Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / XI. Cím: A szerződés megerősítése és módosítása /11.3. Jogvesztés kikötése

XI. Cím: A szerződés megerősítése és módosítása

11.3. Jogvesztés kikötése

6:190. § [Jogvesztés kikötése]

(1) A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné.

(2) Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a kötelezett kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.

A jogintézmény a régi Ptk. 250. §-ában szabályozott volt, akkor, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség.

A korábbi szabályozáshoz képest tartalmi változás nincs.

Változás:

jogintézmény rendszertani elhelyezkedésében, mivel a szerződések általános szabályai között kerül nevesítésre,

mérséklésre csak kérelem esetén kerülhet sor.

Jogvesztés kikötése esetén a szerződésszegő fél jogi helyzete valamilyen módon elnehezül. (Például részletfizetési kedvezményt elveszít.)

Jogvesztés kikötésénél is érvényességi feltétel az írásbeliség.

A gazdasági erőfölénnyel való esetleges visszaélés kiküszöbölését szolgálja a bíróság joghátrány mérsékléséhez kapcsolódó alakító joga.

Megjegyzés

Jogvesztés kikötése is elvileg bármely szerződésszegéshez kapcsolódhat – a feleknek azonban a szerződésben előre és pontosan kell meghatároznia, hogy milyen szerződésszegés esetére, milyen jog elvesztését írják elő.

Joggyakorlat: [BDT. 2002/608.]; [BH.1979/179.]

11.4. A szerződés módosítása

A szerződések joga egyik legfőbb rendező elve a felek szerződési akaratának az érvényesülése.

Ebből következően csak kirívó esetekben kerülhet sor egy adott szerződés külső módosítására (jellemző módon bíróság általi módosítására) – például közérdek, vagy a gyengébb fél érdekeinek védelme érdekében.

A Ptk. a szerződés módosításának két fajtáját különbözteti meg, a régi Ptk-val egyezően,

a./ a felek általi módosítást;

b./ a bíróság általi szerződés módosítást.

6:191. § [A szerződés felek általi módosítása]

(1) A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét.

(2) A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhessebbé.

(3) A szerződés módosítására, a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.

A régi Ptk. is ismerte a szerződés felek általi módosítása jogintézményét, azt a 240. §-ban szabályozta.

Változás:

az új jogszabályi rendelkezés kifejezetten kimondja, hogy a szerződés módosítására, a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni – (hiszen a közös megegyezéssel való módosítás nem más, mint a szerződés valamely elemét érintő újabb szerződéskötés),

rögzíti a szerződés egyoldalú módosításának a lehetőségét, ennek feltételeit rögzíti,

elhagyja a régi Ptk. azon rendelkezéseit, hogy a zálogkötelezett és kezes korábban keletkezett kifogásai a szerződésmódosítás után fennmaradnak – hiszen ez egyébként is következik a 6:191. § (2) bekezdés első részéből.

A felek bármely tartalmi elemét módosíthatják a szerződésnek, és lehetőségük van kötelezettségvállalásuk jogcímét is módosítani.

A szerződés felek általi módosításának azonban korlátai vannak – nem módosítható harmadik személy sérelmére – az ilyen módosítás adott esetben harmadik személlyel szemben – az ő beleegyezése hiányában – relatíve hatálytalan.

Megjegyzés

A 6:191. § (4) bekezdésében szabályozott egyoldalú szerződésmódosítás jogintézménye különösen nagy hangsúlyt kapott a gyakorlatban az utóbbi időben a pénzügyi szolgáltatások területén.

A Kúria 2/2012. (XII.10.) PK véleményben összegezte a fogyasztói kölcsönszerződésben a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségére vonatkozó álláspontját.

Eszerint a kikötés tisztességtelennek akkor minősül, ha a pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátránya – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Ennek vizsgálatához az alábbi követelmények értékelése szükséges:

  • egyértelmű és érthető megfogalmazás elve;
  • tételes meghatározás elve;
  • objektivitás elve;
  • ténylegesség és arányosság elve;
  • átláthatóság elve;
  • felmondhatóság elve.

Van olyan nézet, mely szerint a 6:191. § (4) bekezdésében rögzített egyoldalú szerződésmódosítási szabály, mint fogalom téves, hiszen ez esetben nem a szerződés módosítására kerül sor, hanem az előnyt élvező fél részéről a létező szerződési lehetőségeik kihasználása történik meg (a sérelmet szenvedett fél esetlegesen a joggal való visszaélés alapelvi tilalmára hivatkozván kaphat védelmet).

A régi Ptk. a szerződés felek általi módosításával együtt szabályozta a szerződés egyességgel történő módosításának a kérdését.

(Az új Kódex ezt a Hatodik Könyv V. fejezetében a 6:27. §-ban szabályozza.)

Joggyakorlat: [BDT.2009/168.]; [BH.2012/41.], [BDT.2009/2106.]; [BDT.2001/475.]

Forrás
  • Kemenes István: A pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítási jogáról, Gazdaság és jog 2012/4. 3-12. oldal.
  • Gabó Gábor: A fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításáról Gazdaság és jog 2012/10. 2-7. oldal.
  • (A Kúria [2/2012. (XII.10.) PK véleménye] változatlanul irányadó.)

6:192. § [Bírósági szerződésmódosítás]

(1) Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és

a./ a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható;

b./ a körülmények megváltozását nem ő idézte elő és

c./ a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

(2) A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződés módosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogos érdeke se sérüljön.

A régi Ptk. 241. §-ában szabályozta a bírósági szerződésmódosítás jogintézményét.

Változás:

a régi Ptk. csak a „clauzula rébus sic stantibus” elvét fogalmazta meg, a 6:192. § (1) bekezdése azonban további körülmények vizsgálatát is kötelezővé teszi,

a jogszabály a módosítás időbeli korlátját egyértelművé teszi, és a bíróság számára csak a módosításra irányuló igény bírósági érvényesítésének időpontjától kezdődő lehet a szerződés módosítása,

a jogos érdek fogalma helyett „jogi érdek” fogalmat használja a törvény.

További tartalmi korlát, hogy a módosítás egyik fél lényeges, jogos érdekét se sértse.

Változatlanul csak a felek tartós jogviszonya esetén van lehetőség a bíróság általi szerződésmódosításra. (A bírói gyakorlat tartós jogviszonyként a huzamos időre szóló használati szerződéseket tekinti.)

Új körülmény bekövetkezése a szerződéskötés megkötését követően kell, hogy megtörténjen, és ezzel okozati összefüggésben egy olyan helyzet szükséges, hogy a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogos érdekét sértse.

A Ptk. diszkrecionális mérlegelési jogot biztosít a bíróság számára a szerződésmódosítás kezdő időpontját érintően, mert annak csupán a legkorábbi időpontját rögzíti. (Ezáltal a régi Ptk-hoz kapcsolódó joggyakorlatban mutatkozó bizonytalanság e körben megszűnik.)

A bírói szerződésmódosítás időbeli hatálya csak ex nunc lehet. (Visszamenőleg akkor sem lehetséges módosítani a szerződést, ha a módosítási feltételek egyébként fennállnak.)

Megjegyzés

Az új Kódex azon változása, hogy a fél rendes üzleti kockázatába eső körülményváltozás esetén kizárja a bírói módosítás lehetőségét – az új Kódex azon szellemiségének próbál megfelelni, amely az üzleti élet szereplőihez igazítja a magatartási szabályokat.

A lényeges, jogos érdek sérelme változatlanul mindkét fél helyzetének elemzését kívánja.

Nemcsak a szerződésmódosítás feltételeiként jelenik a jogi érdek fogalma és ennek vizsgálati kötelezettsége, hanem a 6:192. § (2) bekezdése szerint egyben a módosítás tartalmi határai során is vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze.

Kiemelendő, hogy a szerződés módosítása során – a felekhez hasonlóan, a bíróságnak is lehetősége van a kötelmi jog diszpozitív szabályaitól való eltérésre – ellenben a kógens szabályok a bíróságot is kötik.

Joggyakorlat: [BDT.1997/242.]; [BH.1998/274.]; [BDT.2007/1707.]; [BDT.2000/277.], [BDT.2013/2840.]; [BDT.2012/2769.]

Forrás
  • Az új Ptk. magyarázata (Hvg-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013.)
  • Ptk. Fordítókulcs (Hvg-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013.)
  • A Polgári Törvénykönyv Magyarázatokkal (Complex Kiadó Kft. Budapest, 2013.)
  • Wellmann György – A szerződésszegés általános szabályairól az új Ptk. tervezetben Gazdaság és Jog 6-7. 2007. 13-20. oldal
  • Juhász László – A hibás teljesítés szabályai az új Ptk. tervezetében Miskolci Konferenciák 2006/2007. 281-304. oldal

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések