Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / Első rész: Alapelvek

Első rész: Alapelvek

Az új Kódexben helyet kap a családi jog szabályozása is, így az deklaráltan visszatér a polgári jog rendszerébe, a Szerkesztő Bizottság koncepciója szerint a családjog lényegében a legintimebb magánjogot szabályozza, így átfogó regulációjának is a magánjogi kódexben van a helye.[1]

Forrás

[1]: Kőrös András: „Múlt s jövendő tán együtt van” – megőrzendő és új elemek a Családjogba az új Ptk. kodifikációja során in Ami a múltból elkísér a Családjogi törvény 50 éve szerk.: Gyekiczy Tamás Gondolat Budapest, 2005. [a továbbiakban: Kőrös: Múlt s jövendő tán együtt van…] 11.o.

A családjog igen speciális viszonyokat rendez, így szükséges, hogy a Családjogi Könyv elején az általános magánjogitól eltérő, vagy azt kiegészítő sajátos alapelvek rögzítésre kerüljenek. A bírói gyakorlat által eddig is alkalmazott polgári jogi alapelvek, most már a magánjogi kódexbe integrálódás okán, jogszabályilag is vonatkoznak a családjogi viszonyokra is. A Ptk. 1:2. § értelmezési alapelvéből következik, hogy a nemzetközi jogforrások fényében kell alkalmazni a CSJK-t, így például az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló New Yorki 1989. november 20-i Egyezmény, vagy az Európai Unió családjogi tárgyú jogforrásai is befolyásolják a jogértelmezést. A Családjogi Könyvben elkerülhetetlenül helyet kapnak eljárási szabályok is, így a megjelenő közigazgatási jogviszonyok miatt is szükséges, hogy „védelmi-típusú” alapelvek kerüljenek rögzítésre.

4:1. § [A házasság és a család védelme]

(1) A törvény védi a házasságot és a családot.

(2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját biztosítva kell eljárni.

1.1. A házasság és a család védelme

Külön is hangsúlyt kap az Alaptörvényben foglalt tétel, hogy a házasság és a család különös védelemben részesül. Ettől függetlenül egyéb kapcsolatok is értéket képviselnek és megfelelő védelemben részesülnek, amint ezt az Alkotmánybíróság is kifejtette (ABh 43/2012).

A társadalmi és az egyéni érdek összhangja helyett a törvény a családi és az egyéni érdek összehangolásának biztosítását írja elő a jogalkalmazóknak.

4:2. § [A gyermek érdekének védelme]

(1) A családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék.

(3) Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosítani kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kapcsolatait megtarthassa.

(4) A gyermeknek a saját családjában, illetve a családi környezetben nevelkedéséhez és a korábbi családi kapcsolatai fenntartásához fűződő jogát törvényben meghatározott esetben, kivételesen és a gyermek érdekében lehet korlátozni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.2. A gyermek érdekének védelme

A Ptk. 1:1. §-ban foglalt alapelvét egészíti ki, illetve fókuszálja a speciális családjogi viszonyokra a következő három princípium is. A törvénykönyv az egyenjogúságot és a mellérendeltséget tekinti alapvetőnek a polgári jogi viszonyokban, azonban ezt sajátosan kell értelmezni a Negyedik Könyvben, mivel a családi viszonyok nem üzleti elvekre, hanem személyes, intim kapcsolatokra épülnek, a felek kölcsönös függőségben vannak és kölcsönösen felelősek egymásért.

Új elemként jelenik meg, hogy amennyiben nem biztosítható, hogy a gyermek saját családjában nevelkedjen, akkor is törekedni kell arra, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és amennyire lehetséges megőrizze saját családi kapcsolatait. Ez a kitétel azért fontos, mert a más családban nevelkedés olyan élethelyzeteket hozhat létre, amit megnehezíthet a saját családdal történő kapcsolattartás, így annak szabályait a lehető legkörültekintőbben kell kialakítani, ennek lehetőségeit a Gyvt. 34. §-a tartalmazza.

4:3. § [A házastársak egyenjogúságának elve]

A házastársak a házasélet és a család ügyeiben egyenjogúak; jogaik és kötelezettségeik egyenlők.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.3. A házastársak egyenjogúságának elve

A már Csjt.-ben is megjelenő elv tulajdonképpen a mellérendeltség általános polgári jogi elvének konkretizálódása és a házastársak egyenlőségének kétirányúságát jelenti. Egyrészt önállóan döntenek, másrészt alkalmazkodniuk kell egymáshoz és a családi élet támasztotta kötelességekhez, mindezt a 4:25. §.-ben szabályozza a törvény.

4:4. § [A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve]

A családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

1.4. A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve

Olyan a jogalkalmazást segítő jogelvek, generális, minden családi jogi viszonyra történő megfogalmazása ezek, amelyeket a gyakorlat eddig is alkalmazott; a méltányosság negatív oldalról a Csjt.-ben (31.§.) is szerepelt a házastársi vagyoni viszonyok rendezésnél, tiltva, hogy valamelyik fél méltatlan előnyhöz juthasson.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések