Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / II. cím: A házasság érvénytelensége

II. cím: A házasság érvénytelensége

I. Fejezet: A házasság érvénytelenségének okai

A házasság érvénytelenségének okai lényegében a házassági akadályoknak felelnek meg. A CSJK, a Csjt-beli szabályokhoz képest csak kisebb eltéréseket, pontosításokat tartalmaz. Szerkesztésében más logikát követ, másként rendszerezi az érvénytelenségi okokat. Az érvénytelenséghez vezető okok közül a korábbi szabályhoz képest kimarad az anyakönyvvezető hivatalos minőségén kívüli eljárása – mely az anyakönyvvezető felelősségét vonhatja maga után – és a létezési feltételek körébe kerül át az együttes jelenlét szükségessége.

4:9. § [A házasságkötési korhatár]

(1) Érvénytelen a kiskorú házassága, ha azt a gyámhatóság előzetes engedélye nélkül kötötte.

(2) A gyámhatóság a tizenhatodik életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a házasságkötésre jogszabályban meghatározott esetben engedélyt adhat.

(3) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő vagy gyám meghallgatása után határoz. Nincs szükség annak a szülőnek a meghallgatására, aki a szülői felügyeleti jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben sem gyakorolhatja, ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik.

(4) A gyámhatóság engedélye nélkül vagy a tizenhatodik életév betöltése előtt kötött házasság a házastárs nagykorúságának elérését követő hat hónap elteltével a megkötésének időpontjára visszamenőleg érvényessé válik, ha az érintett házastárs a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg, vagy kérelmére a bíróság a más jogosult által korábban ebből az okból megindított pert megszünteti.

3.1. A házasságkötési korhatár

A tizenhat éves korhatár abszolút házassági akadály, alóla felmentés nem adható, a nagykorúság elérése előtt a gyámhatóság adhat felmentést, melynek feltételeit a Gyer. tartalmazza. Itt a jogszabály pontosítja, kit kell meghallgatni, így a különélő szülőt is – akkor is ha a felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja – , mivel a házasságkötés a gyermek sorsát érintő lényeges kérdés. Nem kell meghallgatni a szülőt, ha a szülői felügyeleti jogot a bíróság e körben is korlátozta, vagy megvonta, vagy meghallgatása komoly akadályba ütközik.

4:10. § [Gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága]

(1) Érvénytelen annak a házassága,aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állt.

(2) A gondnokság alá helyezett házassága a gondnokság alá helyezés megszüntetését követő hat hónap elteltével a megkötésének időpontjára visszamenőleg érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek személyében az érvénytelenség oka megvalósult, a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg, vagy kérelmére a bíróság a más jogosult által korábban ebből az okból megindított pert megszünteti.

3.2. Gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága

Változik a terminológia – mivel a cselekvőképesség szabályai változnak, lsd. Második Könyv –, de tartalmilag azonosan a gondnokság alá helyezés miatt cselekvőképtelen házasságkötésének érvénytelensége jelenti a házassági akadályt.

4:11. § [Cselekvőképtelen állapotban kötött házasság]

(1) Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképtelen állapotban volt.

(2) A házasság a házastárs cselekvőképességének visszanyerésétől számított hat hónap elteltével a megkötésének időpontjára visszamenőleg érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek személyében az érvénytelenségi ok megvalósult, a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg.

3.3. Cselekvőképtelen állapotban kötött házasság

Gyakorlatilag megegyező a korábbi törvényszöveggel, ha a cselekvőképtelenség állapota miatt hiányzik a belátási képesség, így érvénytelen a megkötött házasság, ám ez relatív érvénytelenségi ok, csak az hivatkozhat rá, aki ilyen állapotban volt.

4:12. § [Rokoni, hozzátartozói kapcsolat]

(1) Érvénytelen

a) az egyenesági rokonok házassága;

b) a testvérek egymással kötött házassága;

c) a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága; és

d) az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt kötött házassága.

(2) A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző e házassági akadály alól a házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt felmentést ad. Felmentés akkor adható, ha a házassággal létrejövő kapcsolat a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti.

3.4. Rokoni, hozzátartozói kapcsolat

Kikerül a házassági akadályok közül a volt házastárs egyenesági rokonával kötött házasságának tilalma. Magyarázatként megjelenik, hogy felmentés a testvér vérszerinti leszármazójával kötendő házasságra akkor adható, ha – ahogy a gyakorlat eddig is alkalmazta – a születendő gyermekek egészsége nincs veszélyben.

4:13. § [Korábbi házasság fennállása]

(1) Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll.

(2) Az újabb házasság a korábbi házasság megszűnésének időpontjától érvényessé válik. Ha a bíróság a korábbi házasság érvénytelenségét állapította meg, az újabb házasság a megkötésének időpontjára visszamenőleg válik érvényessé.

3.5. Korábbi házasság fennállása

Ha megszűnik a korábbi házasság, a későbbi érvényessé válik, ha a korábbi érvénytelen, akkor az újabb már megkötésétől az.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések