Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / II. cím: A házasság érvénytelensége /II. Fejezet: A házasság érvénytelenségének megállapítása

II. cím: A házasság érvénytelensége

II. Fejezet: A házasság érvénytelenségének megállapítása

4:14. § [A házasság érvénytelenítése]

(1) A házasságot akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha érvénytelenségét a bíróság az erre irányuló perben (a továbbiakban: érvénytelenítési per) megállapította.

(2) A házasság érvénytelenségét megállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos.

(3) Az érvénytelen házassághoz az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények fűződnek.

4:15. § [Érvénytelenítési perindításának jogosultsága]

(1) Az érvénytelenítési pert a házasság fennállása alatt és a házasság megszűnése után is meg lehet indítani.

(2) Érvénytelenítési per indítására - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - bármelyik házastárs, az ügyész vagy az jogosult, akinek a házasság érvénytelenségének megállapításához jogi érdeke fűződik.

(3) Ha az a jogosult, aki a pert megindította, meghal, a perben helyére bármelyik másik jogosult beléphet.

3.6. A házasság érvénytelenítése

Az érvénytelenség és a nemlétező házasság elhatárolása kerül pontosabb megfogalmazásra, a házasság csak akkor érvénytelen, ha erre irányuló perben jogerős ítélet azt megállapította, míg a nemlétező házassághoz nem kötődnek jogkövetkezmények. A Ptk. összefoglalóan tartalmazza, hogy az érvénytelen házasságnak milyen joghatásai vannak, egyrészt visszakerülnek a megkötés előtti státusba a felek, másrészt a törvény megállapít néhány mégis fennmaradó jogkövetkezményt. Az érvénytelenítési per megindítása a házasság alatt és megszűnése után is lehetséges, mivel a létezési feltételek hiánya (4:5. §) – a nemlétező házasság – miatt alapvetően közigazgatási eljárásban lehet eljárni. Az érvénytelen házasságnak azonban vannak – e törvényben meghatározott – jogkövetkezményei, ezek az ún. maradék joghatások. A házasság érvénytelensége nem érinti az apasági vélelmet, a névhasználatot, a vélt házasság vagyoni jogkövetkezményeit pedig a 4:36. §. tartalmazza.

4:16. § [A perindítási jogosultság korlátozása]

(1) A nagykorúság elérése után a házasságkötési engedély hiányában a kiskorúság miatt és a gondnokság megszüntetése után a gondnokság alatt állás miatt az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, akinek személyében az érvénytelenség oka megvalósult. A pert a jogosult a nagykorúság elérésétől, illetve a gondnokság megszüntetésétől számított hat hónapon belül indíthatja meg.

(2) A házasságkötéskor fennállt cselekvőképtelen állapot miatt az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, aki a házasságkötéskor cselekvőképtelen állapotban volt. A pert a cselekvőképtelen állapot megszűnése után hat hónapon belül lehet megindítani attól a naptól kezdődően, amikor a házastárs a cselekvőképességét visszanyerte. Ha a házastárs a cselekvőképességének visszanyerése előtt meghalt, a házastárs halálától számított hat hónapon belül a házasság érvénytelenségének megállapítása iránt az ügyész indíthat pert.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(4) Ha az (1)-(2) bekezdések szerint a perindításra kizárólagosan jogosult házastárs meghal, az általa megindított perben helyébe bárki beléphet, aki érvénytelenítési per indítására jogosult.

4:17. § [A perindítási jog személyes gyakorlása]

(1) A házasság érvénytelenítése iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.

(2) Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül indíthat pert az a házastárs, aki cselekvőképességében a perindítás tekintetében részlegesen korlátozott.

(3) Ha a jogosult cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.

4:18. § [Az érvénytelenítési per alperesei]

Az érvénytelenítési pert a házastársnak a másik házastárs ellen, az ügyésznek és a per megindítására jogosult más személynek mindkét házastárs ellen kell indítania. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani.

4:19. § [A házasság érvényességének megállapítása]

A házasság érvényességének megállapítása iránti perre a házasság érvénytelenségének megállapítása iránti perre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.7. Érvénytelenítési per

Az érvénytelenségi peres eljárással kapcsolatban a peres felek – vagyis, hogy ki ellen kell megindítani az eljárást – és a perindítási határidők kerültek kodifikálásra. Főszabály szerint határidő nélkül lehet pert indítani, kivételt képez a kiskorúság és a cselekvőképtelen állapot miatti érvénytelenség. Ezekben az esetekben a perindításra jogosultak köre és a határidők is szűkebbek, ezek a határidők jogvesztőek. A perindítási jogosultságot személyesen kell gyakorolni, a cselekvőképtelen helyett a törvényes képviselője, gyámhatósági engedéllyel indíthatja meg a pert. Változás, hogy akinek a cselekvőképességét a perindítás tekintetében korlátozták, törvényes képviselője hozzájárulása nélkül indíthatja meg maga a pert.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések