Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / V. cím: A házastársi tartás

V. cím: A házastársi tartás

4:29. § [A tartásra való jogosultság]

(1) A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.

(2) Ha a házastárs vagy a volt házastárs a tartásra a házassági életközösség megszűnését követő öt év eltelte után válik rászorulttá, tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

(3) Ha a házastársak között az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasságból gyermek nem született, a volt házastársat rászorultsága esetén az életközösség időtartamával egyező időre illeti meg a tartás. A bíróság különös méltánylást érdemlő esetben a tartást ennél hosszabb időre is elrendelheti.

6.1. A tartásra való jogosultság

A Csjt.-hez hasonlóan tartást – ha a felek erről nem állapodtak meg, de egyiküknek van ilyen igénye –, akkor kaphat a volt vagy a különélő házastárs, ha önhibáján kívül rászorul, ha nem érdemtelen, és ha a másik fél képes a tartásra. A rászorultság és az önhiba hiánya tényének megállapíthatóságát a bírói gyakorlat kimunkálta. Továbbra is teljes körűen kell vizsgálni a házasfél egészségi állapotát, munkára való képességét, vagyoni, jövedelmi helyzetét.

BH 2008.4.89 Önhiba miatt nem érvényesíthet házastársi tar tásdíj iránti igényt az a házastárs, aki olyan idő pontban ajándékoz jelentős összeget, vásárol értékesebb ingatlant és vesz fel annak felújítására hitelt, amikor rászorultsága a tartásra munkaképesség-csökkenése folytán már fennáll

BH+ 2010.2.69 I. Nem tekinthető a házastársi tartásra jogosultságot kizáró önhibának, ha a jogosult a gyermekeivel közös tulajdonában álló és a haszonélvezetével terhelt lakás ingyenes használatát a nehéz anyagi helyzetben lévő gyermekétől nem vonja meg

Továbbra is fennmarad a szabály, ha már régebben megszűnt a kapcsolat a szolidaritás alapján fennálló tartást korlátozni lehet. Azonban változás a Csjt.-hez képest, hogy az ötéves időtartam, melynek eltelte után csak különösen méltányolható esetben ítélhető meg a tartás, nem a házasság felbontásától, hanem a házastársi életközösség megszűntétől számít.

Szintén a bírói gyakorlatból átvett szabályt tartalmaz a (3) bekezdés, mely szerint amennyiben a házasság kevesebb, mint egy évig állt fenn és nem származott belőle közös gyermek, a feltételek fennállása esetén is csak legfeljebb a házasság időtartamával megegyező időre jár a tartás, ám ezt is kiegészíti a méltányossági szabály.

A CSJK-ban már nem szerepel az a szabály, hogy a tartásra korábban jogosult tartási jogosultsága házastársak esetében feléledhet, amennyiben újra rászoruló lesz.

4:30. § [A tartásra való érdemtelenség]

(1) Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs:

a) akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy

b) aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

(2) Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó házastárs vagy volt házastárs magatartását figyelembe kell venni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

6.2. A tartásra való érdemtelenség

A Csjt.-hez képest pontosabban meghatározza a törvény az érdemtelenség szempontjait, amit kétfelé oszthatunk: a házastársi életközösség alatti és az azt követő magatartások értékelésére. A magyar bontójog továbbra is feldúltsági elvű, nem pedig vétkességi, ezért itt nem is a házasság megromlásáért felelős személyt keresi a törvény, hanem értékelésbe veszi, hogy az a házastárs, aki tartásra tart igényt, a másik féltől eltérően hozzájárult-e magatartásával a kötelék válságához, vagyis a felek magatartását kölcsönösen értékelni kell. Az életközösség megszűnése után pedig a szűk család elleni, az érdekeket durván sértő magatartást veszi érdemtelenségre okot adónak a törvény.

Az V. PED bizonyos részei jelentették a kodifikáció alapját a tartási szabályok részletesebb megfogalmazásánál, így az érdemtelenség pontos meghatározásra került a törvényben.

4:31. § [A tartási képesség]

Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

Vissza a tartalomjegyzékhez

6.3. A tartási képesség

Nem változik a Csjt.-beli szabály.

4:32. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról]

A házastársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles házastárs tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített házastárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válna.

Vissza a tartalomjegyzékhez

6.4. Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról

A rokontartásnál megállapított szabály, hogy a tartást illetően a felek megállapodása elsődleges, valamint hogy a tartásdíjat időszakonként visszatérően, pénzben köteles nyújtani a kötelezett. Ehhez képest speciális szabály, hogy a felek megállapodhatnak úgyis, hogy valamilyen vagyontárgy szolgál a tartás alapjául, vagy egy összegben gondoskodik a kötelezett az eltartottról.

4:33. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása]

A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a házastársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb házasságot köt, vagy élettársi kapcsolatot létesít.

Vissza a tartalomjegyzékhez

6.5. Háttérszabály

A házastársi tartás a rokontartáshoz analóg módon kerül szabályozásra, így háttér szabályként, azok szabályai vonatkoznak rá. Így a tartás időtartama, mértéke, módja, felülvizsgálata, megszüntetése az általános szabályok szerint történik. A Csjt.-hez képest eltérés, hogy a tartásra való jogosultság nem csak újabb házasságkötés (vagy bejegyzett élettári kapcsolat létesítése) nyomán, hanem újabb élettársi kapcsolat létesítése következtében is megszűnik.

lsd.: Ptk. 4:194. § - 4:212. §

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések