Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Ötödik könyv: Dologi jog / VIII. Cím: A használati jogok /3. Jog és követelés haszonélvezete

VIII. Cím: A használati jogok

3. Jog és követelés haszonélvezete

A jog és követelés haszonélvezetére vonatkozó különös szabályok

5:156. § [Haszonélvezet jogokon]

(1) A hasznot hajtó jog és követelés haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Haszonélvezettel terhelt jogot vagy követelést a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.

A római jog dologtárgyúságra (ius in rem) épült szemléletének lazítását a gazdasági viszonyok indukálták. A jogon és követelésen fennálló haszonélvezet sajátságos kettős jogviszonyt takar: az elsődleges a tulajdonos és a vele kötelmi jogviszonyban álló harmadik személy, míg a másodlagos jogviszony a tulajdonos és a haszonélvező közt áll fenn. Az új Ptk. tartalmilag azonos a régi Ptk. szabályaival, azzal, hogy további részletszabályok beillesztése történt, némiképp különválasztva a jogon és a követelésen fennálló haszonélvezetet, az eltérő jogállású jogalanyok (jogosult, kötelezett) helyzetéből fakadóan. Emellett változatlanul megfelelően alkalmazandóak a dolgok haszonélvezetére és – általános, valamint különös szabályok hiányában – kisegítő jelleggel a jog átruházására vonatkozó rendelkezések is (Ptk. 6:202.§), figyelembe véve az engedményezés és tartozásátvállalás megváltozott szabályait.

3.1. Haszonélvezet jogon

5:157. § [A jog haszonélvezőjének jogállása]

Ha a haszonélvezetnek olyan jog a tárgya, amelynél fogva valaminek a szolgáltatását lehet követelni, a haszonélvező és a szolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra megfelelően irányadók azok a szabályok, amelyek a jog átruházásának esetén a jog megszerzője és a kötelezett közötti jogviszonyra vonatkoznak.

Az új rendelkezés célja, hogy a jog haszonélvezőjének a dolog haszonélvezőjéhez hasonló jogállást biztosítson. A dolog és a jog közötti egyik alapvető különbség a jog birtokolhatatlansága, ezért a jogon fennálló haszonélvezet esetében a birtoklás jogát az pótolja, hogy a haszonélvezőt ugyanaz a jogállás illeti meg, amely a jog átruházásakor annak megszerzőjét illetné (Ptk.6:202.§ (3) bekezdés, 6:197-6:200.§). A haszonélvezet tárgyát olyan hasznot hajtó jog képezheti, mely forgalomképes, emiatt az át nem ruházható jog haszonélvezet tárgya nem lehet.

Az új Ptk. megalkotása során felmerült olyan álláspont is, mely vagy a haszonélvezeti jog lehetséges tárgyának korlátozását vagy a haszonélvezet keletkezési módjaihoz kötődő korlátozást javasolt, mivel a gyakorlatban a pénzen, jogon, követelésen fennálló haszonélvezeti jog a haszonélvezet általános szabályainak alkalmazásával a haszonélvezet tárgyán fennálló jogok megosztását eredményezte, számos problémát előidézve.

Példa

„A kft. üzletrészén fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvező a tagsági jogok gyakorlására nem jogosult, viszont az üzletrész hasznaként jelentkező hozadék mértéke a tag döntésétől is függ. E javak átruházása esetén problémát jelenthet a haszonélvezeti joggal való terheltség, ugyanis a cégnyilvántartási adatokból sem mindig egyértelmű az üzletrészt terhelő haszonélvezet fennállása. Ezért ezen álláspont alapján ki kellene zárni tagsági jogon, illetve tagsági jogot megtestesítő javakon, követelésen, pénzen és hasonló javakon haszonélvezet keletkezését vagy özvegyi keletkezését, illetőleg ezekre kötelező megváltást írna elő.”

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.2. Haszonélvezet követelésen

5:158. § [Haszonélvezet követelésen]

(1) Követelés haszonélvezője jogosult a követelést érvényesíteni, és ha az esedékességhez a hitelező felmondása szükséges, a hitelezőt megillető felmondási jogot gyakorolni. Ha a követelést a haszonélvező hajtja be, a követelés érvényesítéséért a jogosulttal szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A haszonélvezőnek a követelésre vonatkozó más rendelkezése semmis.

(2) Az adós teljesítésével a szolgáltatás tárgyát a követelés jogosultja szerzi meg, azzal, hogy azon a haszonélvező a teljesítéssel egyidejűleg haszonélvezetet szerez.

A haszonélvező csupán a követelés érvényesítésére jogosult, és e körben gyakorolhatja a követelés jogosultját megillető felmondási jogát. Egyéb rendelkezést a követelést illetően nem tehet, viszont a behajtásért – a haszonélvezet általános szabályai szerinti rendes gazdálkodás követelményének megfelelően – a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel, teljesítés esetén pedig a szolgáltatás tárgyán haszonélvezeti jogot szerez. (Ha a szolgáltatás tárgya pénz vagy más elhasználható dolog, az elhasználható dologra, illetőleg pénzre vonatkozó haszonélvezet szabályai irányadóak.)

A Ptk. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a kamatozó követelésen (bankbetét, kölcsönkövetelés) fennálló haszonélvezetre, ez esetben az általános szabályok alkalmazása mellett „a főkövetelés a kötelmi jogosultat, a kamat a haszonélvezőt illeti. A kötelmi jogosult azonban a követelést nem szüntetheti meg (pl. a bankbetétet nem válthatja ki), mely a haszonélvező védelmét szolgálja a jogosulttal szemben annak érdekében, hogy a kamatozást ne szakíthassa meg. A kötelezett teljesítése esetén (pl. kölcsön) a haszonélvezet tárgya a visszafizetett pénzösszeg lesz. Az adós a kamatokat a haszonélvezet fennállásáról való értesítéstől, illetve igazolásától kezdődően csak a haszonélvezőnek fizetheti ki[?]. Teljesítés esetén a haszonélvező a pénzösszeget nem használhatja fel, a tulajdonos azt nem is köteles a részére átadni, a tőkeösszegnek a tulajdonos részére való biztosítása érdekében ezért a tulajdonos kötelezhető a pénzösszeg kamatozó betétbe helyezésére azzal, hogy a kamatok felvételét a haszonélvezőre engedményezze.”

Példa

A kamatozó követelésen fennálló haszonélvezet jellemzően az özvegyi jog körében merülhet fel, amikor a hagyaték tárgyához bankbetét vagy kölcsönkövetelés tartozik.

4. A használat

5:159. § [A használat]

(1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.

(2) A használatra egyebekben a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.

A használat szabályai nem változtak, csupán kibővültek – összhangban a haszonélvezettel – a jogi személyt megillető használati jog tartalmával (a használatra ugyanis a haszonélvezet rendelkezései megfelelően irányadóak), mely értelemszerűen annak céljával és tevékenységével összhangban álló használatot és haszonszedést jelent. Ennek indokául szolgált az is, miszerint számos törvény (pl. 2012. évi CXC. tv. 1.§, 2011. évi CXC. tv. 76.§ (5) bekezdés) biztosított jogi személy részére használati jogot annak tisztázása nélkül, hogy e jog azonosnak tekintendő-e a Ptk.-ban szabályozott használat jogával.

Megjegyzés

A Szomszédjogi törvény (2013. évi CLXXIV. tv. 7.§ (1) bekezdés, 8.§ (1)-(2) bekezdés) alapján a használati jogokat nem érinti a használattal terhelt ingatlan más ingatlannal való összevonása, megosztás esetén pedig a használati jog fő szabályként valamennyi új ingatlant terheli, ám ha valamely oknál fogva csupán egyes ingatlanokat, úgy a többi új ingatlan tulajdonosa kérheti a jog megszüntetését.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések