Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / XI. cím: Az örökbefogadás /XIV. fejezet: Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása

XI. cím: Az örökbefogadás

XIV. fejezet: Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása

5.1. Örökbefogadás hatálytalanná válása

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.2. Örökbefogadás felbontása kölcsönös kérelemre

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.3. Örökbefogadás felbontása egyoldalú kérelemre

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.4. Felbontással összefüggő egyéb jognyilatkozatok

A törvény az örökbefogadás joghatásainál szükségesnek tartja annak a törvényben történő rögzítését, hogy az örökbefogadás megszűnésével felélednek a leszármazáson alapuló rokonságból származó azon jogok és kötelezettségek, amelyek az örökbefogadással megszűntek (így például rokontartás, öröklés), de a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek nem állnak helyre.” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:144. §-hoz fűzött kommentár)

4:137. § [Az örökbefogadás hatálytalanná válása]

(1) Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet következtében az örökbefogadott apjának vagy anyjának kell tekinteni.

(2) Ha az örökbefogadás hatálytalanná válik, ezt úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadásra nem került volna sor.

„Az örökbefogadás hatálytalanná válására vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 203. o.)

4:138. § [Az örökbefogadás felbontása kölcsönös kérelemre]

(1) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja.

(2) Ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadás csak a kiskorú érdekében bontható fel. Az eljárás során a gyámhatóság - elháríthatatlan akadály kivételével - az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja.

(3) Az örökbefogadás a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ha bármelyikfél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - a felbontás engedélyezése esetén - a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.

(4) A felbontás kihat az örökbefogadóra, az örökbefogadó rokonaira, az örökbefogadottra és az örökbefogadott leszármazóira.

„Az örökbefogadás kölcsönös kérelem esetén történő felbontásának szabályozása a Csjt. 2013. január 1-jétől hatályos szabályaira figyelemmel tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 203. o.)

„A magyar jog hosszú tapasztalat után a felbontható örökbefogadás mellett foglalt állást, amely lehetőséget nyújt a rendeltetést betölteni nem tudó örökbefogadás megszűnésére. Önmagában azonban a konfliktusok ténye - különösen, ha azok előidézésében a felbontást kérő is közrehatott - nem vezethet az örökbefogadás felbontásához [BH 2000.19.]

Az örökbefogadás kölcsönös kérelemre történő felbontásánál a CSJK annyiban tér el a korábbi Csjt. 56. §-ától, hogy kimarad az örökbefogadás felbontásának akadályaként a "közérdek sérelme".

A nyilatkozat megtételére a CSJK 4:145. §-a az irányadó, tehát azt személyesen teszik meg. Az eljárásban az örökbefogadó nem képviselheti az örökbe fogadott gyermekét, mert azon túl, hogy érdekellentét van közöttük, azt a Csjt. is kizárja, ezért a gyámhatóság részére eseti gyámot rendel.

Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja.

Kölcsönös kérelem hiányában az örökbefogadást csak a bíróság bonthatja fel.

A CSJK külön szabályt tartalmaz arra az esetre, ha az eljárás folyamán valamelyik fél meghal. Bármelyik fél halála esetén az örökbefogadás joghatásai a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg. Ekkor a kérelem beadásának napját követően nem örökölhetnek egymás után, feltéve, ha az örökbefogadást a gyámhatóság felbontotta.” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:138. §-hoz fűzött kommentár)

4:139. § [Az örökbefogadás felbontása egyoldalú kérelemre]

(1) Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik fél számára elviselhetetlenné vált. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadás az örökbefogadó kérelmére kivételesen indokolt esetben bontható fel.

(2) Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott leszármazáson alapuló családi jogállását visszanyerje.

(3) Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani nem él, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Ha az örökbefogadó az eljárás során meghal, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnokkal szemben kell folytatni.

(4) Ha több örökbefogadó közül a keresetindításkor az egyik örökbefogadó él, az örökbefogadás felbontását az élő örökbefogadó a meghalt örökbefogadó vonatkozásában is kérheti. Erre bármelyik örökbefogadóval szemben tanúsított magatartás okot adhat.

(5) Kiskorú örökbefogadott esetén a bíróság a vér szerinti szülőket is meghallgatja, kivéve, ha az elháríthatatlan akadályba ütközik.

„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:

„CSJK elegendőnek tartja az örökbefogadás felbontásának okaként annak nevesítését, ha a felek valamelyikének magatartása miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlen. Az örökbefogadás bírósági felbontásának szabályai egyebekben nem térnek el a Csjt. rendelkezéseitől.

A bírói gyakorlat szerint az örökbefogadás felbontásánál az örökbefogadás céljából és rendeltetéséből kell kiindulni. Annak megítélésénél azonban, hogy ez a cél, illetve rendeltetés meghiúsult-e, a felek kapcsolatát az örökbefogadás teljes időszakára nézve kell vizsgálni [BH 2000.159.]. Az örökbefogadás felbontására csak akkor kerülhet sor, ha az célját és társadalmi rendeltetését már nyilvánvalóan nem képes betölteni [BH 2001.323.]. Ilyen eset, ha az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek között nem alakult ki valóságos szülő-gyermek kapcsolat és annak jövőbeli megvalósulására sincs remény, mert ekkor sem a felek érdeke, sem társadalmi érdek nem indokolja az örökbefogadás fenntartását [BH 1995.349.]. Az örökbefogadás célja az is, hogy a szülő-gyermeki kapcsolat alapján az idős örökbefogadó is kapjon támaszt, gondoskodást; ha ez meghiúsult, az örökbefogadást fel kell bontani [BH 2000.60.].

Az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti konfliktusok ténye - különösen, ha azok előidézésében a felbontást kérő is közrehatott - nem vezethet az örökbefogadás felbontásához [BH 2000.19.]. A bírói gyakorlat különösen szigorúan vizsgálja a felbontás feltételeinek megvalósulását, ha az örökbefogadott még kiskorú. Az örökbefogadás fenntartásának "elviselhetetlenségét" ilyenkor fokozott gondossággal vizsgálja: konkrét esetben a bíróság a felbontásra még akkor sem látott indokot, amikor az örökbefogadott gyermeket intézetben helyezték el, különös tekintettel arra, hogy a kiskorú "élettörténetéről", viselkedési zavarairól az örökbe fogadó szülők az örökbefogadás időpontjában már tudtak [BH 2004.62.]. Nem szolgálhat az örökbefogadás felbontásának alapjául az sem, hogy az örökbe fogadó szülők házasságát a bíróság felbontotta és a különélő örökbe fogadó szülő nem kívánja a kiskorú örökbefogadottal a kapcsolatot tartani [BH 2010.185.]. A bíróságnak tehát kiskorú esetén mindig gondosan kell mérlegelnie, hogy csak múló átmeneti, vagy esetleg nevelési nehézségekről, problémákról van szó, vagy tartós, az örökbefogadási kapcsolatot meghiúsító körülményekről, problémákról. Nevelési nehézségek a vér szerinti gyermeknél is előfordulhatnak és a szülő feladata, hogy ezeket a problémákat megoldja. A gyakorlat sokszor azt is mutatja, hogy a gyermek "rendetlen viselkedését", életmódját az örökbefogadó magatartása, az örökbefogadott gondozásának elhanyagolása váltotta ki. Hasonló súlyú kérdés lehet az is, ha a szülők és gyermekük között a kapcsolat annyira megromlik, hogy a gyermek beilleszkedése minden kétséget kizáróan meghiúsul. A családban ez olyan esetekben fordulhat elő, amikor nem az örökbefogadók világosítják fel a gyermeket származásáról, és ezért a "meghasonlás", az eltávolodás olyan mértékű is lehet, hogy a gyermek inkább vér szerinti szüleihez kíván visszatérni.” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:139. §-hoz fűzött kommentár)

4:140. § [Az örökbefogadást felbontó ítélet hatálya]

(1) Az örökbefogadás az azt felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - az örökbefogadás felbontása esetén - a kereset megindításának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.

(2) Az örökbefogadást felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, az örökbefogadó rokonaira, az örökbefogadottra és az örökbefogadott leszármazóira.

(3) Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos.

„Az örökbefogadást felbontó ítélet hatályának szabályozása a Csjt. 2013. január 1-jétől hatályos szabályaira figyelemmel tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 204. o.)

4:141. § [Az örökbefogadást felbontó határozat hatálya több örökbefogadó esetén]

Ha az örökbefogadást az egyik örökbefogadó tekintetében bontották fel - a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - az örökbefogadás az ő és az ő rokonai vonatkozásában szűnik meg.

„Az örökbefogadást felbontó határozat hatályának szabályozása több örökbefogadó esetén a Csjt. 2013. január 1-jétől hatályos szabályaira figyelemmel tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 204. o.)

4:142. § [Névviselés az örökbefogadás felbontása esetén]

Az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és leszármazói az örökbefogadással felvett családi nevet nem viselhetik. A gyámhatóság vagy a bíróság indokolt esetben kérelemre feljogosíthatja az érintetteket az örökbefogadással felvett családi név további viselésére.

„A névviselés szabályozása az örökbefogadás felbontása esetén tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 204. o.)

4:143. § [A meghalt örökbefogadó után megszerzett jogok védelme]

Az örökbefogadás megszűnése nem érinti a gyámhatósági eljárás vagy a per megindítása előtt meghalt örökbefogadó után megszerzett jogokat. A már átszállt örökséget ebben az esetben visszakövetelni nem lehet.

„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a meghalt örökbefogadó után megszerzett jogok védelmének szabályait.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 204. o.)

4:144. § [Az örökbefogadás megszűnésének joghatása a leszármazáson alapuló rokonságra]

Az örökbefogadás felbontásával felélednek a leszármazáson alapuló rokonságból származó azon jogok és kötelezettségek, amelyek az örökbefogadással megszűntek, de a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek nem állnak helyre.

„Az örökbefogadás megszűnésének joghatásaira vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 204. o.)

„Az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és leszármazói az örökbefogadással felvett családi nevet nem viselhetik. Az örökbefogadás felbontásával ipso iure megszűnik az örökbefogadás folytán felvett családi név, vagyis az örökbefogadottat a névviseléstől nem kell külön eltiltani. A gyámhatóságnak és a bíróságnak azonban mindig az adott eset összes körülményeit mérlegelve kell döntenie a névviselés kérdéséről, és indokolt esetben kérelemre feljogosíthatja az érintetteket az örökbefogadással felvett családi név további viselésére. A bírósági gyakorlat szerint a már kialakult körülmények, és a hosszú időn át fennállt névviselés indokolhatja, hogy az örökbefogadás felbontása után is viselhesse az örökbefogadott és leszármazói a felvett családi nevet.

A névviselés akkor engedélyezhető, ha az örökbefogadottnak ehhez érdeke fűződik, és nem áll ellentétben az örökbefogadók érdekeivel. A névviselésre nem válik méltatlanná véleményem szerint a volt nagykorú örökbefogadott azon az alapon, hogy az örökbefogadótól elköltözött, és kapcsolatuk az örökbe fogadó szülők között folyamatban levő házassági bontóperre tekintettel megszakadt. A kapcsolat megszakadása nem olyan súlyú, amely indokolná a névváltoztatást, figyelemmel arra is, ha az örökbefogadás hosszú évekig fennállt. (A név további viseléséhez ad mérlegelési szempontokat a BH 2012.174. eseti határozat).

Az örökbefogadás megszűnése nem érinti a gyámhatósági eljárás vagy a per megindítása előtt meghalt örökbefogadó után megszerzett jogokat. A már átszállt örökséget ebben az esetben visszakövetelni nem lehet.

Ha az örökbefogadás megszűnik, a gyermek születését újból kell anyakönyvezni.” (Katonáné Pehr E.: i. m. a 4:144. §-hoz fűzött kommentár)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések