Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Ötödik könyv: Dologi jog / V.Cím: A tulajdonjog megszerzése /XVIII. Fejezet: A feldolgozás, az átalakítás, az egyesülés, a vegyülés, a hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés

V.Cím: A tulajdonjog megszerzése

XVIII. Fejezet: A feldolgozás, az átalakítás, az egyesülés, a vegyülés, a hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés

Az új Ptk. egy külön fejezetben szabályozza az egyesülés, vegyülés, hozzáépítés, átépítés, beépítés, ráépítés eseteit. Külön rendelkezések vonatkoznak az ingó dolgok egyesülésére és külön az ingatlan dolgok egyesülésére.

Dologegyesülés ingó dolgok esetén két módon jöhet létre:

a)az ingó dolog feldolgozása és átalakítása;

b)több személy tulajdonában lévő dolgok egyesülése, vegyülése.

Az ingó és ingatlan dolgok egyesülésének pedig három esete áll fenn:

a) a beépítés,

b) a ráépítés,

c) hozzáépítés.

Forrás

Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 87. o.

1. Feldolgozás és átalakítás

5:65. § [Feldolgozás és átalakítás]

(1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.

(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosa a dolog értékének megtérítését követelheti.

(3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga az anyag tulajdonosát illeti.

(4) Ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni.

(5) Ha az új dolog tulajdonjogát a feldolgozó szerzi meg, harmadik személynek a dolgot terhelő joga megszűnik. Ha az új dolog tulajdona az anyag tulajdonosáé, az anyagot terhelő jog az új dolgot is terheli.

Az 1959. évi Ptk.-tól az új Ptk. rendelkezése csak az (5) bekezdésben tér el, azzal, hogy szabályozza a harmadik személy dolgot terhelő jogának a sorsát is.

A feldolgozás, átalakítás fogalma, hogy valaki más dolgából saját munkájának eredményeként új dolgot hoz létre. Feldolgozásról, átalakításról tehát csak akkor beszélhetünk, ha a régi dologtól eltérő, más fajtájú dolog jön létre. A feldolgozásra vonatkozó szabályok alkalmazásának törvényi feltétele még, hogy ezt idegen, tehát más tulajdonában lévő dologgal teszi. Ha a tulajdonos a saját dolgát dolgozza fel, a tulajdoni viszonyokban nem történik változás. A feldolgozás szabályait csak akkor lehet alkalmazni, ha a feldolgozott dologban végzett átalakítás irreverzibilis, tehát az eredeti állapot visszaállítása lehetetlen, vagy aránytalan és nyilvánvaló gazdasági hátránnyal járna.

Feldolgozás, átalakítás során a jogi lehetőségek az alábbiak:

a) Ha a feldolgozó jóhiszemű volt, a dolog tulajdonosa választhat: átengedi az új dolgot az átalakító-feldolgozónak, vagy az új dologra igényt tart. Amennyiben átengedi az új dolgot a feldolgozónak, akkor az eredeti dolog értékének a megtérítésére tarthat igényt; de amennyiben az átalakított dologra tart igényt, a feldolgozó a munkájának a megtérítését kérheti.

b) Azonban, ha a munka értéke lényegesen meghaladja az átalakított dolog értékét, az eredeti dolog tulajdonosát a választás joga nem illeti meg.

c) Ha a feldolgozó-átalakító rosszhiszemű volt, csak az anyag tulajdonosát illeti meg a választás joga, és a feldolgozónak csak a gazdagodást kell megtérítenie.

Az új Ptk. által beiktatott rendelkezés, hogy ha a feldolgozó szerzi meg a dolog tulajdonát, harmadik személynek a dolgot terhelő joga megszűnik. Viszont, ha az új dolog tulajdona az anyag tulajdonosáé marad, az anyagot terhelő jog az új dolgot is terheli.

BH 2009/176. Erdei fák magjának elvetése gyep-legelő művelési ágú ingatlanon a telepítő számára nem keletkeztet tulajdonjogot feldolgozás, dologegyesítés, ráépítés jogcímén.

Ajánlott irodalom

Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet 88-89. oldal.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2. Egyesülés, vegyülés

5:66. § [Egyesülés és vegyülés]

(1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás, aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, a dolgok - egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló - értéke arányában közös tulajdon keletkezik.

(2) Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyülés folytán keletkező új dolog többi eleméhez képest - értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál vagy egyéb oknál fogva - főalkotórésznek kell tekinteni, ennek tulajdonosa választhat, hogy az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.

(3) A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.

(4) Ha az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog e törvény szabályai szerint közös tulajdonba kerül, harmadik személyeknek az egyesüléssel vagy vegyüléssel érintett egyes dolgokat terhelő jogai az e dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik. Ha az egyik dolgot jog terheli, és az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog a másik dolog tulajdonosáé lesz, a dolgot terhelő jog, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, megszűnik. A dolgot terhelő jog az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dologra száll át, ha ez a terhelt dolog tulajdonosáé lesz.

Az egyesülés, vegyülés fogalma szerint több személy tulajdonában álló ingó dolgok egyesülnek úgy, hogy azokat fizikailag lehetetlen, vagy gazdaságtalan lenne szétválasztani. A feldolgozástól annyiban tér el az egyesülés, vegyülés, hogy itt a dolgok egyesülnek és nem a munka és a dolog.

Egyesüléssel fő szabályként közös tulajdon keletkezik, mely a korábbi tulajdonosokat – az egyesült dolgok értékének megfelelő arányban – megillető tulajdoni hányadban testesül meg.

Az új Ptk. az 1959. évi rendelkezéseitől az alábbiakban tér el:

a) az egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló érték arányában keletkezik közös tulajdon, azaz az értékmeghatározás időpontja az egyesülés, vegyülés időpontja;

b) az 1959-es Ptk. a közös tulajdon megszüntetéséhez kapcsolódó választási jogát annak biztosította, akinek dolga az egyesülés előtt nagyobb értékű volt. Ezzel szemben az új Ptk. a választást annak engedi meg, aki az értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál, vagy egyéb oknál fogva főalkotórésznek minősülő dolog tulajdonosa. Így ha az egyesüléssel, vegyüléssel keletkező közös tulajdont a tulajdonosok bármelyike nem kívánja fenntartani, az akinek a dolgát az egyesüléssel főalkotórésznek kell tekinteni választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi, vagy kártalanítás ellenében átengedi azoknak.

Nem illeti meg a választás joga, aki az egyesülést, vagy a vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyen esetben a rosszhiszemű tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.

c) Az új Ptk. rendelkezik a külön dolgokat terhelő jogok sorsáról. Így a (4) bekezdésben kimondja, hogy harmadik személynek az egyesüléssel vagy vegyüléssel érintett egyes dolgokat terhelő jogai az e dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terheli. Viszont rögzíti azt is, hogy ha az egyik dolgot jog terheli és az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog a másik dolog tulajdonosáé lesz, a dolgot terhelő jog megszűnik feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik. Ugyanakkor a dolgot terhelő jog az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dologra száll át, ha ez a terhelt dolog tulajdonosáé lesz.

Ajánlott irodalom

Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet 90-91. oldal.

Vissza a tartalomjegyzékhez

3. A feldolgozott, átalakított, egyesült vagy vegyült dolog értékesítése

5:67. § [A feldolgozott, átalakított, egyesült vagy összevegyült dolog értékesítése]

(1) Ha a feldolgozott, az átalakított, az egyesült vagy az összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között a tulajdoni hányad arányában fel kell osztani.

(2) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.

A feldolgozott, átalakított, egyesült vagy összevegyült dolog értékesítésének szabályozása a régi Ptk.-ban és az új Ptk.-ban azonos.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4. Hozzáépítés

5:68. § [Hozzáépítés]

(1) Ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli, az építő és az épület tulajdonosa eltérő megállapodásának hiányában közös tulajdon keletkezik (a továbbiakban: hozzáépítés). Az egyes tulajdoni hányadok mértékét az egész ingatlan és a hozzáépített rész értékének a hozzáépítés befejezésének időpontja szerint meghatározott arányában kell megállapítani.

(2) A hozzáépítésnek nem minősülő építési munka ellenértéke a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhető.

(3) A rosszhiszemű hozzáépítésre a rosszhiszemű ráépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A régi Ptk. a hozzáépítést a ráépítés egyik külön aleseteként szabályozta a 137. § (3) bekezdésében; míg az új Ptk.-ban ez önálló tulajdonszerzési formaként jelenik meg.

A hozzáépítés fogalma szerint, ha valaki saját anyagával más tulajdonában lévő épülethez hozzáépít, bővít és ezzel az ingatlan értékét (és egyben alapterületét is) jelentősen növeli.

A hozzáépítésnek tehát három feltétele van:

a) valaki saját anyagával más tulajdonában lévő épülethez hozzáépít;

b) ezen az ingatlanon pedig már épület áll;

c) az ingatlan értéke jelentősen növekedik ezen beruházás eredményeként.

Hozzáépítés esetén közös tulajdon keletkezik abban az esetben, ha az építő és az épület tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg.

E körben a Legfelsőbb Bíróság PK 7. számú állásfoglalásának I. pontja került beépítésre az új Ptk-ba.

Az új Ptk. a tulajdoni hányadok mértékének megállapításáról is rendelkezik, elfogadva a Legfelsőbb Bíróság PK 7. számú állásfoglalásának V. pontját. [?] Sőt az új Ptk. rögzíti, hogy ezen aránypár felállítását a hozzáépítés befejezésének időpontja szerint meghatározott értéknek megfelelően kell megállapítani, amely az építmény fizikai és jogi befejezettségét is magában foglalja.

Az új Ptk. rendelkezik még a hozzáépítésnek nem minősülő építési munka ellenértékének a megtérítéséről, amelyet a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell elszámolni.

A Legfelsőbb Bíróság PK 7. állásfoglalás III. pontja is kimondta már, hogy nem lehet közös tulajdont keletkeztető építkezésnek tekinteni az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási és más építkezési munkát.

BH 2001. 19. A tartós értéknövekedést nem jelentő karbantartási, javítási, kisebb felújítási munkák a házastársak vagyoni viszonyai körében sem eredményeznek tulajdonjogot, csupán a közös beruházás arányos részének megtérítésére vezető igényt.

Ugyanakkor a rosszhiszemű hozzáépítésre az új Ptk. a rosszhiszemű ráépítés szabályainak az alkalmazását írja elő.

A Legfelsőbb Bíróság PK 7. állásfoglalás III. pont: III. A Ptk. 137. §-ának (3) bekezdésében említett építkezés (bővítés, hozzáépítés, átépítés, beépített ingatlanon újabb épület létesítése) - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén és a felek megállapodásának hiányában - az épület (épületrész) rendeltetésétől függetlenül keletkeztet közös tulajdont. Nem lehet közös tulajdont keletkeztető építkezésnek tekinteni az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási és más építési munkát.

A Legfelsőbb Bíróság PK 7. állásfoglalás V. pont: Ha a ráépítés (hozzáépítés) folytán közös tulajdon keletkezik, az egyes tulajdoni hányadok mértékének a megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy a ráépítéskor milyen összeget tett ki az egész ingatlan és a ráépített (hozzáépített) rész értéke.

Vissza a tartalomjegyzékhez

5. Beépítés

5:69. § [Beépítés]

(1) Ha valaki idegen anyagnak a felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag – ha az anyag és a telek tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – a telek tulajdonosáé lesz.

(2) Ha valaki idegen anyagot úgy épít be, hogy a felhasznált anyag az épület alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag ha az anyag és az épület tulajdonosa eltérően nem állapodnak megaz épület tulajdonosáé lesz.

„Beépítéssel valaki idegen anyaggal saját telkére vagy az épületére épít úgy, hogy az anyag a telek, vagy az épület alkotórészévé válik. A beépítés az egyesítésnek sajátos, ingatlan és ingó dolog egyesülésére vonatkozó esete.”

Forrás

Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 92. o.

Az új Ptk. szabálya szerint a beépítéssel az anyag a telek tulajdonosáé lesz, feltéve hogyha az anyag tulajdonosa, illetőleg a telek tulajdonosa eltérően nem állapodtak meg.

Az új Ptk. a régi Ptk.-tól az alábbiakban tér el a beépítés szabályozása tekintetében:

a) a telek alkotórészévé váló idegen anyag beépítésén kívül szabályozza azt az esetet is, amikor az idegen anyag az épület alkotórésze lesz.

b) lehetővé teszi, hogy az anyag és a telek, illetve az épület tulajdonosa eltérjen a törvényi szabályozástól, vagyis eltérően állapodjanak meg.

c) nem rendelkezik az anyag értékének a megtérítéséről. [régi Ptk. 120. § (1)]

Forrás

Gadó Gábor – Németh Anita – Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs Oda-Vissza; A 2013. évi V. törvény és az 1959. évi IV. törvény normaszövegének összehasonlító táblázata, mindkét irányban; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 244. o.

A beépítés esetén változatlanul – ahogyan ezt a régi Ptk. is szabályozza – közömbös, hogy a beépítő jó, vagy rosszhiszemű volt-e, illetőleg teljesen közömbös, hogy a beépített anyagok és a telek, vagy meglévő épület értéke miként aránylik egymáshoz.

Feltétele ugyanakkor a beépítésnek mind az új, mind a régi Ptk.-ban, hogy a beépített anyag alkotórészi kapcsolatban álljon a földdel.

Vissza a tartalomjegyzékhez

6. Ráépítés

Ha valaki saját anyagával épít más tulajdonában álló földre, ráépítés valósul meg.

Nem lehet ráépítésnek tekinteni, ha a földtulajdonos és az építkező megállapodik abban, hogy közöttük osztott tulajdon keletkezik. Az így létrejövő földhasználati jog alapján az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, - ha a törvény, vagy a földtulajdonossal írásban kötött megállapodás így rendelkezik – ekkor a földtulajdonos tulajdonjoga változatlan. A földtulajdonos és az építkező ebben akár az építkezést megelőzően, akár azt követően megállapodhatnak. A földtulajdonosnak ebben az esetben a tulajdonjoga a földön változatlanul fennáll. [5:18. §]

6.1. Ráépítés

5:70. § [Ráépítés]

(1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek vagy - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására.

(2) A ráépítő szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek vagy a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.

Az 1959-es Ptk. 137. § (1) és (2) bekezdésének a szabályozása az új Ptk-ban tartalmilag azonos annyi megjegyzéssel, hogy ahogyan az előzőekben már rögzítésre került, a Ptk. 137. § (3) bekezdése szerinti ráépítés a hozzáépítés szabályaként külön került szabályozásra.

A főszabály a jóhiszemű ráépítés esetén, hogy az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, de az építőnek a gazdagodást köteles megtéríteni. A földtulajdonos kérelmére kötelezhető a ráépítő a föld vagy a földrész megvásárlására is.

A ráépítés szabályánál a jogkövetkezmények a jóhiszemű és a rosszhiszemű ráépítés esetében különbözőek. Jóhiszemű a ráépítő, ha nem tudja, vagy a körülményekből nem is kell tudnia azt, hogy az építkezésre nem jogosult.

Jóhiszemű ráépítővel azonos módon kell elbírálni azt a ráépítőt is, akinek az építkezése ellen a földtulajdonos tiltakozott, de csak akkor, amikor már az eredeti állapot helyreállítása a ráépítőnek aránytalan károsodást eredményezett volna. A jóhiszemű ráépítés esetén a tulajdonjog sorsa aszerint alakul, hogy az épület értéke meghaladja-e a föld értékét, avagy a földtulajdonos kérelmének megfelelően kizárólag csak a épület tulajdonjogát szerzi meg a ráépítő.

A következők a lehetőségek ekkor:

a) a földtulajdonos szerzi meg az épület tulajdonjogát, ha a ráépített épület értéke a föld vagy föld megfelelő részének értékét lényegesen nem haladhatja meg;

b) a ráépítő szerzi meg a föld tulajdonjogát, ha az épület értéke a föld vagy földrész értékét lényegesen meghaladja.

Forrás

Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 93. o.

Az építmény fogalma:

Megjegyzés

BH2002. 355. I. A ráépítéssel való tulajdonszerzésnek az a feltétele, hogy az építmény tartós fennmaradásra alkalmas legyen, és az építtető az építmény létesítéséhez szükséges engedélyeket beszerezze

BH1984. 147. Nem illeti meg tulajdoni igény a ráépítőt, ha az emelt építményre csupán ideiglenes fennmaradási engedélyt kapott. Ilyenkor is tisztázni kell azonban, hogy a hatóság a fennmaradást milyen feltételekhez kötötte, mert a felek elszámolása ettől függően alakulhat.

Megjegyzés

BH2004. 57. A félkész lakóépület használatát lehetővé tevő befejező munkák elvégzése, melléképületek emelése tulajdonjogot keletkeztető beruházás.

BDT2000. 247. A ráépítéssel megszerzett földterület tulajdonjogának keletkezése az építkezés befejezésének ideje. Mindebből azonban nem következik, hogy a felperesnek tulajdonjogának keletkezésekori forgalmi értéken kell a földterületért járó ellenértéket megfizetni. A tulajdonjog rendezése ugyanis az ítélet meghozatalakor történik, így az ellenértéket is az akkori forgalmi értéken kell kiszámítani.

A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a földtulajdonos kérje annak a megállapítását, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerezte csak meg [5:70.§ (2) bekezdés II. fordulata]. Erre csak a földtulajdonos kérelmére van lehetőség, ezt a földtulajdonos alperesi pozícióban az ellenkérelmében is megteheti, avagy viszontkeresetben, sőt erről megállapodást is köthetnek a felek. Természetesen ez maga után vonja azt is, hogy az építőnek a földön földhasználati joga keletkezik.

Ajánlott irodalom

Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet 93-94. oldal.

A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 407-408. oldal

6.2. Rosszhiszemű ráépítés

5:71. § [Rosszhiszemű ráépítés]

(1) Rosszhiszemű ráépítés esetén és abban az esetben, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Rosszhiszemű a ráépítő, ha az építkezés megkezdése előtt tudta vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy az építés a tulajdonos tulajdonjogát sérti.

Az 1959. évi Ptk.-tól az új Ptk. annyiban különbözik, hogy meghatározza, mely esetben rosszhiszemű a ráépítés.

Rosszhiszemű a ráépítő, ha az építkezés megkezdése előtt tudta, vagy a körülményekből tudnia kellett volna, hogy nem jogosult építkezni, vagy a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.

Ezekben az esetekben a túlépítés szabályait rendeli alkalmazni az új Ptk. [5:29.§], vagyis rosszhiszemű ráépítés folytán létrejött épület, épületrész tulajdonjogát a földtulajdonos, vagyis az ingatlan tulajdonosa követelheti függetlenül attól, hogy milyen értékű építkezés történt. Követelheti továbbá az épület lebontását, azonban ekkor a ráépítő a beépített anyagokat elviheti.

Ajánlott irodalom

Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet 94-95. oldal.

Vissza a tartalomjegyzékhez

7. A közös tulajdonra vonatkozó szabályok

5:72. § [A közös tulajdonra vonatkozó szabályok]

E fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a tulajdonostárs a közös tulajdonban lévő dolgot dolgozza fel vagy alakítja át, a közös tulajdonban lévő épületet bővíti, építi át vagy ahhoz hozzáépít, illetve ha a közös tulajdonban lévő ingatlanra a tulajdonostárs épít rá.

Az új Ptk.-nak egy teljesen új rendelkezése. Az 1959. évi Ptk. nem tartalmazta annak előírását, hogy a közös tulajdonra is alkalmazni kell e fejezet rendelkezéseit.

Közös tulajdonnál a tulajdonjog több személyt illet, mindegyik tulajdonostársat a tulajdoni hányada arányában. Az építkező tulajdonostárs számára a tulajdoni részét meghaladó tulajdoni hányadok idegen tulajdonnak tekintendők. „Ezért az építkező tulajdonostárs a tulajdonostársai tulajdoni hányadára eső rész tekintetében tulajdont szerezhet az egész ingatlanból a ráépített részre eső érték arányában. Az építkezés ténye ebben az esetben a tulajdonostársakat megillető tulajdoni arányokat ennek megfelelően módosítja. Az építkező tulajdonostárs az ezen alapuló igényét – megállapodás hiányában – bíróság előtt is érvényesítheti.” (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 408. o.)

Ajánlott irodalom

Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet 95. oldal.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések