóló értesítés a (2) bekezdés szerinti joghatást akkor váltja ki, ha az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezés megtörténtét.

A törvényi indokolás szerint a régi Ptk. szűkszavúan és nem kellően világosan rendelkezik a kötelezett értesítésének jogi jelentőségéről. Kimondja ugyan, hogy az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell, azonban a követelés az értesítéstől függetlenül átszáll az engedményesre, így az értesítés joghatása csupán az, hogy a kötelezett ezt követően már nem jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Ezzel szemben az új Ptk. egyértelművé teszi az értesítés joghatását, s ahhoz két jogkövetkezményt fűz: egyrészt az értesítés után az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező közötti, a követelés alapjául szolgáló szerződés módosítása, másrészt a kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat a követeléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.

Újdonság az is, hogy az engedményes határozza meg az értesítést végző személyt. A törvény rendelkezik továbbá annak tartalmáról és ahhoz kötelezően írásbeliséget rendel.

Ha az engedményezésről a kötelezettet nem, vagy nem megfelelően (pl. az engedményezőn és az engedményesen kívüli harmadik személy) értesítik, úgy az vele szemben nem hatályos, változatlanul csak az eredeti jogosultnak teljesíthet.

Megjegyzés

BH 2008. 298 A kötelezett az engedményezésről szóló értesítését követően csak az engedményesnek teljesíthet, vele szemben kifogásként csak arra hivatkozhat, amelyre az engedményezővel szemben is hivatkozhatott volna; az engedményező és az engedményes jogviszonyát érintő kifogást nem érvényesíthet.

12.1.7.Teljesítési utasítás

6:198. § [Teljesítési utasítás]

(1) A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet.

(2) A teljesítési utasítás akkor váltja ki az (1) bekezdés szerinti joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat.

(3) Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.

A törvény az engedményezésről történő értesítéstől elkülöníti a teljesítési (fizetési) utasítást. Önmagában az értesítéshez nem fűződik az a joghatás, hogy a kötelezett ettől az időponttól kizárólag az engedményesnek történő teljesítéssel szabadul a kötelemből. A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetében lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett azonban már csak a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet, különben a kétszeri teljesítés veszélyét viseli.

A teljesítési utasítás az engedményezőtől és az engedményestől is származhat. Ha azonban a teljesítési utasításra a kötelezett értesítése után kerül sor, s az értesítés az engedményest megjelölte, úgy teljesítési utasítást csak az engedményes adhat. Ha a teljesítési utasítás a kötelezett értesítését megelőzi, az engedményesnek engedményezési okirattal, vagy más hitelt érdemlő módon kell igazolnia a követelés rá történt engedményezését. Ha a kötelezett az teljesít az engedményezőnek, az így birtokába került vagyontárgyakat az engedményező a sajátjától elkülönítve köteles kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői – hasonlóan a bizományoshoz került dolgokra vonatkozó szabályozáshoz (6:282. § (3) bekezdés) – az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.

Megjegyzés

A 6:198. § (3) bekezdésének szövegét a 2013. évi CCLII. törvény 188. § (4) bekezdése az eredetileg elfogadotthoz képest azzal a különbséggel állapította meg, hogy a teljesítésre vonatkozóan nem tartalmazza „az engedményezésre vonatkozó értesítés után, azonban teljesítési utasítás hiányában” fordulatot.

12.1.8. Többszöri és utólagos engedményezés

6:199. § [Többszöri és utólagos engedményezés]

(1) Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.

(2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.

A többszöri és utólagos engedményezés a régi Ptk. hallgatásával szemben ugyancsak az új Ptk.-ban jelenik meg.

Ugyanannak a követelésnek többszöri engedményezése esetén a követelést az első engedményes szerzi meg, hiszen az eredeti jogosult későbbi engedményezése esetén az engedményező immár nem a követelés jogosultja, annak vonatkozásában nincs rendelkezési joga. Ugyanakkor az adósvédelem elve jut kifejezésre azzal, hogy a kötelezett szabadul a kötelemből, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít, akkor is, ha ez az engedményes nem szerezte meg a követelést. Ennek oka az, hogy amennyiben az engedményezést a későbbi engedményes megfelelően igazolja, a kötelezett nincs abban a helyzetben, hogy meg tudja állapítani, történt-e korábbi engedményezés. Ilyenkor a kötelezett által teljesített összeg kifizetését a korábbi engedményes jogalap nélküli gazdagodás jogcímén érvényesítheti.

Utólagos engedményezésről van szó akkor, ha a követelést megszerző engedményes a követelést továbbengedményezte. A többszöri engedményezéssel szemben az utólagos engedményezés nem érvénytelen. A kötelezett az utolsóként teljesítési utasítást adónak köteles teljesíteni, aki az engedményezés bizonyítékául benyújtott okiratokból állapítható meg.

12.1.9.A kötelezett költségeinek megtérítése

6:200. § [A kötelezett költségeinek megtérítése]

A kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek a megtérítésére az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek.

A közvetlenül az engedményezéssel összefüggő, a kötelezettnél jelentkező költségeket az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek megtéríteni. Ilyen eset lehet, ha a banki utalással teljesítendő követelést engedményeznek, s ezáltal a banki költségek emelkednek. E rendelkezés az új Ptk.-ban szintén új elemként jelenik meg.

12.1.10. Követelés átszállása jogszabály rendelkezése alapján

6:201. § [Követelés átszállása jogszabály rendelkezése alapján]

Ha a követelés jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.

Az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a követelés nem szerződés, hanem jogszabály, avagy jogszabály felhatalmazása alapján bírósági, hatósági határozat folytán száll át az új jogosultra. Ez a törvényi engedmény (cessio legis) esetköre. Ennek főbb eseteit a törvény maga szabályozza. Példaként említhetjük a 6:243. §-t, mely alapján az alkezes teljesítése estén a követelés erejéig mindazon jogokat érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti. Hasonlóan rendelkezik a kárbiztosítási szerződés körében a 6:468. § (1) bekezdése, mely a biztosító javára állapít meg megtérítési igényt az általa megtérített kár mértékéig a károkozóval szemben, kivéve, ha a kárt a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó okozta.

Törvényi engedmény esetén főszabályként nem érvényesül az értesítési kötelezettség, hiszen a követelés átszállásának és a kötelezettel szembeni joghatás beállásának időpontját a jogszabály határozza meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések