Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / XIV. cím: A gyámrendelés

Ötödik rész: A gyámság.

A gyámság a családjognak a szülői felügyeltet helyettesítő intézménye, amely – szülők hiányában , továbbá a szülők akadályoztatása vagy alkalmatlansága esetén – a gyermek személyes és vagyoni érdekeinek biztosítására hivatott. A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény ( továbbiakban : ENSZ Gyermekjogi Egyezmény ) 20. cikkének 1. pontja kimondja, hogy „ minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől , vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben , jogosult az állam különleges védelmére és segítségére”. ( Kőrös András : „Fontolva haladás”- Az új Ptk. Családjogi Könyve, 14. Rész: A Gyámság, Családi Jog VI.évf.3.szám 1. oldal)

[Lásd: 1991.évi LXIV.tv.]

XIV. cím: A gyámrendelés

Közös szabályokat tartalmaz, a hagyományos gyámra és a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló kiskorú gyámjára vonatkozóan.

4:223. § [Gyámság alatt álló kiskorú]

Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.

18.1.Feltételei

Szülői felügyelet hiánya:

Amennyiben csak az egyik szülő hal meg, vagy csak az egyik szülő szülői felügyeletét szüntette meg a bíróság, vagy az szünetel, a másik szülő szülői felügyeleti joga feléled: gyám rendelésének nincs helye.

4:224. § [A gyám feladatköre]

A gyám - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a gyámsága alatt álló gyermek gondozója, nevelője, vagyonának kezelője és a gyermek törvényes képviselője.

18.1.1. A gyám feladatköre

A Csjt-ben meglévő szabályozást egészíti ki a neveléssel.

Az elhatárolás a gyámság és a gondnokság között tehát már nemcsak az a „formai” megkülönböztetés, hogy a kiskorúnak gyámja , míg a nagykorúnak gondnoka van, hanem az is, hogy a korábbi gyakorlattal szemben erősebb hangsúlyt kap a gyámnak a gyermek irányában fennálló gondozási és nevelési kötelezettsége, a gyermek részére a családi környezetben nevelkedés biztosítása, míg a gondnoknál a gondnokoltról való személyes gondoskodás igénye a vagyonkezelés és a törvényes képviselet mellett inkább kivételként jelentkezik.( Kőrös: i.m. 1-2.oldal)

A törvény eltérően rendelkezhet:

Lásd: [4:235. §. (1) bekezdés]

4:225. § [A gyámrendelés szükségességének bejelentése]

(1) A kiskorú gyermek közeli hozzátartozója és az a személy, akinek a gondozásában a gyermek él, köteles a gyámhatóságnak késedelem nélkül bejelenteni, ha a kiskorú részére gyám kirendelése szükséges. A bíróság vagy más hatóság is köteles értesíteni a gyámhatóságot, ha hivatalos eljárása során tudomást szerez arról, hogy valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni. A gyámrendelés szükségességét bárki bejelentheti.

(2) A gyámot a gyámhatóság hivatalból rendeli ki.

18.2. A gyámrendelés kezdeményezése

Bejelentési kötelezettség: közeli hozzátartozó, gondozó, bíróság vagy más hatóság.

A törvény a gyermek közeli rokonai helyett a közeli hozzátartozókra bővíti ki a bejelentési kötelezettséget, sőt annyiban még tovább megy, hogy a kötelezettséget arra is kiterjeszti, akinek a háztartásában a gyermek él ( például a szülő halála esetén a gyermek – távolabbi hozzátartozónak, esetleg vele hozzátartozói kapcsolatban nem álló személynek a gondozásában marad). (Kőrös: i.m. 3.oldal)

Közeli hozzátartozó: [8:1. §. (1) bekezdés 1.pont]

Bejelentési lehetőség: bárki.

4:226. § [Nevezett gyám]

(1) A gyámság elsősorban azt illeti meg, akit a szülői felügyeletet gya korló szülő közokiratban vagy végintézkedésben gyámul megnevezett. Ha a szülői felügyeletre egyaránt jogosult szülők eltérő gyámot neveztek meg, a gyermek érdekét mérlegelve a gyámhatóság határoz arról, hogy a gyámságot melyikük lássa el.

(2) A nevezett gyámot akkor lehet mellőzni, ha

a) a gyámságot nem vállalja;

b) e törvény szerint gyámságot nem viselhet;

c) a gyámság gyakorlásában akadályozva van; vagy

d) kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.

18.2.1. Nevezett gyám

A gyámnevezés joga: a szülői felügyeletet gyakorló szülőt illeti.

Alakisága: közokirat vagy végintézkedés.

Időbeli hatály: a szülői felügyeleti jognak a gyámnevezés időpontjában kell fennállnia.

Gyámnevezés hatálya: a gyámhatóságra kötelező.

Nevezett gyám mellőzésének lehetőségei:

a ): a gyámság ellátása nem állampolgári kötelesség,

b ): ha a bíróság a szülői felügyeleti jogot megszüntette, vagy az szünetel

c ): a hatályos szabályozással egyező

d ): a hatályos szabályozással egyező.

4:227. § [Rendelt gyám]

(1) Nevezett gyám hiányában a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozót rendel gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más hozzátartozót vagy arra alkalmas személyt rendel gyámul, elsősorban azok közül, akik a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállaltak.

(2) A gyámhatóság – a gyermekvédelmi gyámság kivételével – rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel. Azonos helyen nevelkedő testvérek részére gyámul ugyanazt a személyt kell kirendelni, ha az a kiskorúak érdekével nem ellentétes.

18.2.2. Rendelt gyám

Esetei: nevezett gyám hiányában vagy nevezett gyám mellőzése esetén.

Kirendelhetők köre:

Közös feltétel : a gyámként rendelhető személy alkalmas legyen a gyámság ellátására.

Közeli hozzátartozó fogalma: [8:1. § (1) bekezdés 2. pont]

Külön gyám – közös gyám:

Főszabály: minden kiskorú részére külön gyámot kell kirendelni (kivétel a gyermekvédelmi gyámság).

Közös gyám: azonos helyen nevelkedő testvérek részére, ha nem ellentétes az érdekükkel.

4:228. § [Az ítélőképes gyermek véleményének figyelembevétele]

A gyámrendelés során az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek véleményét - korára, érettségére tekintettel - megfelelő súllyal figyelembe kell venni. Nem rendelhető a tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául az, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik.

18.2.2.1.Meghallgatás a gyámrendelésről

Ez mind a nevezett, mind a rendelt gyámra vonatkozik, a korlátozottan cselekvőképes gyermek véleménye tehát a szülő akaratánál is erősebb lehet. (Kőrös: i.m. 4.oldal)

Ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek: életkorának értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni.

4:229. § [Kötelező gyámrendelés]

A gyermek gyámjául kell rendelni azt a személyt,

a) akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte;

b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte; vagy

c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta.

18.2.3. Kötelező gyámrendelés

Nem változott a hatályos szabályozáshoz képest.

4:230. § [Gyermekvédelmi gyámság]

Gyermekvédelmi gyámság alá tartozik különösen az a gyermek,

a) akit nevelésbe vettek;

b) akit ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indult; vagy

c) akinek a szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához.

18.2.4. Gyermekvédelmi gyámság

Gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló kiskorú gyámsága.

Részletes szabályokat láad : 1997 évi XXXI.tv. : a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Esetei:

a.) és b.) : megegyezik a hatályos szabályozással.

4:231. § [Többes gyámrendelés]

(1) A gyermek részére kivételesen több gyám is rendelhető. Többes gyámrendelésre akkor kerülhet sor, ha

a) a gyermeket saját háztartásukban nevelő házastársak közösen vállalják a gyámságot;

b) a gyámság alá tartozó kiskorú két közeli hozzátartozója vállalja együttesen a gyámságot;

c) a gyermek vagyonának kezelése és egyes más ügyeinek intézése különös szakértelmet igényel; vagy

d) az a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek érdeke.

(2) A (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a gyámhatóságnak meg kell határoznia a gyámok feladatkörének pontos megosztását.

(3) Ha a gyám jogkörét túllépve jár el, jognyilatkozata harmadik személlyel szemben hatályos, de köteles a gyámsága alatt állónak a jognyilatkozattal okozott teljes kárát megtéríteni.

18.2.5. Többes gyámrendelés

Kivételes, csak a törvényben felsorolt esetekben lehetséges.

Különbség: az első két esetben a feladatköröket közösen látják el a gyámok, míg a második két esetben meg vannak osztva a feladatkörök.

Gyám jogkörnek túllépése:

4:232. § [A gyámság viselésének feltételei]

(1) Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és személyében, körülményeiben alkalmas a gyámság ellátására.

(2) Gyámul - gyermekvédelmi gyám kivételével - az rendelhető, aki a gyámi tisztséget vállalja.

18.3. A gyámság viselésének feltételei

Kivétel: gyermekvédelmi gyám

Kizáró okok: [4:242. §.]

4:233. § [Kizárás a gyámság viseléséből]

(1) Nem rendelhető gyámul az a személy,

a) aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;

b) aki szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;

c) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét nevelésbe vették;

d) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították; vagy

e) akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt.

(2) Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő azt a személyt zárta ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámul nevezett, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön.

18.4. Kizárás a gyámság viseléséből

A felsorolt esetek hatályos szabályozással azonosak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések