Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / XII. cím: A szülői felügyelet /XIX. Fejezet: A szülői felügyeleti jog szünetelése és megszűnése

XII. cím: A szülői felügyelet

XIX. Fejezet: A szülői felügyeleti jog szünetelése és megszűnése

4:186. § [A szülői felügyeleti jog szünetelése]

(1) Szünetel a szülői felügyeleti jog, ha

a) a szülő cselekvőképtelen;

b) a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes, kivéve a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét;

c) a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;

d) a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában;

e) a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult;

f) a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásához járult hozzá;

g) a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette, és szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg ;

h) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; vagy

i) a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

(2) Az életközösség fennállása alatt szünetel a szülői felügyeleti joga annak a szülőnek, aki együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel.

(3) A szülői felügyelet megszüntetése vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per jogerős befejezéséig szünetel a szülői felügyeleti joga annak a szülőnek, akinek a gyermekét a gyámhatóság ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más személynél vagy intézményben helyezte el.

„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:

(1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól, másrészt a [Ptk.] szerint a cselekvőképesség korlátozottsága nem jelenti a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gondozási, nevelési jogának és kötelezettségének szünetelését;

13.14. A családba fogadás

4:187. § [A családbafogadás]

(1) A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők vagy a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a gyámhatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.

(2) A gyámhatóság a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, és e feladatok ellátását maga is vállalja.

(3) A családba fogadó szülőt vagy szülőket a gyámhatóság gyámul rendeli.

„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem szabályozza a családbafogadás jogintézményét, az erre vonatkozó szabályozást a Gyvt. tartalmazza.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 215. o.)

4:188. § [A szülő jogai és kötelezettségei családbafogadás esetén]

(1) A családbafogadás ideje alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel.

(2) A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga és a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog.

(3) Különösen indokolt esetben a gyámhatóság a szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.

(4) A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti.

„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem szabályozza a családbafogadást és ehhez kapcsolódóan a szülők jogait és kötelezettségeit, az erre vonatkozó szabályozást a Gyvt. tartalmazza.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 215. o.)

4:189. § [A családbafogadás felülvizsgálata]

(1) A családbafogadás feltételeinek fennállását a gyámhatóság évente felülvizsgálja.

(2) A családbafogadást a gyámhatóság megszünteti, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kéri, vagy ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti.

„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem szabályozza a családbafogadás felülvizsgálatát, az erre vonatkozó szabályozást a Gyvt. tartalmazza.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 215. o.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

13.15. A szülői felügyelet megszűnése, megszüntetése és visszaállítása

4:190. § [A szülői felügyeleti jog megszűnése]

(1) Megszűnik a szülői felügyeleti jog

a) a gyermek nagykorúvá válásával;

b) a gyermek örökbefogadásával, kivéve, ha a gyermeket a szülő házastársa fogadja örökbe;

c) a szülőnek a gyermek örökbefogadásához adott hozzájárulásával, vagy ha a gyermek örökbefogadásához a szülő a gyermek hathetes korát megelőzően járult hozzá, a gyermek hathetes korának elérésekor, kivéve, ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatot visszavonta; vagy

d) ha a szülő a gyermeket annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül -egészségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyja, és a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik.

(2) Ha a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, az egyik szülő halála esetén a szülői felügyelet a túlélő szülőt illeti meg.

(3) Ha az a szülő hal meg, aki a szülői felügyeletet vagy annak egyes részjogosítványait egyedül gyakorolta, a felügyelet a túlélő szülőt illeti meg, feltéve, hogy nem áll a szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt.

(4) Ha a szülői felügyeleti jog a (3) bekezdés alapján a túlélő szülőt illeti meg, a gyámhatóság felhívja őt a szülői felügyeleti jogok gyakorlására. Nem hívható fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására a túlélő szülő, ha szülői felügyeleti joga cselekvőképtelensége, kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképessége, cselekvőképességének a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében való részleges korlátozottsága, ismeretlen helyen való tartózkodása vagy a szülői felügyelet ellátásában való tényleges akadályoztatottsága miatt szünetel, vagy ha az a gyermek érdekével nyilvánvalóan ellentétben áll.

„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza külön a szülői felügyelet megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 215. o.)

4:191. § [A szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése]

(1) A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha

a) a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; vagy

b) a gyermeket más személynél helyezték el vagy átmeneti nevelésbe vették, és a szülő a gyermek elhelyezésére vagy az átmeneti nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat.

(2) Ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői felügyeletet a szülő valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti. A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is.

(3) Aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, nem viselhet gyámságot, gyermek nála nem helyezhető el és - a bíróság vagy a gyámhatóság eltérő rendelkezésének hiányában - nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson.

„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:

„A szülői felügyelet megszüntetésére kizárólag a bíróság jogosult a gyermek érdekét súlyosan sértő, felróható magatartást tanúsító szülővel szemben.

Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt tényállás megállapításának és ennek következtében a szülői felügyelet megszüntetésének nem feltétele, hogy a szülő durva tettlegességet valósítson meg a gyermekével szemben, erre okot szolgáltathat pl. az olyan szülői magatartás is, ami a gyermeknél súlyos magatartászavart okozott, pszichiátriai és gyógypedagógiai kezelését maga után vonva [BH 2005.9.321.].

Nincsen ugyanakkor helye a szülői felügyelet megszüntetésének, ha a bűncselekményt elkövető szülőnek a szabadulását követően a gyermekekkel való magatartásában olyan mértékű pozitív változás következik be, mely - a gyermekek elsődleges érdekére figyelemmel - a szülői felügyelet visszaállítására adna alapot. Az adott ügyben ugyan a szülőt gyermekei veszélyeztetése miatt ítélte a bíróság szabadságvesztés büntetésre, azonban szabadulását követően a szülői felügyeletének megszüntetésére irányuló perindításig már huzamos ideje a háztartásában megfelelően gondoskodott a gyermekeiről, aki kötődnek hozzá [BH 2010.7.187.].

Nem szüntethető meg a szülői felügyeleti joga annak a szülőnek, akinek a gyermekével szembeni - egyébként súlyosan kifogásolható - magatartása nem felróható, mert pszichés megbetegedésére vezethető vissza [BH 2010.9.249-I.].

[A 4:186. § (1) bekezdésénél részletesen kifejtettek szerint 2014. január 1-jétől megszűnik az ámeneti, illetve tartós nevelésbe vétel jogi kategória, helyébe egységesen a "nevelésbe vétel" lép.]

A korábban kifejtettek szerint a szülői felügyelet bírósági megszüntetésére, e súlyos jogkövetkezmény alkalmazására csak a gyermek érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető, felróható magatartás esetén van mód [BH 2000.5.206.]. A szülői felügyeleti jog megvonásának kivételességét az Emberi Jogok Európai Bírósága is több döntésében hangsúlyozta. A felügyeleti jogok súlyos megsértése, veszélyeztetése tevőlegesen (a gyermek huzamos, illetve kirívóan súlyos bántalmazása), illetve mulasztással (a szülői kötelesség elhanyagolása, a gyermek éheztetése stb.) egyaránt megvalósulhat. Okozati összefüggésnek kell tehát fennállnia a szülői magatartás, illetve a sérelem vagy veszélyhelyzet bekövetkezése között. A szülői felügyelet bírósági megszüntetése kifejezi a társadalom negatív értékítéletét az érintett szülővel szemben. A felügyeleti jog elvonására tehát csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek érdekeinek megóvása más eszközzel nem biztosítható. A következetes bírói gyakorlat ezt a jogelvet érvényesíti. Az adott ügyben a Kúria nem adott helyet a szülői felügyelet megszüntetése iránti kereseti kérelemnek. Erre ugyanis nem szolgált kellő alapul az a körülmény, hogy az alperes huzamos ideje nem tesz önként eleget gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségeinek, illetve, hogy évekkel a perindítást megelőzően botrányos, agresszív módon próbálta meg kierőszakolni a kapcsolattartást [Pfv.II.20.760.2012.10.].” (Makai K.: i. m., a 4:191. §-hoz fűzött kommentár)

4:192. § [A szülői felügyeleti jog bírósági visszaállítása]

A bíróság a jövőre nézve visszaállítja a szülői felügyeletet, ha azaz ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna.

„A szülői felügyeleti jog bírósági visszaállításának szabályozása tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 216. o.)

4:193. § [A szülői felügyeleti jog megszüntetése és visszaállítása iránti per indítására jogosultak és a per alperesei]

(1) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, visszaállítása iránt bármelyik szülő indíthat pert. Mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is.

(2) A szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy és a cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott szülő a pert - törvényes képviselője hozzájárulásával - személyesen indíthatja meg. A cselekvőképtelen szülő és gyermek nevében a pert a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthatja meg.

(3) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a pert az ellen a szülő ellen kell megindítani, akinek szülői felügyeletét meg kívánják szüntetni. A szülői felügyelet visszaállítása iránt az ellen kell pert indítani, akinek keresete folytán a bíróság a szülői felügyeletet megszüntette; ha a szülői felügyelet visszaállítását ő kéri, a pert a másik szülő ellen kell megindítani. Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

(4) A szülői felügyelet megszüntetése és az annak visszaállítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.

„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések