Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / X. Cím: A szerződésszegés /10.5. A szerződésszegés egyéb esetei

X. Cím: A szerződésszegés

10.5. A szerződésszegés egyéb esetei

A jogalkotó három nevesített esetét rögzíti az egyéb szerződésszegésnek:

teljesítés lehetetlenné válását;

teljesítés megtagadását;

és a jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlását.

10.5.1. A teljesítés lehetetlenné válása

6:179. § [A teljesítés lehetetlenné válása]

(1) Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.

(2) A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni.

A teljesítés lehetetlenné válása nem új jogintézmény, a régi Ptk. 312. §-a tartalmazta az ide vonatkozó szabályokat.

A rendelkezéssel szorosan összefügg a [6:107. §] lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmisségét kimondó jogszabályi rendelkezés.

A régi Ptk-hoz kapcsolódó bírói gyakorlat a szerződéskötés időpontjában lehetetlen szolgáltatás érvénytelenségének a tételét többször áttörte – ezt a bírói gyakorlatot vette át a [6:107. § (1) bekezdés], amikor kimondja, hogy a szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával.

A teljesítés lehetetlenné válása a szerződésszegés azon esetét jelöli, amikor a szerződéskötés után beállott körülmények miatt hiúsul meg a teljesítés.

A teljesítés lehetetlenülésének több oka lehet:

jogi ok (például jogi környezet megváltozása miatt);

fizikai ok (szolgáltatás tárgyát érintő fizikai változások);

gazdasági ok (például kínálati viszonyok alapvető megváltozása);

érdekbeli ok (ennek fogalmi elemeit a bírói gyakorlat dolgozta ki) lényege, hogy a szerződéskötést követően akár a kötelezett helyzetében, akár a piaci, gazdasági környezetben változások következtek be, amelyek nem voltak előre láthatóak. [BDT.2006/1366.]

A teljesítés lehetetlenné válásának jogkövetkezménye a szerződés megszűnése és ez a jogkövetkezmény bármelyik fél magatartása miatt, és bármely okra visszavezethetően bekövetkezik. A megszűnés folytán a felek nem tartoznak egymásnak szolgáltatásokkal, az addig nyújtottakat pedig a 6:180. § rendelkezései szerint kell elszámolni.

Megjegyzés

Joggyakorlat: [BDT.2011/2552.]; [EBH.2003/867.]

6:180. § [Felelősség a lehetetlenné válásért]

(1) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.

(2) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége aló, és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti.

(3) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.

A rendelkezés a régi Ptk. 312. § (2) és (3) bekezdésének szövegezését vette át.

Változás:

előírja az objektív meghiúsulás miatti megszűnés előtt teljesített szolgáltatás pénzbeli ellenértéke megtérítését;

szubjektív meghiúsulás szabályozását kiegészíti azzal az esettel, ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős.

A lehetetlenné válásért fennálló felelősség kérdésénél a jogalkotó változatlanul két alapesetet különböztet meg:

a./ objektív meghiúsulást - amikor a teljesítés meghiúsulása egyik fél magatartására sem vezethető vissza;

b./ a szubjektív meghiúsulást - amikor valamelyik fél magatartására vezethető vissza a meghiúsulás.

Objektív meghiúsulás esetén mindkét fél oldalán fennállóak a kimentés [6:142. §]-ban a szerződésszegésért való kártérítési felelősségnél szabályozott feltételei.

Szubjektív lehetetlenné válásnak két esete van:

a./ csak az egyik fél felelős: ez esetben a kontraktuális szabályai szerint igényelheti a másik fél a lehetetlenné válásért felelős féltől kára megtérítését. (Mivel a jogalkotó kár fogalmáról beszél, ezen a teljes kárt érteni kell.)

b./ amikor mindkét fél felelős: ez esetben a szerződés megszűnik, és a lehetetlenné válásból eredő kárt a felek közrehatás arányában követelhetik egymástól.

Megjegyzés

Joggyakorlat: [BDT.2007/1666.]; [BDT.2006/1366.]; [BH.2007/370.]

6:181. § [Vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása]

(1) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik.

(2) Ha a szolgáltatás lehetetlenné válásáért a választásra nem jogosult fél a felelős, a másik fél választása szerint a lehetséges szolgáltatást kell teljesíteni, vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

A régi Ptk. 312. §-ában rögzített szabályozással tartalmilag azonos rendelkezés.

A vagylagos szolgáltatás lényege, hogy a jogosult választásától függ a szolgáltatás.

A szabályozás logikája szerint amennyiben a lehetetlenné válásért egyik fél sem felelős, a kötelem a megmaradt szolgáltatásra korlátozódik.

Amennyiben a lehetetlenülés a választásra jogosult félnek róható fel, ugyancsak a megmaradt szolgáltatásra korlátozódik a kötelem.

Amennyiben a választásra nem jogosult fél felelős a szolgáltatás lehetetlenné válásáért – az eredetileg vagylagos szolgáltatások vonatkozásában választásra jogosult fél választása átalakul, és vagy a lehetséges szolgáltatást, vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit választja.

6:182. § [A lehetetlenné vált dologszolgáltatás maradványa]

Ha a lehetetlenné vált dologszolgáltatás esetén a dolog maradványa, vagy a dolog egy része a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett mástól a dolog helyébe lépő értéket kapott, vagy igényelhet, a jogosult ennek átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.

A szabályozás a régi Ptk. 312. § (6) bekezdésével azonos rendelkezést tartalmaz.

A szövegezésben mindössze annyi változás történt, hogy a régi Ptk. „lehetetlenné vált szolgáltatás” kifejezést, míg a Ptk. „lehetetlenné vált dologszolgáltatás” terminológiát használja.

A jogszabály szövege világos, egyértelmű, az külön magyarázatra nem szorul.

Vissza a tartalomjegyzékhez

10.5.2. A teljesítés megtagadása

6:183. § [A teljesítés megtagadása]

Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint a késedelem, vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

A régi Ptk. 313. §-a majdnem azonos tartalommal szabályozta a szerződésszegés ezen esetét.

Változás: egyértelművé lett téve, hogy a rendelkezést arra az esetre is alkalmazni kell, ha a jogosult tagadja meg a teljesítést.

A teljesítés megtagadásáról akkor beszélünk, ha a szerződésszegő egyértelműen és félreérthetetlenül kifejezésre juttatja azon szándékát, hogy teljesíteni egyáltalán nem kíván – annak ellenére, hogy a szolgáltatásnak elvileg sem fizika, sem jogi akadálya nem volt.

A [6:153. §]-ban szabályozott kötelezetti késedelemtől annyiban különbözik, hogy itt a teljesítési szándék hiánya nem átmeneti jellegű, hanem végleges.

A [6:179. §]-ban szabályzott teljesítés lehetetlenné válásától pedig az különbözteti, hogy itt a szolgáltatás teljesítése elvileg nem ütközne akadályba.

Amennyiben a jogosult a késedelem jogkövetkezményeit választja, úgy a 6:154.-6:155. §-ok szerint igényelhet teljesítést, vagy késedelemből eredő kára megtérítését.

(A jogintézmény jellege miatt azonban a késedelem alóli kimentésnek nincs helye.)

Amennyiben a jogosult lehetetlenné válás jogkövetkezményeit választja, úgy a 6:180.-6:182. §-ok szerinti szabályozás irányadó, és a jogosult a teljesítés elmaradása miatt teljes kártérítést igényelhet.

Joggyakorlat: [BH.2008/90.]; [BH.1994/263.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

10.5.3. Jognyilatkozat tételének elmulasztása

6:184. § [Jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlása]

Ha a fél szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles és ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja.

A jogintézményt a régi Ptk. is ismerte, annak 295. §-ában nyert szabályozás, tartalmilag azonos módon.

Változás, hogy szerkezetileg az új Kódex az egyes nevesített szerződésszegésekre vonatkozó rendelkezések között helyezi el a jogintézményt – míg korábban a teljesítés szabályai között szerepelt.

A jogintézmény a jognyilatkozat-tételi kötelezettséget létrehozó szerződés teljesítésének a kikényszerítését szolgálja – és mivel a kötelezett a szerződésben vállalt – jognyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget, ezzel szerződést követ el.

Lényege: létezik egy, a kötelezett által érvényes szerződésben vállalt jognyilatkozat tételre vonatkozó kötelezettség. (A bíróság szerződési akaratot soha nem pótolhat.)

A jognyilatkozat tételére irányuló szerződéses kötelezettségvállalás jogosult oldalán kötelmi igényt keletkeztet arra, hogy a kötelezett a szerződésben vállalt jognyilatkozatot a rendeltetésszerű felhasználáshoz szükséges alakiságnak megfelelő formában adja ki – vagy azt a bíróság ítéletével pótolja. (Tekintve, hogy kötelmi jellegű igényről van szó, vonatkoznak rá az elévülés szabályai.)

Megjegyzés

Nem tévesztendő összeg a jogintézmény a jognyilatkozat joggal való visszaélés miatt történő pótlása törvényi tényállásától – ahol kiindulás, hogy a jogszabály által megkívánt jognyilatkozat legyen a bíróság által pótolt nyilatkozat. [Ptk. 1:5. §]

Ugyancsak el kell határolni a [Ptk. 6:73. §]-ban szabályozott előszerződést is az itt tárgyalt jogintézménytől. – Az előszerződésben a felek egy végleges szerződés időben távolabbi időben történő létrehozására vállalnak kötelezett – azaz a bíróság előszerződést érintő ügyben ítéletével nem csupán egy jognyilatkozatot pótol, hanem egy komplett szerződéses jogviszonyt hoz létre.

Indokolt lehet a jogintézmény elhatárolása a [Ptk. 5:84. § (5)] bekezdésében rögzített, a közös tulajdon társasházzá alakításával történő megszüntetése esetére bíróság ítéletével pótolható társasházi alapító okirat bíróság általi létrehozásától.

(A 5:84. § (5) bekezdése esetén nem áll rendelkezésre jognyilatkozat tételére irányuló előzetes kötelezettségvállalás.)

Joggyakorlat: [BDT.2004/1001.]; [BDT.2013/2864.]; [EBH.2008/1787.]; [BH.2012/219.]; [KGD.1998/234.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések