Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / XII. cím: A szülői felügyelet

XII. cím: A szülői felügyelet

XVI. Fejezet: A szülői felügyelet általános szabályai

4:146. § [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek]

(1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.

„A kiskorú jogállására és a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek meghatározására vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó Gábor, Németh Anita, Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs Oda-Vissza. Bp, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2013. 205. o.)

„A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alá tartozik. A Ptk. 2:10-2:11. §-ai értelmében kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A 14. életévét még el nem ért gyermek cselekvőképtelen, a 14. életévét betöltött pedig korlátozottan cselekvőképes. A szülői felügyeletet csak akkor válthatja fel, helyettesítheti a gyámság, ha mindkét szülő szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel. A gyámság ebben az esetben is csak akkor jön létre, ha a kiskorú számára a gyámhatóság gyámot rendel. A gyámnevezés, illetve a gyámságból való kizárás a szülői felügyelet egyik részjogosítványa. A 4:226. § (1) bekezdése értelmében a gyámság elsősorban azt illeti meg, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végintézkedésben gyámul nevezett. A gyám ugyanakkor a szülői felügyeleti jogok összességével nem rendelkezik: nem jogosult gyámot nevezni és a vagyonkezelői joga is korlátozottabb.

A szülői felügyelet azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek az összessége, amelyek a szülőt (szülőket) gyermekük kiskorúságára tekintettel megilletik, illetve terhelik.

A (2) bekezdés tételesen felsorolja a szülői felügyeletből eredő jogokat és kötelezettségeket. Ezek: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének joga és kötelessége, a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás joga. A korábbi, a Csjt.-ben rögzített felsorolás kiegészült a gyermek nevének meghatározásával, mint szülői felügyeleti joggal, mely ugyanakkor tartalmilag nem új jogosítvány, csupán a "Rokonság" című részből került át a szülői felügyelettel foglalkozó részbe. Emellett nevesítve szerepel az egyre nagyobb jelentőséggel bíró "tartózkodási hely" meghatározása, mint szülői jogosítvány, illetve kötelezettség, amelyről a későbbiekben részletesen szó lesz.” (Makai Katalin: Negyedik Könyv Negyedik Rész XII. Cím. In: Jogkódex Online, A 2013. évi V. törvény kommentárja, a 4:146. §-hoz fűzött kommentár. Az online tartalom megegyezik a Polgári Jog I-III. – Kommentár a gyakorlat számára c. kiadvánnyal, szerk.: Dr. Petrik Ferenc. Bp., HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2013.)

4:147. § [A szülői felügyelet gyakorlásának elvei]

(1) A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

(2) A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:

„Együttműködési kötelezettség

Alapelvi szintű szabály, hogy a szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében gyakorolják, tehát a szülői felügyelet kiterjed a gyermek fizikai gondozására, ellátására és neveltetésének biztosítására egyaránt. A kulcsszó a szülők együttműködése a szülői felügyeleti jogok gyakorlása során, akár együtt élő szülőkről van szó, akár nem.

Az együttműködési kötelezettség ugyanakkor nem jelent minden esetben közös döntési jogot, illetve kötelezettséget. Amennyiben a szülői felügyeleti jogok teljességét az egyik szülő gyakorolja és a másik szülőnek csak a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben van közös döntési felelőssége, az ebbe a körbe nem tartozó kérdések tekintetében az együttműködés a gondozó szülő részéről alapvetően csak tájékoztatási kötelezettséget jelent [4:174. §]. A tájékoztatási kötelezettség azonban adott esetben kölcsönös. Amennyiben ugyanis a külön élő szülőt jogosítja fel a bíróság a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, pl. a vagyonkezelése terén, a külön élő szülő köteles tevékenységéről a másik szülőt tájékoztatni [4:176. §].

A szülők egyenjogúságának elve

Ha az együtt élő szülők a szülői felügyeleti jogot a törvény erejénél fogva közösen gyakorolják, vagy a bíróság döntése alapján a külön élő szülők szülői felügyeleti joga közös marad, illetve akkor is, ha a szülői felügyeleti jogok összességét az egyik szülő gyakorolja, a másik szülő döntési jogköre pedig a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekre korlátozódik, azokon a területeken, illetve azokban a kérdésekben, melyekben a szülők a szülői felügyeletet közösen gyakorolják, azonos "szavazati joggal" rendelkeznek.

Amennyiben pedig a szülők nem tudnak közös nevezőre jutni, vitájukban - a gyermek érdekét szem előtt tartva - a gyámhatóság dönt.” (Makai K.: i. m., a 4:147. §-hez fűzött kommentár)

4:148. § [A gyermek bevonása a döntésekbe]

A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét - korára, érettségére tekintettel - megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.

„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:

„A korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap az a családjogi jogelv - figyelemmel az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény) 12. cikkében foglaltakra is -, hogy a gyermeket a szülőnek be kell vonnia a vele kapcsolatos döntési folyamatba, a szülői felügyeletről, kapcsolattartásról szóló döntésnek a gyermek nem tárgya, hanem aktív résztvevője, szereplője.

A 4:148. § a szülő feladatait, felelősségét rögzíti arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan kell meghallgatnia a gyermeke véleményét az őt érintő döntések meghozatala során és ennek milyen hatása lehet erre a folyamatra. A 4:171. § (4) bekezdése pedig - ugyancsak gyermek meghallgatásával, véleményének kikérésével összefüggésben - azt az esetet szabályozza, amikor a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt a gyermeket érintő lényeges kérdésről, alapvetően arról, hogy a jövőben melyik szülő fogja a szülői felügyeleti jogokat teljes körűen gyakorolni.

A Csjt. 71. §-ának (1) bekezdése csak azt rögzítette, hogy a gyermek véleményét a szülőnek ki kell kérnie, amit a gyermek korára, érettségére figyelemmel tekintetbe kell venni. A CSJK 4:148. §-a ennél tovább megy, konkrétabb rendelkezéseket tartalmaz.

A CSJK a gyermek döntésekbe való bevonására vonatkozóan több fokozatot határoz meg. Általános jellegű elvárás, előírás, hogy a szülőnek tájékoztatnia kell gyermekét az őt érintő döntésekről, természetesen életkorának, érettségének megfelelő mértékben és módon, és nem utólag, hanem a döntés előkészítése során.

Bizonyos esetekben, így a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a gyermek és szülők közös döntését kívánja a törvény, amennyiben pedig nem tudnak megállapodni, vita esetén a gyámhatóság dönt [4:153. § (2)-(3) bekezdés].

Végül vannak olyan esetek, amikor a gyermek egyedül, önállóan hoz döntést, tehát döntési autonómiát élvez. Így a 14. életévét betöltött gyermek a sorsát, státusát érintően önállóan tehet nyilatkozatot az apai elismerésével, örökbefogadásával kapcsolatban folyó eljárás során.

A CSJK a Csjt.-hez hasonlóan nem határoz meg kifejezett szankciót arra az esetre vonatkozóan, amikor a tájékoztatás elmarad, illetve nem vonja be a szülő a gyermeket az őt érintő döntések meghozatalába. Ezt adott esetben a bíróság értékeli, amikor a szülői felügyelet gyakorlásáról vagy a kapcsolattartásról határoz.” (Makai K.: i. m., a 4:148. §-hoz fűzött kommentár)

4:149. § [A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége]

A szülő felügyeleti jogának gyakorlását a bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges.

„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a szülői felügyelet korlátozásának kivételességére vonatkozó szabályt.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 206. o.)

„A szülői felügyelet gyakorlásának családon belüli kontrollját, korlátozását a gyermeki jogok jelentik, melyek a korábban kifejtettek szerint bővültek. A külső kontroll, a hatósági beavatkozás elvi lehetőségéről a 4:149. § szól, ami ugyanakkor a korábbiakhoz képest szűkebb körben, csak kivételesen indokolt esetben biztosítja a bíróság vagy más hatóság beavatkozását a család életébe, kizárólag törvényben meghatározott esetekben, a gyermeke érdeke biztosításának céljából, az arányosság szempontját figyelembe véve.

A kiskorú gyermek vagyoni érdekeit, a szülő vagyonkezelői jogát korlátozó szabály pl. a 2:15. § azon rendelkezése, hogy a gyermek ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése csak gyámhatósági jóváhagyással lehetséges, illetve, hogy semmilyen körülmények között nem jöhet létre érvényesen olyan jognyilatkozat, amellyel a kiskorú nevében a törvényes képviselő, tehát a szülő valamely, a gyermeket megillető jogról ellenérték nélkül lemond [2:16. §].

A gyermek érdekében történő szükséges beavatkozást, a szülői felügyeleti jog korlátozását, illetve megszűnését eredményezheti, ha a gyermeket a gyámhatóság a szülő magatartása miatt átmeneti nevelésbe veszi és ennek folytán a szülői felügyeleti joga szünetel [4:186. § (1) bekezdés g) pont], vagy amikor a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti és ezért a szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetésére kerül sor [4:191. § (1) bekezdés a) pont].

A hatósági beavatkozás lehetséges eseteinek törvényben történő rögzítése és kivételességének elve összhangban áll az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómában, 1950. no vember 4-én kelt Egyezmény 8. cikkében foglaltakkal.” (Makai K.: i. m., a 4:149. §-hez fűzött kommentár)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések