Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Ötödik könyv: Dologi jog / Első rész: A birtok – I. Cím: A birtok és a birtokvédelem /II. Fejezet: A birtokvédelem

Első rész: A birtok

I. Cím: A birtok és a birtokvédelem

II. Fejezet: A birtokvédelem

5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]

(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

(3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.

(4) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.

(5) A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

5:6. § [Önhatalom]

(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet.

(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

Az 5:5. § rendelkezései tartalmukban megegyeznek a régi Ptk. 188-189. §-aiban foglalt szabályokkal – némi megfogalmazásbeli eltéréssel, mint például az 5:5. § (3) bekezdésében: az új Polgári Törvénykönyv a birtokvédelemben részesítendő személyt az új jogi fogalomnak megfelelően már kifejezetten albirtokosként nevesíti.

Az önhatalomra vonatkozó rendelkezések között ugyancsak az érhető tetten, hogy az 5:6. §-ban megfogalmazott szabályok tartalmukban megegyeznek a régi Ptk. 190. §-ának rendelkezéseivel, azonban vannak a megfogalmazásban eltérések. Egy ilyen tipikus – a szó nyelvtani értelmén túlmutató tartalmi, jelentésbeli különbség – az 5:6. § (2) bekezdésének az „önhatalomra” történő utalása, szemben a régi Ptk. 190. § (2) bekezdésében használt „önhatalmúlag” kifejezéssel.

Ezek a stílusbeli eltérések azonban nem változtatnak azon a lényeges tényen, hogy a birtokost megillető birtokvédelem és a birtok megtartásához, illetőleg visszaszerzéséhez szükséges önhatalom igénybe vételének lehetősége és terjedelme, a tartalmát tekintve, a régi és az új Polgári Törvénykönyvben azonos.

5:7. § [Birtokper]

(1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.

(2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján]

(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

(3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

(4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.

(5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

A birtokvédelemnek az önhatalom mint az 5:6. §-ban szabályozott egyik lehetséges eszköz mellett további – és egyben tipikusabb – eszköze a jogi út igénybe vétele. Ezt az új Polgári Törvénykönyv – hasonlóan a régi Ptk.-beli szabályokhoz – kétféle módon teszi lehetővé, azonban a szabályozás sorrendjét megváltoztatva a birtoklához való jogosultságon [?] alapuló birtokpert teszi az első helyre, és csak ezután szabályozza a tényleges birtoklási helyzeten [?] alapuló birtokvédelmet az 5:8. §-ban.

Az 5:7.§ (1) bekezdéséből következik, hogy tilos önhatalom esetén fő szabállyá a bíróság előtt érvényesítendő birtokvédelem válik. A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés tartalmában megegyezik a régi Ptk. 192. § (3) bekezdésének szabályával.

A jegyző előtt lefolytatott birtokvédelmi eljárást részben a régi Ptk. 191. és 192. §-ai, részben pedig a Ptké. 26-27. §-ai, valamint a 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet szabályozza. Az új Ptk. az 5:8. §-ában a normaszövegbe építette a Ptké. hivatkozott rendelkezéseit; elkészült továbbá az 1952. évi III. törvény (Pp.) kiegészítése a Különleges eljárások között a XX/A. Fejezettel „A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per” címszó alatt.

Megjegyzés

A 2013. évi CCLII. törvény 85. § (30) bekezdésének rendelkezései szerint a Pp. a következő XX/A. Fejezettel egészül ki:

„XX/A. FEJEZET

A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per

341/B. § Az I–XIV. Fejezet rendelkezéseit a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: birtokvédelmi határozat) megváltoztatása iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

341/C. § (1) A per elintézéséből – a 13–15. §, valamint a 21. §-ban foglalt eseteken kívül – ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:

a) az, aki mint ügyintéző a birtokvédelmi határozat meghozatalában részt vett,

b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa,

c) a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig,

d) az, akit a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell.

341/D. § A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 341/C. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt kizáró ok áll fenn.

341/E. § A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.

341/F. § (1) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát,

b) az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.

(2) A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.

(3) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet (106–110. §). Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

(4) Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet nem a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság a 129. § szerint jár el.

341/G. § (1) A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság soron kívül határoz, szükség esetén a feleket meghallgatja.

(2) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) A bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzését haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

341/H. § A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye.

341/I. § (1) Ha a birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja, ellenkező esetben a birtokvédelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja.

(2) Ha a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja, a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek tekintetében akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében terjeszt elő keresetet.”

A jogalkotó a Pp. új, XXII/A. Fejezetét a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó különleges szabályokat követően iktatta be közvetlenül.

A jogszabály a hivatkozott normaszöveg elhelyezéséből és rendelkezéseiből adódóan kétséget ébreszt a jegyző birtoklás tárgyában hozott határozatával szemben előterjesztett kereseti kérelmek kapcsán indult bírósági eljárás jellegét illetően: azaz, hogy azt közigazgatási pernek vagy polgári peres eljárásnak kell-e valójában tekinteni; holott ezt a kérdést egyértelműen rendezi az új Ptk. 5:8. § (3) bekezdése, amely kimondja, hogy a pert a jegyző határozatát sérelmesnek tartó fél a másik féllel szemben indítja a bíróság előtt. Ez pedig eldönti, hogy az ügy az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is az általános hatáskörű bíróság elé tartozik polgári peres eljárásként.

Az új szabályok tükrében sem kell ezért változtatni azon a bírói gyakorlaton, mely szerint „a jegyző birtoklás tárgyában hozott határozata elleni perben a bíróság elsődlegesen nem a jegyző eljárásának és határozatának jogszerűségét bírálja felül, hanem az eljárás a polgári jogvita felől dönt.” [BDT2009.2025]

Az 5:8. § (1) és (2) bekezdései tartalmilag megegyeznek a régi Ptk. 191. § (1) és (3) bekezdéseivel, kivéve abban a részben, hogy az új szabályozás szerint a jegyző kérelemre dönthet a hasznok, károk és költségek kérdésében. Az 5:8. § (3) és (4) bekezdései tartalmukban magukban foglalják a régi Ptk. 191. § (4) bekezdésének és a 192. § (1) bekezdésének rendelkezéseit, de azoknál bővebb – a Polgári Törvénykönyv normaszövegébe emelt részletesebb – szabályokat tartalmaznak a jegyző határozata elleni jogorvoslatról, az annak előterjesztésére vonatkozó határidőről; a jegyző határozatának végrehajthatóságáról, illetőleg bizonyos esetekben a keresetlevél halasztó hatályáról. (Amennyiben a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott.) Ezzel az utóbbival áll összefüggésben az 5:8. § (5) bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint a bíróság a jegyzőnek a birtoklás tárgyában hozott határozata végrehajtásának felfüggesztését – meghatározott feltételek fennállta esetén – elrendelheti. A bíróságnak ez a felhatalmazása korábban a Ptké. 27. § (4) bekezdésén alapult. Bár a jogszabály szövege erre vonatkozóan kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, mégis alapos okkal feltehető, hogy nem kell módosítani az eddigi bírói gyakorlaton, mely szerint erre kizárólag a fél kérelmére kerülhet sor.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések