Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / IV. cím: A házastársak személyi viszonyai

IV. cím: A házastársak személyi viszonyai

III. Fejezet: Általános rendelkezések

4:24. § [Együttműködési és támogatási kötelezettség]

(1) A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak; kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni.

(2) A támogatási kötelezettség törvényben meghatározott esetben a házasság felbontását követően is fennáll.

5.1. Együttműködési és támogatási kötelezettség

A hűség kötelezettségét a joggyakorlat eddig is tágabb értelemben használta, egymás ügyeinek és életének segítését is értve alatta, ennek kifejtésére szolgál, hogy a közös célok érdekében történő együttműködés külön is megjelölésre kerül. A kölcsönös támogatás pedig az élet minden területére vonatkozik, mind anyagi, mind egymás fejlődésének segítsége, egymás ápolása, gondozás beletartozik ebbe a kötelezettségbe. Olyan erős a házasfelek összetartozásának támogatásban megnyilvánuló kötelme, hogy törvényben meghatározott esetekben még a házasság felbontása után is fennállhat pl. a tartás formájában.

4:25. § [Közös és önálló döntési jog]

A házastársak a házasélet és a család ügyeiben közösen, a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekére figyelemmel döntenek. Döntéseik során figyelembe kell venniük gyermekük és egymás érdekeit is.

5.2. Közös és önálló döntési jog

Már az alapelvek körében is megjelent az egyenjogúság, melyre épül, hogy a felek egymásra figyelemmel, de szabadon dönthetnek a saját ügyeikben, a házaséletüket és a családot érintő ügyekben pedig együtt döntenek. Elhatározásaik kapcsán ismét megerősítést nyer a gyermek védelme is.

4:26. § [A lakóhely megválasztása]

A házastársak a lakóhelyüket egymással egyetértésben választják meg.

5.3. A lakóhely megválasztása

Bár ilyen szabály korábban szerepelt már a Csjt.-ben, most azért is kerül be újra – több európai állam törvényéhez hasonlóan –, mert a közös lakóhely meghatározásának fontos következményei vannak. Ez a helyszín, ahol a családi élet folyik, a családi vagyon egy része ide összpontosul, valamint joghatósági kérdések is kötődnek a közös lakhelyhez, ami határokon átívelő házasságok esetében még fontosabb lehet. A feleknek egyetértésben meg kell tudniuk határozni a közös lakóhelyet, bár az életközösség létrejöttét a házasság megkötésével vélelmezzük, annak megszűnéséhez szintén fontos jogkövetkezmények kapcsolódnak és ez is érintheti a közös lakóhelyet.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések