Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Ötödik könyv: Dologi jog / VIII. Cím: A használati jogok

VIII. Cím: A használati jogok

A magyar polgári jogban a korlátolt dologi jogok a tulajdonjoghoz, mint abszolút joghoz képest tartalmilag korlátozottak: bár alapjuk a tulajdonjog, tartalmukat azonban annak részjogosultságai alkotják.

A római jogban az idegen dologbeli jogok körében szabályozott telki szolgalmat (servitus praedorium) és a személyes szolgalmakat (servitus personarum) – haszonélvezet (usus fructus), használat (usus) – a régi Ptk. azonos fejezetben tartalmazta, mint használati vagy állagjogokat (földhasználati jog, haszonélvezet, használat, telki szolgalom, használati jog alapítása).

Az új Ptk. rendszerében – a szolgalomtól és a közérdekű használattól elválóan – a használati jogok cím alatt szerepel külön-külön fejezetben a földhasználat, a haszonélvezet, illetve annak speciális fajtája, azaz a jogok és követelések haszonélvezete. A használat a haszonélvezettől elkülönülő, szintén önálló fejezet alatt található.

1. A földhasználat

5:145. § [Földhasználati jog a föld és az épület szétváló tulajdonjoga esetén]

(1) Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.

(2) Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges mértékben jogosult a föld használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket.

Az aedificium solo cedit elvét, mely szerint a földrészleten épült ingatlan tulajdona minden esetben a földtulajdonost illeti, már a II. világháború előtti magánjogi gyakorlat is a telken biztosított ún. építményi joggal oldotta. A föld és az épület tulajdonjogának elválásának lehetőségét a régi Ptk. teremtette meg. Ezt az új Ptk. már nem az építkezéshez köti, hanem a felek megállapodása alapján korlátlanul lehetővé teszi, azaz a földhasználati jog nem csak az építkezőt illeti meg. A felek közti megállapodás – jogszabályi tiltás hiányában – az építkezés megkezdése és befejezése után is megköthető. Mindezekből fakadóan minden esetben, amikor a föld és az épület tulajdonjoga elkülönül, az épület tulajdonosát ipso iure illeti meg a használati jog arra a földterületre, melyen az épület áll.

A földhasználat tárgyában kötött szerződés harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték (Ptk.5:19.§ (1) bekezdés). Ezért az Inytv. 17.§-át módosító 2013. évi CCIV. törvény feljegyezhető tényként említi a földhasználati jog gyakorlása szabályozásának tényét is.

Megjegyzés

A Ptk.5:168.§ (2) bekezdése szerint a szerződésen alapuló fölhasználati jogot az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkezteti (konstitutív hatály), amely a jogváltozás nyomon követését célozza. Az 5:19.§ (1) bekezdésében írt feljegyzés célja olyan tényeknek az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetése, amelyek jogi érdekeltséggel bíró harmadik személyek számára lehetnek lényegesek (a bejegyzés és feljegyzés később tárgyalandó szabályait a Ptk.5:178.§, és 5:179.§ tartalmazza).

A megállapodásban kiköthető, hogy az épület csak a földtulajdonos hozzájárulásával idegeníthető el vagy terhelhető meg, viszont a hozzájárulás megadása követelhető, ha az elidegenítés vagy megterhelés a földtulajdonos érdekeit nem sérti (Ptk.5:19.§ (2) bekezdés).

A földtulajdonost és az épület tulajdonosát a kölcsönös elővásárlási jog változatlanul megilleti (Ptk. 5:20.§).

Megjegyzés

Kritikaként merült fel a kodifikációs technikát illetően, mennyiben célszerű a földhasználati jog szabályozása az új Ptk.-ban több különböző helyen is.

A földhasználati jog mindazonáltal nem szükségszerűen terjed ki a földrészlet egészére, hanem annak mértékét a felek szabadon állapíthatják meg, vita esetén pedig a bíróság az érdekek mérlegelésével határozza meg, melynek során fő szempont az épület rendeltetésszerű használatának biztosítása.

„Az új szabályozás lehetővé teszi az ingatlanpiaci szereplők, kiváltképp a fejlesztők részére egy nagyobb telken történő beruházás megvalósítását, majd értékesítését oly módon, hogy ehhez a földterület tulajdonjogát nem kell szükségszerűen megszerezniük, illetve átruházniuk annak érdekében, hogy az ingatlanon felépítményeket fejleszthessenek.”

Megjegyzés

Az ingatlan-ügyleteknél fokozottabban kell ellenőrizni, hogy a földdel az azon emelt épület ingatlan-nyilvántartási egységet képez-e.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2. A haszonélvezet általános szabályai

A haszonélvezet (usus fructus) a személyes szolgalom alapeseteként fogható fel. A régi Ptk. a megalkotásakor nem számolt számos, a piaci viszonyokkal összefüggő kérdéssel, melyek kapcsán merült fel egyes, a későbbiekben részletezendő rendelkezések felülvizsgálata, amellett, hogy az alapvető szabályok nem változtak.

2.1. A haszonélvezet tárgya

5:146.§ (3) A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik.

5:151. § [A rendhagyó haszonélvezet]

(1) A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet. A haszonélvezet megszűnésekor köteles ezeket pótolni; ha ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.

(2) Ha a haszonélvezettel terhelt és értékesített vagy elhasznált dolog volt tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti követelése veszélyeztetve van, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet.

a) Bármely ingó, ezen belül elhasználható dolgok is (rendhagyó haszonélvezet, azaz usus fructus irregularis);

b) bármely ingatlan;

c) hasznot hajtó jog és követelés.

A haszonélvezet vonatkozhat a dolog egészére, meghatározott részére vagy eszmei hányadára. Ez elvileg áll az ingó dolgokra is, gyakorlati jelentősége csak az ingatlanok esetében van (109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 10.§ (1) bekezdés). A birtoklás kérdését – vita esetén – a tulajdonos és a haszonélvező között – a korábbiaknak megfelelően – a Ptk. 5:79.§ (3) bekezdésében és a PK. 8. számú állásfoglalásban foglaltak alapján kell rendezni. A rendhagyó haszonélvezet köre a piaci követelményeknek megfelelően kibővült az árukészlettel és a pénzzel. Mivel a haszonélvezőnek ez esetben nem az állag megőrzése a kötelezettsége, ennek helyébe a keletkezéskori érték megőrzése lép, melyet a pótlási és az értékmegtérítési kötelezettség biztosít, a tulajdonos védelmét pedig a biztosíték követelésének lehetősége szolgálja. Egyértelműen rögzíti ugyanakkor az 5:146.§ (3) bekezdés a bírói gyakorlatban már kikristályosodott szabályt, mely szerint a haszonélvezet nem terjed ki az alapítását követő gyarapodásra. E korlátozás nem kógens, a felek ellentétes megállapodása nem kizárt.

Nem terjed ki a haszonélvezet az új épületre, a lakóépület bővítésével, emeletráépítéssel létrehozott új helyiségekre, kivéve azt az esetet, ha az újonnan létesített épület az eredeti helyébe lép. Az ingatlan eredeti értékéhez képest végrehajtott jelentős átépítés ugyancsak alkalmas lehet annak megállapítására – a felek szándékának és céljának figyelembe vétele mellett –, hogy az átépített rész kikerült a haszonélvezet alól. Az olyan munkálatok, melyek a haszonélvező által birtokolt helyiség rendeltetésének megváltozásával járnak, a tulajdonos és a haszonélvező közös használatát eredményezik. Nem lehet viszont haszonélvezetet korlátozó hatást tulajdonítani az épület szerkezetét, helyiségeinek rendeltetését meg nem változtató építési, felújítási, karbantartási, korszerűsítési stb. munkálatoknak. Mindezek kapcsán segítséget nyújthat a közös tulajdonú ingatlanon végzett építkezés kérdéseit rendező kialakult bírói gyakorlat (lásd: PK 7. számú állásfoglalás).

Esetjog: [?]

A hasznot hajtó jogra és követelésre, mint a haszonélvezet tárgyaira részben speciális szabályok irányadóak.

2.2. A haszonélvezet létrejötte

5:146. § [A szerződésen alapuló haszonélvezet keletkezése]

(1) Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(2) Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető.

a) Szerződés vagy más jogcím alapján:

  • ingók: Birtokátruházás szükséges (konstitutív hatály). Összhangban az ingók tulajdonjogának átruházására vonatkozó szabályokkal (Ptk. 5:38.§ (1) bekezdés) egyértelműsítésre került a birtokátruházás jogügyleti jellege.
  • ingatlan: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges (konstitutív hatály) [?]

b) jogszabály alapján (pl. özvegyi jog): Ex lege létrejön, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés deklaratív hatályú, melynek elmaradása esetén a haszonélvezet csak a dolog rosszhiszemű, ingyenes szerzőjével szemben érvényesíthető. Nóvumként jelenik meg nemcsak az ingatlanra, hanem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogra nézve a jogszabály által alapított haszonélvezet, összhangban az ingatlan-nyilvántartás Ptk. 5:171.§-ában rögzített közhitelességének elvével és azzal, hogy a haszonélvezet jogon is fennállhat.

Fontos

Megkövetelendő, hogy az ingatlan vásárlása előtt a vevő a birtoklási viszonyokról is tájékozódjék.

Megjegyzés

A jogalkotás során felmerült a haszonélvezet elbirtoklással való megszerzésének kérdése is, melyet az eddigi bírói gyakorlat – törvényi rendelkezés hiányában – egyértelműen kizárt. A mellette szóló érvek arra hivatkoztak, hogy jogpolitikai szempontok nem indokolják ennek kizártságát a telki szolgalom és a tulajdonjog elbirtoklással való megszerzéséhez hasonlóan. Az ezzel szembenálló álláspont szerint a jog birtoklása, következésképp elbirtoklása is implicite kizárt.

„A haszonélvezet elbirtoklására továbbra sincs mód, mivel azok a forgalomvédelmi szempontok, amelyek a dolog megszerzése esetén az elbirtoklás jogintézményét megalapozzák, a haszonélvezet forgalomképtelensége miatt a haszonélvezet kapcsán eltérően esnek latba. Itt a tulajdonos és a haszonélvező vagy két lehetséges haszonélvező, esetleg tulajdonos és a haszonélvezetet gyakorló érdekei kerülnek szembe egymással, amelyek közül nem indokolt a haszonélvezetet zavartalanul gyakorlót a haszonélvezet keletkezésére vagy alapítására vonatkozó szabályoktól való eltéréssel más érdekeltekhez képest előnyben részesíteni”.

Esetjog:[?]

2.3. A haszonélvezet tartalma

5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma]

(1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

(2) Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.

(4) A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn.

(5) Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.

A haszonélvezet abszolút szerkezetű, személyhez kötött állagjog, melynek tartalma (birtoklás, használat, hasznok szedése, továbbá az új Ptk. szerint a hasznosítás) lényegében a korábbi rendelkezések fenntartása mellett kiegészült – a kialakult bírói gyakorlat beemelésével – a több személy által gyakorolható haszonélvezet szabályaival. Ennek értelmében a haszonélvezet:

Előfordulhat, hogy az örökhagyó tulajdonát képező dolgot ab ovo haszonélvezet terhelte, elhalálozását követően pedig újabb haszonélvezetre jogosult – jellemzően túlélő házastárs – marad, aki csak a korábban keletkezett haszonélvezet megszűnése után gyakorolhatja a saját jogát. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetendő, hogy a több személyt megillető haszonélvezet a jogosultakat közösen vagy egymást követően illeti-e meg (lásd: 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 10.§ (3) bekezdés).

Esetjog: [?]

Változatlan, hogy a haszonélvezet nem korlátlan ideig, hanem legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn. Kifejezett tiltó rendelkezés hiányában a bírói gyakorlat korábban is lehetővé tette jogi személy részére a haszonélvezeti jog megszerzését, melyet az új Ptk. már kifejezetten szabályoz, 50 évben meghatározva annak leghosszabb időtartamát, tekintve, hogy ami a természetes személynél élete végéig szól, az jogi személynél nehezen értelmezhető. E haszonélvezeti jog a jogi személy átalakulása esetén a jogutódra átszáll.

Miután a haszonélvezeti jog a tulajdonjog részjogosítványának megosztásával tulajdonképp egyfajta osztott tulajdont eredményez, annak érdekében, hogy ez a helyzet a haszonélvezet tárgyának piaci értékét és piaci forgalomban való részvételét tartósan ne befolyásolja, a szabályozás ezen időtartam ésszerű korlátozására törekszik.

Esetjog: [?]

2.4. Jogok és kötelezettségek

5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]

(1) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.

(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.

5:149. § [A haszonélvező jogai és kötelezettségei a haszonélvezet fennállása alatt]

(1) A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni.

(2) A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes.

(3) A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.

(4) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.

5:150. § [A költségek viselése]

(1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.

(2) A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti.

5:152. § [A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt]

(1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

(2) Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.

(3) Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja.

(5) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A haszonélvező és a tulajdonos jogait, kötelezettségeit illetően – ideértve a haszonélvezeti jog átengedését is – alapvető változás nincs, csupán az egyes rendelkezések pontosítása, szinkronba állítása történt meg. Emellett a haszonélvező az egyes munkálatok elvégzése kapcsán az eddigiekhez képest kevésbé függ a tulajdonostól. (Ezt gazdaságossági, célszerűségi szempontok indokolják.)

A főbb jogok és kötelezettségek a változások tükrében:

a) A haszonélvezet gyakorlásának átengedése kapcsán a részjogosítványok pontos megjelölése összhangba került a haszonélvezet tartalmi elemeit képező jogosítványokkal (lásd: Ptk. 5:147.§ (1) bekezdés).

b) A rendes gazdálkodás (boni viri arbitratu) követelménye továbbra is a haszonélvező elsődleges kötelezettsége.

Megjegyzés

A rendes gazdálkodás ismérvei esetenként vizsgálandóak, figyelemmel a haszonélvezet tárgyának rendeltetésére, a használat módjára, a haszonvétel lehetőségeire, a kialakult szokásokra, gazdasági-műszaki módszerekre.

Ezért a dolog gazdasági rendeltetésének megváltoztatása, lényeges megváltoztatása, átalakítása – a rendes gazdálkodás követelményei közt – a tulajdonos hozzájárulása nélkül nemcsak joga, hanem kötelezettsége is. „A szabályozás megfelelő érdekkiegyenlítést biztosít a tulajdonos (a korlátlan és lényeges rendeltetés változtatás ugyanis sértheti az érdekeit, ha szükséges eszközzel, tőkével, szakértelemmel nem rendelkezik és az eredeti hasznosításra való visszatérés nem lehetséges vagy számottevő költséggel járna) és a haszonélvező viszonyában, miközben nem idéz elő kollíziót a haszonélvező kötelezettségei között, egyúttal biztosítja a gazdasági viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás lehetőségét is.”

c) Mivel a tulajdonos az állandó, a haszonélvező az ideiglenes érdekelt, ezért a rendes költségeket változatlanul a haszonélvező köteles viselni, mert jellemzően nála merülnek fel. A rendkívüli javítások és helyreállítások a tulajdonos hasznaként jelentkeznek, mindazonáltal a haszonélvezet fennállása alatt a haszonélvező érdekeit szolgálják. Ebből fakadóan, ha e munkálatokat a haszonélvező elvégzi – az érdekeltségi viszonyok okán –, indokolt a haszonélvezet megszűnésekor az így előállt értéknövekedés megtérítése a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. (Némiképp leegyszerűsítve a régi Ptk. ezzel kapcsolatos rendelkezéseit, illetve beemelve az idevágó bírói gyakorlatot.)

Esetjog: [?]

Rendkívüli a helyreállítás vagy javítás, ha az a dolog hasznaihoz vagy használatából eredő előnyökhöz képest a szokásos mértéket túllépő, aránytalan terhet jelent.

Példa

Idetartoznak az épületgépészeti berendezések, felszerelési tárgyak pótlása, javítása; gépkocsik, gépek nagy költséggel járó felújítása; épület födémjének vagy tetőszerkezetének cseréje.

A rendkívüli helyreállítás és javítás elvégzése sem a tulajdonosnak, sem a haszonélvezőnek nem kötelessége, de azokat a haszonélvező – ha a tulajdonos e tárgyú felszólítása eredménytelen – elvégezheti (illetőleg tűrni köteles, amennyiben azt a tulajdonos végezteti el), vagyis legfeljebb ideiglenesen viseli az ezzel összefüggő költségeket. E költségek végső soron a tulajdonost terhelik, és a haszonélvezet fennállta alatt egyikük sem követelheti, mivel a haszonélvező a használathoz és a haszonszedéshez viszonyítva aránytalanul nagy költséggel járó, hosszú időre szóló munkálatokra nem szorítható. De nem várható el a tulajdonostól sem, hogy más személy érdekében rendkívüli kiadások terheljék, ezért a haszonélvezet megszűnésekor, az akkori állapot figyelembe vételével, van helye elszámolásnak a jogalap nélküli gazdálkodás szabályainak megfelelően. Addig ugyanis a haszonélvező élvezi e költségek előnyeit, míg a tulajdonos számára azok csupán a haszonélvezet megszűntével realizálódnak. Ugyanezen szabály irányadó – bár a Ptk. erre vonatkozó kifejezett rendelkezést nem tartalmaz – akkor is, ha a haszonélvező nem a rendkívüli beruházás keretébe vonható állagot gyarapító, értékemelő beruházást végez. A tulajdonos értékemelő beruházásaival összefüggésben a korábban már említett Ptk. 5:146.§ (3) bekezdésében foglaltak irányadóak (lásd 2.1. A haszonélvezet tárgya).

d) Fennmaradt a haszonélvező biztosítékadási kötelezettsége abban az esetben, ha a dolgot nem a rendeltetésének megfelelően használja. Az e magatartások köre kibővült a dolog gazdasági rendeltetéssel meg nem engedett megváltoztatásával, melynek indoka a Ptk.5:149.§-ban írt szabályokkal való összhang megteremtése. A megfelelő (a jogsértő magatartás folytán előállt kockázatra fedezetet nyújtó) biztosítékot a bíróságnak a körülmények mérlegelésével kell megállapítania. A bíróság a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja. A biztosíték általában akkor megfelelő, ha arányban áll a jogsértő magatartás következtében előállt kockázattal. A biztosíték nyújtásának elmaradása esetén azonban a régi Ptk.-ban írt haszonélvezet gyakorlásának felfüggesztése helyett a lehetséges következmény a haszonélvezet megszüntetése.

2.5. A haszonélvezet megszűnése

5:153. § [A haszonélvezet tárgyának elpusztulása]

(1) Ha a dolog vagy annak jelentős része elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.

(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti annak a helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását.

(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvező is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelel.

(4) A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek átengedheti.

5:154. § [A haszonélvezet megszűnése]

(1) A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.

(2) A haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges.

(3) A lemondó nyilatkozatot dolog haszonélvezete esetén a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén a haszonélvezet tárgyát képező jog jogosultjához vagy a jog megalapítójához kell intézni.

(4) Ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni.

5:155. § [A haszonélvező kötelezettségei a haszonélvezet megszűnése esetén]

(1) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

(2) A haszonélvezeti jog megsértéséből eredő igényekre a tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A haszonélvezet megszűnésének egyes eseteit a korábbi Ptk. explicite nem tartalmazta, azok csupán az egyes rendelkezésekből következtek. Az új Ptk. által egységes rendszerbe foglalt – eddig is ismert – megszűnési okok a következők:

a) a határozott idő lejárta;

b) a jogosult halála, jogi személy jogutód nélküli megszűnése;

c) a tulajdonjog és a haszonélvezet egy személyben való egyesülése;

d) a haszonélvező lemondása (kifejezett, alakszerűség nélküli, egyoldalú, címzett nyilatkozat, melyhez ingatlan esetében ingatlan-nyilvántartási törlés is szükséges, ezért ez esetben az írásbeliség is követelmény);

e) a dolog elpusztulása.

Újdonság, hogy a haszonélvezet tárgya helyébe (a surrogatio változatlan elve szerint) dolog mellett követelés is léphet. Ha ez pénzben testesül meg, az összegnek a dolog helyreállítására fordítása követelhető – a rendes gazdálkodás követelményei közt – mind a tulajdonos, mind a haszonélvező részéről. E surrogatumra egyébként a követelésen, illetőleg pénzen fennálló haszonélvezet szabályai irányadóak.

Példa

Korszerűtlen épületért kapott alacsony összegű kártérítésből nem kivitelezhető új épület, ezért az okszerű gazdálkodással ellentétes ez esetben a helyreállítás követelése.

Ha a dolgot kisajátítják vagy az elpusztulásáért biztosítási szerződés alapján vagy más alapon megtérítés jár a tulajdonos ezt az összeget haszonélvezeti jogtól mentesen kapná, ezzel jogalap nélkül gazdagodna. Ezért indokolt a haszonélvezet fenntartása e megtérítési követelésen vagy az alapján teljesített pénzösszegen. A régi Ptk. feljogosította a haszonélvezőt a dolog helyébe lépő pénzösszegnek a dolog helyreállítására való követelésére, mindazonáltal e pénzösszegen, mint surrogatumon – a bírói gyakorlat értelmében – a haszonélvezet továbbra is fennmaradt. Ebben az esetben a tulajdonos el lenne zárva attól, hogy a pénzösszegnek a dolog helyreállítására való fordításáról maga döntsön. Ennek áthidalására szolgál az új szabályozás, mely szerint a helyreállítás és pótlás kötelezettsége nem hárul a tulajdonosra, hanem a helyreállításhoz szükséges összeget a haszonélvező rendelkezésére bocsáthatja. Amennyiben a haszonélvező nem kívánja a dolog helyreállítását, úgy a haszonélvezet megszűnik.

Fontos

A dolog helyébe lépett pénzösszeget a haszonélvező követelésére a tulajdonos köteles a dolog helyreállítására, pótlására fordítani, de az esetleges hiányt nem kell pótolnia. Önkéntes pótlás esetén szóba jöhet a haszonélvezet korlátozása.

Példa

A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítása vagy közös értékesítése esetén a haszonélvező kérheti a haszonélvezeti jog értékének megállapítását, s ezen összeggel való kielégítését. Az összeget az ingatlan jellege, a haszonélvezeti jog gyakorlásának módja, a jogosult személyi körülményei, a hasznosítással elérhető előnyök és egyéb más releváns tényezők figyelembe vételével kell megállapítani és kifizetni.

Fontos

Az új Ptk.-ban a túlélő házastárs öröklési jogi státusának alapvető változása kifejezésre jut abban, hogy a haszonélvezeti jog holtig tartó jellegét a szó szoros értelmében kell venni, tehát az új házasságkötéssel sem szűnik meg. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság PK 83. számú kollégiumi állásfoglalásában foglaltak is okafogyottá válnak.

A haszonélvezet megszűnésével összefüggő haszonélvezői kötelezettségek lényege változatlan azzal, hogy a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel [?]. Ennek indoka a szerződésen kívül és a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség kapcsolatának és szabályainak változása. Az új szabályozás egyértelműsíti e felelősséget, mely jelenleg is lényegében a felróhatóságot jelenti.

Megjegyzés

A szerződésen kívüli kártérítési felelősség körében az új Ptk.-ban a felróhatóság korábbi tartalmi meghatározása elmarad, és ennek következtében – legalábbis látszólag – a bírói mérlegelés lehetősége növekszik.

A haszonélvezeti jog akár a tulajdonos, akár harmadik személy általi megsértése esetén a haszonélvező védelme a haszonélvezeti jog abszolút jellegéből indult ki, melynek folytán mindenki mást a haszonélvező jogainak megsértésétől való tartózkodás kötelezettsége terhelt. Ezáltal a gyakorlatban mind a birtokvédelem, mind a tulajdonjogi védelem eszközei érvényesülhettek. Az új Ptk. ezzel összhangban kifejezetten a tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni[?].

Esetjog: [?]

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések