Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hatodik könyv: Kötelmi jog - A kötelmek közös szabályai / X. Cím: A szerződésszegés

X. Cím: A szerződésszegés

Alapvetés: A Ptk. szakít a régi Ptk. szerkezeti elvével, és a szerződésszegés általános szabályai a szerződésszegésről szóló részletes szabályokat megelőzően kerültek a X. címben elhelyezésre, és több rendelkezéssel ki is egészültek.

Szerződésszegés szabályai így a kötelmi jogi könyv Második Könyvében a szerződés általános szabályai között a teljesítésre vonatkozó szabályok után kerültek szabályozásra.

A rendszertani elhelyezés jól reprezentálja a Kódex azon célját, hogy előbb az általános, generális szabályok kerüljenek leírásra, és azt kövessék a speciális rendelkezések.

A X. cím így először az általános szabályokat tartalmazza, majd a szerződésszegés egyes eseteit részletezi, így a kötelezett késedelmét, a jogosult átvételi késedelmét, a hibás teljesítést, a teljesítés lehetetlenné válását, a teljesítés megtagadását, valamint a jognyilatkozat tételének az elmulasztását.

10.1. A szerződésszegés általános szabályai

6:137. § [Szerződésszegés]

A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.

A régi Ptk-hoz képest változás, hogy bármely (és nem csak a törvényben nevesített) magatartás megvalósíthat szerződésszegést.

A szerződésszegés új törvényi rendelkezései körében a legfontosabb változás, hogy elválik a deliktuális felelősség jogkövetkezményeitől a szerződésszegésért fennálló felelősség jogkövetkezménye.

A szerződésszegés ténye független attól, hogy a szerződésszegő fél kimentette-e magát (kimentésnek a szankciónál van jelentősége)

A szerződésszegés fogalmát meghatározó rendelkezés a Ptk. 6:34. §-ával [6:34] mutat szoros összefüggést, mely előírja, hogy a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.

A szerződésszegés egy objektív tény, és bármely magatartás, körülmény szerződésszegést eredményezhet, - amennyiben a fél nem jut hozzá a szerződés tartalma szerinti szolgáltatáshoz, függetlenül attól, hogy ez a kötelezett magatartásán kívül eső tényezők, vagy a kötelezett ellenőrzési körén kívüli objektív, vagy szubjektív körülmények miatt mutatkozik-e.

Ide sorolandó minden fogyatékosság, amely miatt a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben, vagy egyéb jogszabályban meghatározott követelményeknek. Az általános szabályok a törvényben nevesített szerződésszegések esetén mögöttes szabályok, míg a törvényben nem nevesített szerződésszegés esetén közvetlenül érvényesülnek.

A szerződésszerű teljesítés megállapításának alapjául szolgáló jogszabályok rendszere a Ptk-ban többszintű

a./ általános alapelvek Ptk. [1:3. § - 1:5. §] (jóhiszeműség, tisztesség, joggal való visszaélés tilalma, elvárható magatartás) A törvény alapelvei között elhelyezkedő és valamennyi polgári jogi jogviszonyra alkalmazandó, így a szerződés teljesítésére is irányadó rendelkezések megsértése azonban önmagában nem alapoz meg szerződésszegést – az alapelvek a részletszabályokon keresztül érvényesülnek.

b./ általános kötelmi szabályok (Ptk. Hatodik Könyv Első és Második Rész)

c./ speciális szerződések, speciális szabályok a külön nevesített szerződéseknél (Ptk. Hatodik Könyv Második Rész)

A Ptk. Hatodik Könyv Második Rész X. címében részletezett, nevesített szerződésszegések kb. a szerződésszegést megvalósító tényállások 80%-át fedik le.

Általános szerződésszegési jogkövetkezmények a Ptk-ban:

6:138. § [A teljesítés követeléséhez való jog]

Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.

A régi Ptk-ban ez a rendelkezés ilyen formában ismeretlen volt, - a Ptk. új rendelkezése a szerződésszegés miatt sérelmet szenvedett fél teljesítés követeléséhez való jogának a szerződésszegés általános szabályként történő kimondása.

A szerződési kötelezettségek jogi jellemzője, hogy bírói úton kikényszeríthetőek.

Gyakorlatilag bármilyen típusú, így személyhez kötött szerződéseknél bekövetkező szerződésszegés esetén is helye van, kivéve

Póthatáridő is adható – melynek következménye, hogy annak elmulasztása még az enyhébb szerződésszegést is súlyosabbá teszi.

A jogintézmény összefügg a Ptk. 6:58. §-ban [6:58. §] szabályozott rendelkezéssel, mely szerint az érvényesen létrejött szerződés természetes jogkövetkezménye, hogy jogokat és kötelezettségeket keletkeztet a szolgáltatás teljesítésére, illetve annak követelésére.

6:139. § [Visszatartási jog]

(1) Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig, vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja.

(2) A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani, ha megfelelő határidőt szabott, és ezalatt a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy teljesítésre megfelelő biztosítékot nyújtott.

(3) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a teljesítés visszatartására jogosult, egyebekben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók.

A régi Ptk. 281. §-a, mint szolgáltatás megtagadása nevű jogintézményként ismerte a Ptk-ban visszatartási jogként nevesített jogintézményt.

Változás:

a szolgáltatás megtagadása helyett a visszatartási jogot szabályozza;

a teljesítés visszatartására jogosult fél elállása mellett a felmondást is nevesíti;

az esedékes szolgáltatás visszatartását a kötelezett teljesítéséig, illetve biztosíték adásáig teszi lehetővé;

felelős őrzés helyett megbízás nélküli ügyvitel szabályaira utal.

A visszatartás joga összefügg az egyidejű teljesítés Ptk. 6:128. §-ban [6:128] rögzített elvével, és a teljesítési határidő jogintézményével.

Gyakorlásának terjedelmére az arányosság elve irányadó, azaz összhangban kell, hogy álljon a szerződésszegés súlyosságával.

A szolgáltatás teljesítésének visszatartása nem végleges, hanem átmeneti állapot – addig jogszerű, amíg a szerződésszegés fennáll, vagy a másik fél megfelelő biztosítékot nem ad.

6:140. § [Elállás, felmondás]

(1) Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás, vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt elállási, vagy felmondási okról másikra térhet át.

(3) A kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését, ha a jogosult bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a kötelezett felelős. Ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a kötelezett felelős.

A Ptk. új rendelkezése a jogosult elállási- és felmondási jogának a szerződésszegés általános szabályaként történő kimondása.

Mindkettő címzett jognyilatkozat, hatályosulásához feltétel, hogy az ellenérdekű félhez megérkezzen.

Az elállás- és felmondás joga oszthatatlan, csak egységesen gyakorolható – akkor is, ha bármelyik oldalon több szerződő fél szerepel.

Az elállási jog gyakorlása következménye: A szerződés a szerződéskötés idejére visszaható hatállyal felbontásra kerül, azzal, hogy az addig teljesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk. 6:213. § (1)] .

(Ennek következménye, hogy a pénzt szolgáltató fél a teljesítéstől számítottan kamatra is jogosult.)

Felmondásnak akkor van helye, ha az eredeti állapot helyreállítására már nincs lehetőség – ez a felek jogviszonyát a jövőre nézve szünteti meg – az addig teljesített szolgáltatások elszámolására az érvénytelenséghez hasonló módon kerül sor.

Megjegyzés

A bírói gyakorlat fog választ adni arra, hogy a Ptk. 6:140. § (1) bekezdésében rögzített teljesítéshez fűződő érdek megszűnése milyen esetben állapítható meg.

Az arányosság általános elvéből következően azonban a szerződéses kapcsolat egyoldalúan csak akkor szakítható meg, ha a másik fél súlyos szerződésszegést követ el, és ennek súlyossága, valamint a szerződés jellege miatt a jogosultnál érdekmúlás következik be, olyan, amely miatt a teljesítés elfogadása a jogosulttól többé nem várható el.

A nevesített szerződésszegéseknél az elállás feltételeit a Ptk. külön is meghatározza. (Kötelezetti késedelem egyik jogkövetkezménye [6:154. §], illetve hibás teljesítés esetén [6:159. § (2)].

A szerződés egyoldalú megszüntetése esetén a visszajáró szolgáltatásról a bíróságnak az esetben is rendelkeznie kell, amennyiben a fél ilyen kérelmet nem terjeszt elő (BH. 2012/94.)

Ptk. 6:140. § (3) – a kimentést szabályozza. Itt kell utalni arra, hogy Ptk. új elvi alapokra helyezte a szerződésszegésért fennálló felelősség alóli kimentés szabályait – magyarázata a Ptk. [6:142. §]-nál található.

6:141. § [Fedezeti szerződés]

A jogosult – elállása, vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés szabályai szerint – követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.

A 6:141. § egy új rendelkezés a Ptk-ban, a bírói joggyakorlatban azonban nem volt ismeretlen – a Ptk. így normaszöveg szintjére emelte az üzleti kapcsolatokban eddig is alkalmazott fedezeti szerződés szabályozását. A jogintézmény rendeltetése: az egyik fél gazdasági érdekeinek biztosítása a másik fél szerződésszegése esetére.

Lényege:

csak elállás, vagy felmondás esetén lehet fedezeti szerződést kötni;

„harmadik személytől” is beszerezhető és harmadik személynek is értékesíthető a szerződés tárgya;

különbözeti ellenérték a kártérítés szabályai szerint követelhető [6:142. §].

Két típusa van:

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések