Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Ötödik könyv: Dologi jog / Második rész: A tulajdonjog – III. Cím: A tulajdonjog általános szabályai /IV. Cím: A tulajdonjog tartalma és védelme

Második rész: A tulajdonjog

IV. Cím: A tulajdonjog tartalma és védelme

V. Fejezet: A birtokláshoz való jog

5:21. § [A birtoklás joga]

A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.

Az új Polgári Törvénykönyvnek ez a rendelkezése megegyezik a régi Ptk. 98. §-ának normaszövegével. A fő szabály tehát változatlan: a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem

Megjegyzés

Kivételt képez, amikor mást illet meg a birtoklás joga, aki akár a tulajdonossal szemben is a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján birtokvédelemre jogosult (a Ptk. 5:5. § (3) bekezdése, figyelemmel az 5:1. § (2) bekezdésére).

Vissza a tartalomjegyzékhez

VI. Fejezet: A használat és a hasznok szedésének joga

1. Általános szabályok

5:22. § [Használat, hasznok szedése, terhek viselése és veszélyviselés]

A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja]

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

2. Egyes szomszédjogok

5:24. § [A földtámasz joga]

A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.

5:25. § [A szomszédos telek igénybevétele]

(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.

(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

Az 5:22. § szövege változatlan tartalommal és formában vette át a régi Ptk. 99. §-ának rendelkezéseit. Az 5:23. § pedig a régi Ptk. 100. §-ában foglalt generális szomszédjogi szabállyal azonos. A földtámasz jogának az 5:24. §-ban foglalt rendelkezése a régi Ptk. 101. § (1) bekezdésében, míg a szomszédos telek igénybe vételének az 5:25. §-ának rendelkezései a régi Ptk. 102. §-ában foglalt szabályoknak felelnek meg.

Nem jelennek meg azonban az új Polgári Törvénykönyv normaszövegében az egyes szomszédjogok között a régi Ptk. 101. § (2) bekezdésének [?], a 103. §-ának [?], valamint a 104. §-nak [?] a rendelkezései. Ezek ugyanis a 2013. évi CLXXIV. törvénybe (a továbbiakban Törvény) kerültek bele, amely „A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól” címet viseli, és 2014. március 15-én (tehát az új Polgári Törvénykönyvvel egy időben) lép hatályba.

A Törvény – miután az 1. pontban általános rendelkezéseket tartalmaz – a 2. pont alatt a szomszédjogoknak az új Polgári Törvénykönyvben nem szereplő egyes különös szabályait írja elő.

A 3. § (1) bekezdés szerint az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta. Ez tartalmában azonos a régi Ptk. 101. § (2) bekezdése mondatának első felével. A (2) bekezdés, amely kimondja, hogy a közterületre hulló terményt bárki felszedheti, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta, új rendelkezés a szomszédjogok körében. A (3) bekezdés – mely szerint a két ingatlan határvonalán álló növény és terménye egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait – megfelel a régi Ptk. 104. § (1) bekezdés 1. mondatának; a fenntartással járó költségek viselésének szabályait a Törvény 4. § (2) bekezdése tartalmazza.

A 4. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései – (1) bekezdés: a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak; (2) bekezdés: a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik – a régi Ptk. 103. §-ában találhatók meg. A két törvényben a normaszöveg alapvetően megfogalmazásbeli különbségeket tartalmaz tartalmi azonosság mellett; mégis azzal az eltéréssel, hogy a Törvény 4. § (2) bekezdése megengedi, hogy a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásának költségeiről (azok viseléséről) a felek megállapodással rendelkezzenek. A (3) bekezdésben foglalt az a szabály, hogy ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti hogy azt közös költségen távolítsák el, a régi Ptk. 104. § (2) bekezdésében foglaltaknak felel meg; kibővítve a rendeltetésszerű (rendes) használatot akadályozó növényzet kárt okozó vagy annak veszélyével fenyegető voltával, és az eltávolításának feltételéül szabva, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Ez az utóbbi rendelkezés megfelel a PK 3. számú állásfoglalásban a növényzet szükségtelen zavaró hatása esetén az eltávolíthatóságával kapcsolatban támasztott szigorúbb mércének.

Megjegyzésa PK 3. számú állásfoglalás szerint a szomszédos ingatlanon – különösen a közös határvonal közelében – lévő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása iránt indított perben mindenkor azt kell vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károsodás veszélye. A növényzet kivágására való kötelezésre kivételesen kerülhet sor, csak abban az esetben, ha az érdeksérelem más módon, így kártérítéssel sem hárítható el.

A Törvény 5. §-ának az a szabálya, hogy az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el, megegyezik a régi Ptk. 101. § (2) bekezdése mondatának 2. részével..

A Törvény 2. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles őt az állat befogását követően annak elszállítására felszólítani, de mindaddig visszatarthatja az állatot, amíg az az által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti. A (2) bekezdés szerint ha a tilosban talált állat tulajdonosa nem ismert, a Polgári Törvénykönyv találásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A (3) bekezdés kimondja, hogy ha a kirepült méhrajt annak tulajdonosa 2 napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

A régi Ptk. a tilosban talált állatra vonatkozóan lakonikus előírást tartalmaz a 105. §-ban [?]. Az új szabály az (1) bekezdésben a tilosban talált állat esetében követendő eljárásnak egy a korábbinál jóval részletezőbb leírását tartalmazza. A (2) bekezdés a találással mint tulajdonszerzési móddal az új Polgári Törvénykönyv 5:54. §-ára utal. A (3) bekezdés az 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 22. §-ának rendelkezésével azonos, amely szerint ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Ez a (2) bekezdéshez hasonlóan a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályt tartalmaz.

Megjegyzés

A Ptké. 22. §-a a régi Ptk. 127. §-ához tartozott a gazdátlan javak elsajátítása címszó alatt, amit az új Polgári Törvénykönyv az 5:52. §-ban szabályoz tulajdonszerzés gazdátlan javakon megnevezéssel.

A Törvény 6. §-a a szomszédjogi szabályokat kiterjeszti a tulajdonostársak egymás közötti viszonyára – az (1) bekezdés szerint a 2-5. §-okat alkalmazni kell a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak egymás közötti viszonyában is –, valamint az ingatlant jogszerűen használó személyekre: a (2) bekezdés ugyanis kimondja, hogy a 2. § (1) és (2) bekezdés, a 3. § (1) bekezdés és a 4. § (1) bekezdés alkalmazásában az ingatlan tulajdonosával egy tekintet alá esik az ingatlan egészét vagy valamely meghatározott részét jogszerűen használó személy.

Az előbbiekben ismertetett rendelkezésekből kitűnik, hogy a Törvény tartalmazza az egyes szomszédjogokkal kapcsolatos mindazon szabályok összességét, amelyek az új Polgári Törvénykönyv normaszövegében már nincsenek benne. Az 1. pont 1. § (1) bekezdése szerint az ingatlanok használatának e törvényben nem határozott kérdéseire a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A (2) bekezdés értelmében az ingatlanok használatát törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, illetve a felek megállapodása e törvény szabályaitól eltérően rendezheti.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések