Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / VI. cím: Házassági vagyonjog /VI. fejezet: A házastársi vagyonközösség

VI. cím: Házassági vagyonjog

VI. fejezet: A házastársi vagyonközösség

A törvényes vagyonjogi rendszer , mely eltérő szerződéses rendelkezés hiányában érvényesül.

Reálszerzés elve

A házastársak vagyona három elkülönült alvagyonra oszlik: férj különvagyona, feleség különvagyona, közös vagyon. Ez a rendszer nem eredményez teljes vagyonösszesítést : a közös vagyon mellett a házastársaknak az életközösség kezdetekor meglévő és az életközösség ideje alatt meghatározott jogcímeken szerzett vagyona a különállását megtartja.( Dr. Kőrös András : Házastársi közös vagyon, közös lakás HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft Budapest 2002. 44-45. oldal)

Három elkülönült alvagyon: férj különvagyona, feleség különvagyona, közös vagyon.

A kibővült szabályozás nagyrészt a bírói gyakorlat által kimunkált jogtételeket építi be.

4:37. § [A házastársi közös vagyon]

(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

(4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

7.5. A vagyon fogalma

Szélesebb körű mint a tulajdon, a nem tulajdonként megszerzett vagyoni érték vagy jog is ide tartozik, továbbá a passzív elemek is.

A Csjt.-hez kapcsolódó jogirodalom szerint családjogi értelemben a házastársak osztatlan közös tulajdonszerzése kiterjed mindarra, ami polgári jogi értelemben a vagyon fogalmi körébe esik , tehát

a) azokra a dolgokra, amelyek a Ptk. 94.§-ának (1) bekezdése szerint tulajdonjog tárgyai lehetnek (birtokba vehető indó vagy ingatlan dolgok )

b) amelyek nem minősülnek ugyan polgári jogi értelemben tulajdonjog tárgyának, de amelyek a Ptk.94.§.-ának (2) bekezdése szerint a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell ( pénz, értékpapír, és dolog módjára hasznosítható természeti erő )

c) amelyek polgári jogi értelemben kötelmi jellegű igénynek , azaz vagyoni értékű jognak , illetve követelésnek vagy vagyoni tárgyú kötelezettségnek, illetve tartozásnak minősülnek . ( Csűri Éva : Értékpapírok és társasági részesedések a házassági vagyonjogban, 39-42. oldal HVG-ORAC Kiadó Budapest, 2000 )

Megjegyzés

A jogirodalom szerint tehát a vagyon fogalmába nemcsak a tulajdonjog tárgyai , tehát az un. birtokbavehető dolgok, hanem az akár pozitív akár negatív vagyoni értékkel rendelkező jogok, illetve vagyoni tárgyú kötelezettségek is beletartoznak.

Példa pozitív értékű vagyoni jogra: [BH 2000.395]

Példa: vagyoni tárgyú kötelezettségre : [BH 1998.233]

A "vagyontárgy" fogalom az értelmező rendelkezések szerint mind a dolgokra (birtokba vehető testi tárgyakra, pénzre és értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre), mind a vagyoni értékű jogokra, mint pl. haszonélvezet, használat, jelzálogjog stb. és a követelésekre is kiterjed. [L. : 8.1.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

7.6. A házastársi közös vagyon és különvagyon

7.6.1. A házastársi közös vagyon

A vagyon osztatlanul és egyenlő arányban illeti meg a feleket: az egyenlő arányú szerzés vélelme.

Különbség: az élettársaknál nincs vélelem az egyenlő arányú szerzés mellett, fő szabály a közreműködés aránya!

7.6.1.1. Aktív vagyon

Változatlan: bármely házastárs szerzése kihat a másikra is.

Változott: nem az életközösség alatt, hanem a vagyonközösség alatt ( Az életközösség alatt megszüntethető a vagyonközösség )

7.6.1.2. Passzív vagyon

Közös vagyontárgy terhei és a közös tartozások

[ Kivétel: 4:50.§]

4.38. § [A házastárs különvagyona]

(1) A házastárs különvagyonához tartozik

a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;

b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;

c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;

e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá

f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

7.6.2. A házastársi különvagyon

7.6.2.1.Felsorolása : taxatív

a.) a Csjt-ben is meglévő szabályozással egyező

Megjegyzés

A vagyonközösség kezdete az életközösséggel esik egybe, a házasságot megelőző életközösség vagyonjogi hatására lásd. : 7.2.2.

A jogirodalom az életközösség előtt keletezett jogcímen alapuló szerzést is különvagyonnak tekinti akkor is ha a vagyontárgy tulajdonjogának tényleges megszerzésére az életközösség alatt került sor. [BH.1980.94.]

Nem változtat a különvagyoni jellegen az ha a vagyontárgy vételárát vagy a megszerzése érdekében

felvett kölcsönt az együttélés alatt közösen törlesztik. [EBH 1999.24.]

b.) a különvagyoni jelleget az örökhagyó illetve az ajándékozó akarata határozza meg,

a saját vagyon terhére nyújtott ajándék illetve ingyenes juttatás tartozik ide

Megjegyzés

A joggyakorlat nem tekinti ide tartozónak az egyéb jogcímen ingyenesen szerzett vagyontárgyakat még akkor sem ha a házastárs ingyenesen szerezte: nyeremény, jutalom, kedvezményes kamatozású kölcsön, munkáltató részéről nyújtott támogatás, szociálpolitikai kedvezmény stb. [BH 1997.26.]

Lásd még: [ PK.281]

c.) A Csjt-ben meglévő szabályozással egyező

d.) A bírói gyakorlat által kidolgozott jogelvet építi be : pl. sérelemdíj

Lásd: [2:52.]

e.) A Csjt-ben meglévő szabályozással egyező

f.) A Csjt-ben meglévő szabályozást kiegészíti a különvagyon helyébe lépő értékkel, ami megfelel az eddigi bírói gyakorlatnak.

7.6.3. A különvagyon haszna

A meglévő szabályozással egyező, kiegészítve a terhek levonásával.

7.6.3.1. A haszon fogalma

Haszon alatt mindazt a hozadékot érteni kell, ami a dologból rendeltetéséhez képest keletkezik (termék, termény, szaporulat), illetve valamilyen hasznot hajtó jog eredménye (kamat, haszonbér).

Megjegyzés

A jogirodalom nem tekinti haszonnak a vagyontárgy felek tevékenységétől független értékemelkedését, vagy a vagyontárgy életközösség alatti működtetésére visszavezethető értékemelkedését.

Példa: különvagyoni kft üzletrészének értékemelkedése [BH 2008.150]

7.6.4. A helyébe lépő vagyontárgy

A mindennapi életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő a jelenlegi 15 év helyett 5 év elteltével válik közös vagyonná.

4.39. § [A különvagyon terhei és tartozásai]

(1) A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul.

(2) A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.

(3) A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,

a) amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;

b) amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;

c) amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és

d) amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

(4) A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.

7.6.5. A különvagyon terhei és tartozásai

7.6.5.1. Az életközösség megkezdése előtti jogcímen alapuló

Kizárólag a jogcím keletkezésének időpontja dönti el, nem a teljesítés esedékessége

7.6.5.1.1. Kivétel: a tartási kötelezettség

7.6.5.2. Az életközösség alatti jogcímen alapuló

Nem az dönti el, hogy egyik vagy másik házastárs kötelezettségvállalásán alapul, hanem, hogy a közös vagy különvagyon érdekében vállalták-e a kötelezettséget.

7.6.5.2.1. Felsorolás

Különvagyonra vonatkozó kezelési, fenntartási költség, kivétel: a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy

Különvagyonnal kapcsolatos rendelkezésen alapuló kötelezettség.

Az egyik házastárs által a másik egyetértése nélkül, ingyenesen vállalt kötelezettség

Jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás

Megjegyzés

A joggyakorlat a bűncselekményből eredő tartozást annyiban tekinti közösnek amennyiben a közös vagyon gyarapodott [BH 2000.546].

Az ezt meghaladó tartozás már a magatartást tanúsító házastárs külön adóssága körébe tartozik.

7.6.5.3. Felelősség harmadik személlyel szemben

A közös vagyoni és különvagyoni adósság fogalma a házastársak egymás közötti – belső – jogviszonyában irányadó, kifelé, harmadik személyek felé fennálló felelősséget nem érinti.

Azt a kérdést azonban, hogy a házastársak és a harmadik személyek közötti ( külső ) jogviszonyban a vagyonközösségi igény hogyan realizálható , már nem a Csjt , hanem – a jogviszony természetétől függően – az arra irányadó más jogág ( polgári jog, társasági jog, értékpapírjog, szövetkezeti jog stb. ) szabályai alapján kell eldönteni. Ez meghatározza azt is, hogy az a házastárs , aki a szerzésben közvetlenül nem vett részt, a házastársi közös vagyon megosztása során milyen igényt érvényesíthet házastársával , illletve harmadik személyekkel szemben ( lásd Csűri: i.m. 59. oldal)

4:40. § [A közös vagyonhoz tartozás vélelme]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.

(2) A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések