Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / VI. cím: Házassági vagyonjog /VIII. Fejezet A házastársi közös lakás használatának rendezése

VI. cím: Házassági vagyonjog

VIII. Fejezet A házastársi közös lakás használatának rendezése

8.1. A családi otthon védelme

A házastársi közös lakás a családi együttélés és a gyermekek felnevelésének színtere, ezért a lakás használatához fűződő jogot attól függetlenül védelemben kell részesíteni, hogy az melyik házastárs tulajdona vagy bérlete.

4:76. § [A házastársi közös lakás]

(1) Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.

(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználatát a házastársi közös lakásban kell biztosítani.

(3) E fejezet alkalmazásában lakáshasználatra jogosult a lakásra kizárólagos jogcímmel rendelkező házastárs kiskorú gyermeke is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

8.2. A házastársi közös lakás fogalma

Kizárólag a tulajdonjog, haszonélvezeti jog vagy bérleti jog alapján a házastársak által együttesen használt lakás. Közömbös, hogy egyikőjük vagy mindkettőjük jogcíme alapján kerül sor a használatra. A házassági kötelékből eredően a házastársnak joga van a másik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott közös lakás használatára.

8.2.1. A járulékos jelleggel használt lakás

Nem tartozik a házastársi közös lakás fogalmába a járulékos jelleggel használt lakás, például családtagként vagy albérlőként használt lakás, miután ezeknél a tulajdonos vagy bérlő rendelkezik jogosultsággal, nem pedig valamelyik házastárs.

Vissza a tartalomjegyzékhez

8.3. A lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek

A házastársak közös kiskorú gyermeke, továbbá annak a házastársnak a kiskorú gyermeke, aki a lakásra kizárólagos jogcímmel rendelkezik.

Lásd: [BH. 1992. 764.]

8.3.1. Lakáshasználat a nagykorúság elérése után

A továbbtanuló nagykorú gyermek jogosult tartásra, ennek keretében a szülő saját háztartásában történő ellátásra.

Ha a gyermek nem tanul tovább, akkor a használati joga addig áll fenn, amíg ezt tőle a szülők meg nem vonják.

4:77. § [A közös lakással való rendelkezés korlátai]

(1) A házastársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatáról az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a házastárs a házastársával együttesen vagy házastársa hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást vélelmezni nem lehet.

(2) A házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja.

(3) A házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.

Vissza a tartalomjegyzékhez

8.4. A rendelkezési jog korlátai

A lakáshasználat jogcíméhez igazodik:

8.4.1. Közös jogcímen használt lakás

Lényegében a 4:48. §. szabályozását ismétli meg.

Lásd: [4:48. §.]

8.4.2.Kizárólagos jogcímen használt lakás

Önmagában a házasság felbontása nem szünteti meg a használati jogot, hanem annak sorsát rendezni kell.

A rendezés módja :

8.4.3. A korlátozás időtartama

Nem csak az életközösség fennállása alatt, de annak megszűnése után a lakáshasználat rendezéséig sem gyakorolható a rendelkezési jog szabadon: házastársnak vagy lakásban lakó kiskorú gyermek lakáshasználatának sérelmével nem járhat.

4:78. § [A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése]

(1) A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

(2) A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik.

(3) A felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

8.5. A lakáshasználat rendezése előzetes szerződéssel

Akár a házassági vagyonjogi szerződésben, akár külön erre irányuló szerződésben is rendezhető. Mindkettőhöz minősített alakiság szükséges.

8.5.1. Felek a szerződésben

Házastársak vagy házasulók lehetnek, melyből következően a házastársak bármikor rendelkezhetnek arról, hogy az életközösség megszűnése esetén a lakáshasználat hogyan alakuljon.

8.5.2. A szerződés alakiságai

Közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalás szükséges.

8.5.3. A szerződés jogkövetkezményei

A házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a szerződés teljesítését lehet kérni : lakás elhagyása. Ekkor megnyílik az elhagyásra kötelezett házastárs szerződésben kikötött térítési igénye

8.5.3.1. Eltérés a szerződés rendelkezéseitől

A bíróság a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek lakhatása érdekében máshogy is rendezheti.

8.5.4. A szerződés hatálya alá tartozó lakás

A megkötésekor meglévő lakás, későbbi csak akkor ha a szerződés így rendelkezik.

4:79. § [A gyermek lakáshasználati jogának figyelembevétele]

(1) Ha a használatot előzetesen rendező szerződésben a felek megállapodnak abban, hogy a lakáshasználatra jogosult gyermekeik további lakhatását a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére milyen módon biztosítják, a szerződés az annak megkötését követően született gyermekükre is kiterjed.

(2) Ha a szerződés az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartalmaz, vagy a rendelkezés a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát súlyosan sérti, a bíróság a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a gyermek érdekében a házastársi közös lakás használatát a szerződésben foglaltaktól eltérően rendezheti.

8.5.5. Megállapodás a gyermek lakáshasználati jogáról

Az előzetes megállapodásnak a szülői felügyeletre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell állnia: ahhoz kell igazodnia, ahogy a szülői felügyelet gyakorlására az életközösség megszűnése után sor fog kerülni.

8.5.5.1. Megállapodástól eltérés a gyermek érdekében

A kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát súlyosan sértő megállapodás esetén a bíróság a gyermek érdekében eltérően rendelkezhet.

8.5.6. Eljárás ha a szerződés nem rendelkezik a gyermek lakáshasználatáról

Amennyiben nem tartalmaz rendelkezést a szerződés, akkor a bíróság dönt.

Megjegyzés

A gyermek érdekének súlyos sérelme : ha a szerződés szerinti rendezés őt lényegesen rosszabb lakás- és életkörülmények közé kényszerítené.

4:80. § [A lakáshasználat rendezése az életközösség megszűnése után]

(1) Az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.

(2) A használatot előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a házastársi közös lakás további használatáról - bármelyik házastárs kérelmére - a bíróság dönt.

(3) Ha valamelyik házastárs - házassági bontóperben vagy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben - a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, a bíróság a házastársi közös lakás használatát a közös tulajdon megszüntetésével együtt rendezi.

(4) A lakáshasználatra jogosult gyermek lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha megfelelő lakhatása máshol megoldott.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések