Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Ötödik könyv: Dologi jog / V.Cím: A tulajdonjog megszerzése /XI. Fejezet: A kisajátítás

V.Cím: A tulajdonjog megszerzése

XI. Fejezet: A kisajátítás

5:43. § [Kisajátítás]

(1) Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg.

(2) A kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi.

A kisajátítás az ingatlanon fennálló tulajdonjog megszerzésének eredeti módja. A kisajátításra vonatkozó mindenre kiterjedő szabályozást a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény szabályozza, ezért az új Ptk. a kisajátítás kapcsán csak fogalmi meghatározást ad. Rögzíti az új Ptk., hogy kisajátítással az ingatlan tulajdonjoga csak

a) közérdekű célra,

b) azonnali,

c) teljes és

d) feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg.

Kimondja továbbá az új Ptk., hogy kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi.

Ajánlott irodalom

Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk.,. magyarázata IV/VI. kötet 72-73. oldal.

XII. Fejezet: Az elbirtoklás

1. Az elbirtoklás fogalma

5:44. § [Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása]

(1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.

(2) Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű.

(3) Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak.

(4) Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.

Az új Ptk. az 1959. évi Ptk. rendelkezésétől az alábbiakban tér el:

a) rendezi a harmadik személynek az ingó dolgon fennálló jogait;

b) kimondja, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom nem zárja ki az elbirtoklást;

c) rögzíti, hogy a dolog tulajdoni hányada is elbirtokolható.

Az elbirtoklás jogkövetkezménye, hogy az eredeti tulajdonos tulajdonjoga a maga egészében megszűnik, ugyanakkor az elbirtoklással új tulajdonjog is keletkezik.

„Az elbirtoklás jogi hatása tehát az, hogy egyrészt jogcímet ad a tulajdonjog megszerzésére, másrészt az elbirtoklás ténye tulajdonjogot létesít. Az ingatlannak elbirtoklás útján történő megszerzéséhez nincs szükség a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére, mert a tulajdonjog megszerzése ingatlan-nyilvántartáson kívül következik be.” (Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 73.o.)

Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki az ingó dolgot 10 éven át, az ingatlant 15 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.

Elbirtoklással bárki szerezhet tulajdont, aki jogképes - akár jogi személy, akár természetes személy.

Tehát az elbirtoklás fogalmához szükség van

a) a dologra, amely tulajdonjog tárgya lehet,

b) sajátjakénti birtoklásra – vagyis egy szubjektív tudati elemre

BDT 2008/1830. Az elbirtoklás feltételeinek vizsgálatakor elsődleges a birtokló szubjektív tudatának értékelése, nevezetesen, hogy a birtoklását sajátjakéntinek tekintette-e. Amennyiben ez nem állapítható meg, az elbirtoklás objektív feltételeinek vizsgálata már szükségtelen.

c) szakadatlan birtoklásra és

d) a törvényben megjelölt időtartamra.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2. Az elbirtoklás feltételei

Az elbirtoklás létrejön, ha az elbirtokló

a) az ingó dolgot 10 éven át, az ingatlant 15 éven át,

b) sajátjaként,

c) szakadatlanul

d) birtokolja.

Sajátjakénti birtoklás megállapításának szempontjai pedig a következők:

a) A dolog birtokban tartásához olyan külső megnyilvánulásnak kell fennállnia, mintha a tulajdonos gyakorolná a hatalmat a dolog felett.

b) A birtokos maga is alapos okkal feltételezi azt, hogy sajátjaként birtokol.

Forrás

Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 73.o.

A birtokosnak abban a tudatban kell birtokolnia, hogy a birtoklását harmadik személy nem szakíthatja meg. Így nem sajátjaként birtokol az, aki a dolgot a tulajdonostól származó meghatározott jogcímen, pl. bérlőként, szívességi használóként tartja birtokában.

BH 1975/509. Az ingatlan használata nem vezet elbirtokláshoz, ha ahhoz nem társul olyan megnyilvánulás, amely a sajátjaként való birtoklást objektív módon (külsőleg) kifejezi.

BH 1996/420. Nincs helye az elbirtoklás megállapításának, ha hiányzik a sajátjakénti birtoklás.

BH 1991/232. A bérlet, mint a birtoklás jogcíme a jogviszony megszűnéséig – a birtokos szándékától függetlenül – gátolja az elbirtoklás megkezdését.

BDT 2003/889. Elbirtoklás útján csak a sajátjaként birtokló szerezhet tulajdonjogot. A sajátjaként birtoklás megállapításához jóhiszeműségre nincs szükség, mint ahogy arra sem, hogy a birtokló magáénak vélje a birtok tárgyát. Elegendő annyi is, hogy véglegesnek tekintse birtoklását és ezt objektív módon ki is fejezze.

„Az elbirtoklás eredeti tulajdonszerzés jellegére tekintettel állapítja meg az új Ptk. 5:44. § (2) bekezdése az ingó dolgot terhelő terhek megszűnésére vonatkozó szabályt. Viszont e terhek nem szűnnek meg akkor, ha azok fennállása tekintetében az elbirtokló nem volt jóhiszemű, azaz azokról az elbirtokló a birtok megszerzésekor tudott, vagy tudnia kellett. Ugyancsak az eredeti tulajdonszerzési jelleg magyarázza az elidegenítési és terhelési tilalom alóli kivételes rendelkezést [5:44. § (3) bekezdés.].” (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 397. o.)

Az új Ptk. rendelkezése szerint az ingó és az ingatlan dolog tulajdoni hányadát is el lehet birtokolni akkor is, ha az elbirtokló nem tulajdonostárs [5:44. § (4)]. Közös tulajdon esetén az eddigi bírói gyakorlat is elfogadta a tulajdonostárs tulajdoni hányadának elbirtokolhatóságát;

Megjegyzés

Legfelsőbb Bíróság PK 4. számú állásfoglalása: Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását, és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk. 140. §-ában foglalt jogszabállyal.

Azonban nem volt egyértelmű a gyakorlat, ha az „elbirtokló nem volt tulajdonostárs”. (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 397. o.)

BH 2013/120. A más tulajdonában álló földrészleten emelt épület kizárólagos használata esetén sem lehet elbirtokolni az épület tulajdonjogát úgy, hogy ezáltal a földrészlet és az épület tulajdonjoga egymástól elváljon.

BH 2011/7. Ingatlan eszmei tulajdoni hányada elbirtoklás útján történő megszerzésének nem előfeltétele a jogerős közigazgatási határozat a föld megoszthatóságáról.

Vissza a tartalomjegyzékhez

3. Jogcímes elbirtoklás

5:45. § [A jogcímes elbirtoklás]

Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.

Az új Ptk. teljesen új rendelkezése, ezt az 1959-es Ptk. nem tartalmazta. Ezt az új jogintézményt, mint új tulajdonszerzési módot, jogcímes elbirtoklásként iktatta be a jogalkotó. Ennek feltétele:

a) a birtokos az ingatlan birtokát átruházásra irányuló szerződéssel szerezte,

b) a tulajdonjog bejegyzésére a bejegyzéshez szükséges alakszerű követelmények (közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás) hiányában nem kerülhetett sor,

c) a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.

A jogcímes elbirtoklás esetén a jogalkotó az elbirtoklás időtartamát 5 éves időtartamban határozta meg. „E kivételes rövidített elbirtoklási idő olyan esetekre nyújt szabályozást, amelyben a szerző fél a tulajdonjog átszállásához szükséges bejegyzési engedélyt, vagy a dolog tulajdonba adását a tulajdonostól követelhetné, de ezt a jogát nem érvényesítette, vagy az említett joga az alapul szolgáló szerződés írásba foglalásának elmulasztása folytán nem nyílhatott meg… Az elbirtoklásnak ez a különös esete csak az alakszerűségi hiányokat és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányát orvosolja.” (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 398. o.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

4. Jogutódlás az elbirtoklásban

5:46. § [Jogutódlás az elbirtoklásban]

Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.

Az elbirtoklás esetén a jogutódlás szabályozása teljesen azonos a két jogszabályban.

„Az új birtokos változatlanul hozzászámíthatja saját elbirtoklási idejéhez az elődjének az elbirtoklási idejét. Ha a birtokos jogelődje elbirtoklás útján a tulajdonjogot már megszerezte, az elbirtoklási időt – az előd tulajdonszerzése folytán – összeszámítani nem lehet.”

Forrás

A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gádos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 398. o.

A Legfelsőbb Bíróság PK 6. számú állásfoglalásában rögzítettek változatlanul érvényben maradnak és alkalmazhatók.

PK 6. számú állásfoglalás: Az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez a Ptk. 122. §-a alapján csak akkor számíthatja hozzá azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült, ha az elődje elbirtoklás útján még nem szerezte meg a tulajdonjogot.

BDT 1999/8. Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez a jogelőd használatának idejét akkor számíthatja hozzá, ha a két használat a térmérték alapján azonos, vagy eltérő térmértékű használat esetén a kisebb térmértékű használat szerint az ingatlan megosztható vagy megosztott. A puszta használat, ha ahhoz nem társul olyan megnyilvánulás, amely a sajátjakénti birtoklást objektív módon is kifejezi, elbirtokláshoz nem vezethet.

Vissza a tartalomjegyzékhez

5. Az elbirtoklás kizártsága

5:47. § [Az elbirtoklás kizártsága]

(1) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.

(2) Ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

Az elbirtoklás kizártságának a szabályozása egyáltalán nem tér el a két törvénykönyvben.

„A Ptk. változatlan formában fenntartja az 1959-es Ptk. 121. § (2) bekezdését. Nem szerez elbirtoklás útján tulajdonjogot, aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos, vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához. Nem kizárt, azonban az, hogy ezeknek a személyeknek a jogutódjai – ha egyébként maguk a birtok megszerzésével nem valósítják meg ezen elbirtoklást kizáró magatartások valamelyikét – elbirtoklóként tulajdont szerezzenek a dolgon.

Az ingatlanok elbirtoklása kapcsán továbbra is feltétel maradt, hogy nem lehet megszerezni az ingatlan tulajdonjogát akkor, ha az elbirtoklás feltételei a földnek csak egy részére állnak fenn és a föld nem osztható meg. A föld megoszthatóságának feltételként való előírása nem jelenti azt, hogy csak önállóan kialakítható ingatlant lehet elbirtokolni. E rendelkezés csak azt célozza biztosítani, hogy az elbirtoklás útján se jöhessen létre olyan ingatlan, amely egyébként nem felel meg a telekalakítási szabályoknak. A bíróság, amikor az elbirtoklással való tulajdonszerzést megállapítja a telekalakítási szabályokhoz kötve van, és a bírósági ítélet nem hozhat létre olyan helyzetet, amely a jogszabályokkal ellentétes.”

Forrás

A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 398. o.

„Ezekre az esetekre alakult ki a bírói gyakorlatban az a szabály, hogy ingatlanrész tulajdonjoga elbirtoklás útján nem szerezhető meg akkor, ha az építésügyi hatóság a telek megosztásához szükséges engedélyt az építésügyi szabályok alapján jogerősen megtagadta.” (Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 75.o.)

Az eddigi bírói gyakorlat szerint tehát elbirtoklás útján sem lehet önálló ingatlant olyan határokkal kialakítani, amely már jogszabály előírásával ellenkezik. Ebben az építésügyi hatóság jogosult dönteni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

6. Az elbirtoklási idő nyugvása

5:48. § [Az elbirtoklási idő nyugvása]

Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

Az elbirtoklási idő nyugvásának szabályozása teljesen azonos mindkettő jogszabályban.

A Ptk. nem engedi az elbirtoklás bekövetkezését akkor, ha a tulajdonos a tulajdonjogát alapos és menthető okból nem gyakorolja. Erre tekintettel írja elő a törvény az elbirtoklási idő nyugvását, amelynek hatása az, hogy a tulajdonos jogérvényesítése akadályának fennállása alatt az elbirtoklás nem következhet be. Az 1959-es Ptk. rendelkezéseivel azonos módon az új Ptk. egy évvel hosszabbítja meg az elbirtoklási időt abban az esetben, ha a tulajdonos a tulajdonjogát menthető okból nem gyakorolhatta.

Forrás

A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 398-399. o.

Az elbirtoklás mindaddig nem következik be, amíg a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolja. Mindaddig nyugszik az elbirtoklás, amíg az akadály fennáll.

BDT 2001/474. Az elbirtoklást kizárja, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa.

BH 2005/13. Az elbirtoklás nyugvása szempontjából a rendszerváltásig terjedő idő megítélése. A múzeumi letétben lévő műtárgy kiadására felszólítás a letevő felmondása, amely a szerződést megszünteti. A letéteményes a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint köteles a dolog kiadására.

Vissza a tartalomjegyzékhez

7. Az elbirtoklás megszakadása

5:49. § [Az elbirtoklás megszakadása]

(1) Az elbirtoklás megszakad, ha

a) a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti;

b) a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy

c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.

(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

Az új Ptk. az elbirtoklás megszakadása vonatkozásában-annyiban tér el az 1959. évi Ptk. rendelkezéseitől, hogy az elbirtoklás megszakadásának lehetséges okai között nem rögzíti a dolog kiadására történő írásbeli felszólítást.

„Szakadatlan az elbirtoklás, ha azt nem szakítja meg valamely törvényben írt tény vagy körülmény. Az elbirtoklás megszakadhat vagy a tulajdonos magatartása miatt, vagy a birtoklás megszűnése folytán. A tulajdonos magatartása vezet a megszakadásához, ha a tulajdonos a dolog kiadása iránt bírósághoz fordul és igényét érvényesíti, vagy ha tulajdonosi jogát gyakorolja.”

Forrás

Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 78. o.

BH 1997/20. Az ingatlan jelzáloggal való megterhelése a tulajdonos rendelkezési joga körébe tartozó olyan tevékenység, amely az elbirtoklás megszakadását eredményezi.

Megszakad továbbá az elbirtoklás akkor is, ha a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti és azt egy éven belül nem szerzi vissza.

Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak az addig eltelt ideje elenyészik, vagyis nem vehető figyelembe. Az elbirtoklási idő csak a megszakadást eredményező körülmény elmúltával indul újra.

Ajánlott irodalom

Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet 78. oldal.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések