Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Ötödik könyv: Dologi jog / V.Cím: A tulajdonjog megszerzése

V.Cím: A tulajdonjog megszerzése

A tulajdonszerzés fogalma valamely dologra a tulajdonjog létrejöttét jelenti, ideértve mind az új, más tulajdonjogától független tulajdonjog keletkezését, mind a korábban fennálló tulajdonjogon alapuló tulajdon létrejöttét. A tulajdon megszerzésének két esete van, az eredeti illetőleg a származékos tulajdonszerzési jogcímek.

Eredeti tulajdonszerzésről akkor beszélünk, ha új tulajdonjog keletkezik. A korábbi tulajdonos jogaitól és kötelezettségeitől független, önálló, új tulajdoni jogviszony jön létre meghatározott jogi tények hatására. Ebben az esetben a dolgot terhelő korlátozásoktól mentes jogszerzés valósul meg.

Származékos tulajdonszerzésről akkor beszélünk, ha a megszerzett tulajdonjog a dolgon már korábban fennálló tulajdonjogon alapszik, tehát a már fennálló és létező tulajdonjog száll át a másik tulajdonosra.

Forrás

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 1. kötet; Szerkesztő – lektor: Gellért György; Complex Kiadó és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2007. 414.o.

IX. Fejezet: Tulajdonszerzés átruházással

5:38. § [Az átruházás]

(1) Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges.

(2) Ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A tulajdonátruházás szabályozása tartalmilag nem tér el a két törvényben, azonban az átadásra vonatkozó rendelkezéseket a birtokátruházás szabályai rögzítik [5:3.§].

1. Az átruházás mozzanatai

A tulajdonjog átruházással történő megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadására, vagy – ingatlanok esetében – a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére is szükség van.

A tulajdonátruházáshoz megkívánt feltétel tehát

a) a szerzés jogcíme (ius causa, titulus), amely egy kötelmi jogi szerződés. (A jogcím hiánya vagy érvénytelensége a tulajdonszerzést kizárja.)

b) az átadás (traditio) vagy szerzésmód (modus). Ez ingónál a birtokba adás. Az átadás, vagyis a szerzésmód dologi jogi ügylet, ingatlannál a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való átvezetése.

A tulajdonjog átszállása pusztán a dolog átadásával nem jön létre. A tulajdonátruházásnak valamilyen jogcímen kell alapulnia. A tulajdonjog csak kivételesen fogad el a tulajdonátruházáshoz jogcím nélküli ügyletet.

A jogcím és a szerzésmód kettősségének jelentősége abban van, hogy a jogcímet többnyire egy kötelező kötelmi szerződés teremti meg; míg az ettől elkülönülő szerzésmódot, a tulajdont átruházó dologi ügylet valósítja meg. Jelentősége van tehát annak, hogy mely jogcselekmények állnak a kötelmi jog és melyek a dologi jog hatálya alatt.

Forrás

Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 66.o.

Ezt az álláspontot fogadta el a Legfelsőbb Bíróság 1/2000. PJE számú jogegységi határozata, amely névre szóló részvény forgatmányozásáról szól. Azonban általánosabb érvényű az indokolása: „...ez a kettősség áll a részvényátruházásra is, vagyis részvényátruházásnál is különbséget kell tenni a jogcímes ügylet (legtöbbször szerződés) érvényes létrejötte és a tulajdonátszállást eredményező forgatmány között.”

2. Az átruházás jogcíme

Közkeletű meghatározás szerint a jogcím az a jogi cél, amely végett a dolgot átruházzák.

Forrás

Szladits Károly: Dologi jog. Budapest: Grill Kiadó, 1930. 95. oldal.

A jogcím az átruházások többségében a következő elemeket foglalja magába:

a) A tulajdon átruházója jogosult a dolog átruházására, a tulajdon szerzője pedig rendelkezik a dolog megszerzésére vonatkozó képességgel (tulajdonszerzési képességgel). Az átruházó csak tulajdonos lehet, ugyanis senki nem ruházhat át több jogot, mint amennyivel rendelkezik.

b) Az átruházónak és a szerzőnek a dolog átadására vonatkozó szándéka egyaránt az átruházást célozza.

c) Az átruházó és a szerző szándékának egyeznie kell a tulajdonátruházás jogcímében.

d) Az átruházó és a szerző szándéka tulajdonátszállást eredményező szerződésnek tekinthető.

e) Szándékuk azonos a tulajdon tárgyában is, megegyezésük ugyanarra a dologra vonatkozik.

Forrás

Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 66-67.o.

A jogcím és az átadás többnyire egymásutániságot tételez fel: az átruházásra irányuló kölcsönös szándék megelőzi a dolog átadását. Ez azonban nem mindig van így.

A jogcímre egyértelműen a kötelmi jog szabályai vonatkoznak. Természetesen a szerződés minden fogyatékossága kihat a dologi ügyletre, azaz a szerzésmódra is. Érvénytelen kötelmi szerződés a tulajdonszerzést is érvénytelenné teszi és ha a tulajdonátruházásra vonatkozó szándék hiányzik, nem lehet szó érvényes szerződésről vagy más jogcímről. Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 67.o.

Ajánlott irodalom

Ajánlott irodalom: Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk., magyarázata IV/VI. kötet 66-67. oldal.

3. A szerzésmód

A tulajdonjog megszerzéséhez a kötelmi mozzanaton kívül szükség van dologi jogi mozzanatra, az átruházásban megnyilvánuló szerzésmódra, vagy egy ennek megfelelő külső jelzésre, így a dolog átadására. Ingatlan esetében a dolog átadása valamilyen külsőleg észlelhető tényt jelent, amely bárki előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy az ingatlan a tulajdonos hatalmába került.

Forrás

Petrik Ferenc – Pomeisl András: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet - Polgári Jog – Dologi jog; szerkesztette: dr. Wellmann György; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 67.o.

A szerzésmóddal a dolog egyértelműen a tulajdonjog megszerzőjének a hatalmába kerül. Ez lehet egy későbbi időpontban, vagy egy feltétel beálltával. A szerzésmód, vagyis a traditio egyértelműen dologi ügylet, amely a dologi jog hatálya alatt áll. Az ingatlanok esetében mutatható ki leginkább a szerzésmód dologi jogi jellege. A tulajdonátszállásnak erre a mozzanatára az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelyek a jognyilatkozatok jogkövetkezményeit is a kötelmi jogtól eltérően értékelik.

BH. 2007/118. - A vevőnek az általa kötött adásvételi szerződésen alapuló tulajdonjog-bejegyzés iránti igénye nem tulajdoni, hanem elévülő kötelmi igény.

Ajánlott irodalom

Petrik Ferenc - Pomeisl András: Polgári Jog - Dologi jog.; szerkesztette: dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk. magyarázata IV/VI. kötet 67-69. oldal.

4. A tulajdonjog megszerzésének időpontja

Ingó dolog esetében a tulajdonjog megszerzésének időpontja többnyire az, amikor a dolog tényleges átadása, hatalomba kerülése megtörténik. Időben ez rendszerint a szerződés létrejöttét követi. Azonban ez nem mindig van így, előfordulhat, hogy a dolog már a tulajdonszerző birtokában van. Ebben az esetben a tulajdonjog megszerzésének az időpontja az az idő, amikor a szerződés létrejött, vagy más jogcím keletkezett:

a) ingó dolog esetében a dolog tényleges átadása;

b) ha már korábban birtokban volt - a szerződéskötés időpontja;

c) a felek azonban kiköthetik, hogy a tulajdon csak egy meghatározott későbbi időpontban, vagy feltétel bekövetkeztével száll át a vevőre.

Forrás

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 1. kötet; Szerkesztő – lektor: Gellért György; Complex Kiadó és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2007. 420. o.

A tulajdonszerzés időpontja tehát a dolog átadása, vagyis a kötelem teljesítése. A tulajdonszerzés időpontjától kezdődően illeti meg az új tulajdonost a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének a joga, továbbá a rendelkezési jog, illetőleg a kárveszély-viselés is őt terheli.

5. Birtokkal megerősített jogcím védelme kimaradt az új Ptk.-ból

A birtokkal megerősített jogcím védelme az új Ptk.-ból kimaradt, mivel a jogalkotó álláspontja szerint az „gyengíti az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének és a bejegyzés konstitutív hatályának az elvét.” (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 392. o.) Az ingatlan-nyilvántartásban bízó jóhiszemű jogszerző védelme az 5:172. §-ban kerül szabályozásra, míg az 5:178. § az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, az 5:180.§ pedig a rangsor és a ranghely szabályát rögzíti, melyek a Dologi jogi könyv későbbi részében nyertek szabályozást.

6. Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés

5:39. § [Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés]

(1) Átruházással a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.

(2) A kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

(3) Kereskedelmi forgalomban való szerzésnek minősül az, ha a vevő olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében köti meg.

(4) A tulajdonjognak a (2) bekezdés szerinti megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az átruházás előtt keletkeztek, és amelyek fennállása tekintetében a tulajdonjogot megszerző fél jóhiszemű volt.

Az új Ptk. az alábbiakban tér el a régi Ptk. rendelkezéseitől:

a) „elmarad a törvényi kivételre utalás, azonban ez nem érinti a külön jogszabályok szabályozási lehetőségeit;
b) elhagyja a kereskedelmi forgalmon kívüli jóhiszemű és ellenérték fejében olyan személytől történő szerzés szabályozását, akire azt a tulajdonos bízta;
c) kereskedelmi forgalomban nem tulajdonostól üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében szerzés szabályaihoz kapcsolódóan arról is rendelkezik, hogy megszűnnek a harmadik személynek az átruházás előtt keletkezett jogai. Ezek tekintetében, ha az új tulajdonos jóhiszemű volt – tehermentes tulajdonszerzés jön létre;
d) kereskedelmi forgalomban való szerzésnek minősíti az olyan eladótól való vásárlást, aki az adásvételi szerződést
- jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében - saját nevében köti meg.”

Forrás

Gadó Gábor – Németh Anita – Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs Oda-Vissza; A 2013. évi V. törvény és az 1959. évi IV. törvény normaszövegének összehasonlító táblázata, mindkét irányban; HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013. 237. o.

„A Ptk. változatlan tartalommal tartja fenn a régi Ptk. 117. § (1) bekezdésében foglalt szabályát. A származékos jogszerzés elvéből fakadó szabály a „nemo plus iuris” elve, azaz az, hogy senki sem ruházhat át másra több jogot, mint amennyivel saját maga rendelkezik.” (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 392. o.) Tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni. „A dolog jóhiszemű megszerzése esetén nyilvánvalóan kerül szembe a volt tulajdonosnak a tulajdon védelméhez fűződő érdeke az ellenérték fejében jóhiszeműen szerző személynek a tulajdon megszerzéséhez fűződő érdekével. Ennek az érdekkonfliktusnak a kezelésére az új Ptk. változatlanul fenntartja a kereskedelmi forgalomban eladott dolgon való tulajdonszerzés szabályát abban az esetben is, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. A kereskedelmi forgalomban való szerzésnek a bírói gyakorlatban kialakított kritériumait beemeli.” (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 392. o.)

Megjegyzés

EBH 2000/303. Nem minősül kereskedelmi forgalomban történő eladásnak, amikor a kereskedő nem szerepel saját nevében eladóként a szerződésben.

EBH 1999/13. Kereskedelmi forgalomban eladott dologról akkor lehet szó, ha a jogügyletet engedéllyel bíró természetes vagy jogi személy üzleti körén belül eladóként, bizományosként, lízingbe adóként, stb. kötötte meg a másik féllel, aki így szerez – származékos módon - tulajdonjogot.

Így meghatározza, hogy kereskedelmi forgalomban való szerzésnek minősül az, ha a vevő olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi szerződést jogszerűen folytatott üzleti gazdasági tevékenysége körében saját nevében köti meg. A kereskedelmi forgalomban való szerzés megállapíthatósága, illetőleg a jóhiszeműség meghatározása körében a már kialakult bírói gyakorlat változatlanul alkalmazható.

Megjegyzés

BH 1998/224. A vevő önmagában azáltal még nem vált rosszhiszeművé, hogy elmulasztotta az eladó személyazonosságának tisztázását.

BH 1996/419. Nem szerez tulajdonjogot a kereskedelmi forgalomban eladott gépkocsin a vevő, ha tudta, vagy tudnia kellett, hogy a kereskedő nem tulajdonosa a gépkocsinak.

Az új Ptk. szerint tehát a tulajdonszerzésnek változatlanul három feltétele van:

a) kereskedelmi forgalomban történő vétel,

b) a vevő jóhiszeműsége,

c) a vétel visszterhessége.

A (4) bekezdés az eladó és vevő viszonyán kívüli harmadik személyek tekintetében rendezi a jogi helyzetet. E harmadik személy jogai az adás-vétellel megszűnnek, feltéve, hogy ezek az átruházás előtt keletkeztek és a tulajdonjogot szerző fél ezek tekintetében jóhiszemű volt.

„A nem tulajdonostól való tulajdonszerzésnek a szabályai csak ingó dolgok szerzése esetén érvényesülhetnek. Ingatlanok esetén a jóhiszemű szerzők védelmét az ingatlan-nyilvántartás különös szabályaira és elveire tekintettel az ingatlan-nyilvántartási szabályok körében rendezi a szabályozás.” (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 392. o.)

7. Tulajdonszerzés pénzen és értékpapíron

5:40. § [Tulajdonszerzés pénzen és értékpapíron]

Akire pénzt vagy az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok szerint értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

Az új Ptk. abban változott a korábbi Ptk. rendelkezéseitől, hogy pénz vagy értékpapír átruházásáról rendelkezik, míg az 1959. évi Ptk. pénz, vagy bemutatóra szóló értékpapír átruházásáról.

Pénz és értékpapír átruházása esetén, ha van érvényes jogcím és a birtokba adás megtörtént, a tulajdonszerzés létrejön akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Jó- és rosszhiszeműségnek, illetőleg az ingyenességnek vagy visszterhességnek egyáltalán nincs jelentősége. Pénz átruházásánál erről csak akkor beszélhetünk, ha nem egyedi pénzről, hanem törvényes fizetőeszközről van szó.

BH 2005/115. Ha az adós tartozását harmadik személytől eltulajdonított pénzből rendezi, a sértett a bűncselekmény elkövetőjével szemben léphet fel kártérítéssel és nem a hitelezővel szemben jogalap nélküli gazdagodás jogcímén.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések