Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Ötödik könyv: Dologi jog / Második rész: A tulajdonjog – III. Cím: A tulajdonjog általános szabályai

Második rész: A tulajdonjog

III. Cím: A tulajdonjog általános szabályai

III. Fejezet: A tulajdonjog általában

5:13. § [A tulajdonjog]

(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.

(2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.

(3) A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására.

Az 5:13. § (1) bekezdésének rendelkezése új a Polgári Törvénykönyvben. A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán megillető teljes és kizárólagos jogi hatalom elvi szintű kimondása az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) normaszövegéből hiányzik. A tulajdonosnak ezt az abszolút jogát a törvény értelmében csak jogszabály, illetve mások jogai korlátozhatják.

Az 5:13. § (1) bekezdésében foglalt, a tulajdonosi jog tartalmát jelentő jogosultságok – a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga – együttesen, egy rendelkezésben vannak jelen, szemben a régi Ptk. szabályozási rendjével [?].

Az 5:13. § (3) bekezdése szintén új rendelkezést tartalmaz, amennyiben ez a régi Ptk. normaszövegében nem található meg. Ez a tulajdonjog abszolút szerkezetére mutat: egyrészt mindenkit eltiltva attól, hogy a tulajdonost jogaiban (úgymint a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga) jogosulatlanul megzavarja [?]; másrészt a tulajdonosnak saját magának joga van a jogosulatlan behatások kizárására [?].

IV. Fejezet: A tulajdonjog tárgyai

5:14. § [A dolog]

(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.

(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.

(3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

5:15. § [Alkotórész]

A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

Az 5:14. § (1) bekezdésének rendelkezése a régi Ptk. 94. § (1) bekezdésének felel

meg, azzal a különbséggel, hogy az új normaszöveg szerint a tulajdonjog tárgya – a régiben foglalt „dolog” helyett – birtokba vehető „testi tárgy” lehet. A (2) bekezdés tartalmában megegyezik a régi Ptk. 94. § (2) bekezdésével, azzal az eltéréssel, hogy az új jogi norma nem szabja feltételül, hogy a törvény általi kivétel ne álljon fenn. A (3) bekezdésnek az állatokra, mint a tulajdonjog különös tárgyaira vonatkozó rendelkezései a régi Ptk.-ban nem találhatók meg.

Az 5:15. § (alkotórész), valamint az 5:16. § (tartozék) rendelkezései szövegszinten is megegyeznek a régi Ptk. 95. §-ával.

5:16. § [Tartozék]

A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]

(1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.

(2) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.

5:18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga]

(1) Az épület tulajdonjoga – ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – a földtulajdonost illeti meg.

(2) Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

5:19. § [A földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa között]

(1) Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték.

(2) A földtulajdonos és az épület tulajdonosa megállapodhatnak abban, hogy az épület tulajdonosa az épületet a földtulajdonos hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg. Az épület tulajdonosa a föld tulajdonosától a hozzájárulás megadását követelheti, ha az elidegenítés vagy a terhelés az épület tulajdonosát terhelő kötelezettségek teljesítését vagy az épület létesítésének a szerződésben rögzített célját nem veszélyezteti.

5:20. § [Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén]

Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelmét illetően az 5:17. § (1) bekezdése új, a tulajdonjog határait meghúzó szabályokat tartalmaz, amennyiben meghatározza az ingatlan vonatkozásában a föld feletti légi teret, valamint a föld alatti földtestet az ingatlan hasznosítási lehetőségének határáig terjedően. A (2) bekezdés teljes egészében megegyezik a régi Ptk. 96. §-ának normaszövegével.

A régi Ptk. fő szabályként tartalmazza az „aedificium solo cedit” elvet (97. § (1) bekezdés). Ezzel szemben az új Polgári Törvénykönyv az 5:18. § (1) bekezdésében úgy tartja fenn azt a dogmát, hogy az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, hogy elsődlegessé teszi az épület és a föld tulajdonosának eltérő megállapodását az épület tulajdonjogára vonatkozóan. Ez a rendelkezés eltérő a régi Ptk. 97. § (2) bekezdéséhez képest: az új szabályozás ugyanis nem említi azt a lehetőséget, hogy a föld és az épület tulajdonjoga törvény rendelkezése alapján térjen el egymástól; ugyanakkor az új normaszöveg nem tartalmazza azt a kötelező előírást, hogy az építkező és a föld tulajdonosa egymással írásban állapodjanak meg. Azonban az 5:19. § (1) bekezdéséből következik, hogy az ott írt joghatás (a földtulajdonosnak és az épület tulajdonosának az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket magában foglaló szerződése harmadik személlyel szembeni hatályosságának feltétele ezeknek az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése) eléréséhez a szerződés írásba foglalása elengedhetetlenül szükséges. Új rendelkezés az 5:18. § (2) bekezdésének az a szabálya, hogy az ingatlan tulajdonosa – saját választása szerint – rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba – ez a régi Ptk. szabályai közül hiányzik.

Az 5:19. §-ban foglalt szabályok szintén újak. A (2) bekezdés azt a joghatást fűzi az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez, hogy a földtulajdonosnak és az épület tulajdonosának az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos megállapodása mindenki mással szemben hatályos; a (2) bekezdés pedig az épület tulajdonosának az épülettel való rendelkezési jogának feltételeként írja elő a földtulajdonos hozzájárulását [?].

Az 5:20. § rendelkezése tartalmában megegyezik a régi Ptk. 97. § (3) bekezdésében írtakkal, azzal az eltéréssel, hogy nyomatékosítja, az elővásárlási jog a jogosultat az épület és a föld tulajdonjogának elválása esetén illeti meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések