Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / XI. cím: Az örökbefogadás /XIII. Fejezet: Az örökbefogadás joghatásai

XI. cím: Az örökbefogadás

XIII. Fejezet: Az örökbefogadás joghatásai

4.1. Örökbefogadásból eredő jogok és kötelezettségek

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.2. Örökbefogadott neve

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.3.Vérségi származás megismeréséhez fűződő jog

4:132. § [Gyermeki jogállás az örökbefogadó családjában; közös gyermekké fogadás]

(1) Az örökbefogadott az örökbefogadó és annak rokonai tekintetében az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.

(2) A házastársak közös gyermekének kell tekinteni azt, akit mindkét házastárs együttesen vagy külön örökbefogadott. Közös gyermekké fogadás az is, ha az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe.

(3) Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira.

„Az örökbefogadott gyermeki jogállásának szabályozása tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 201. o.)

4:133. § [Joghatás a leszármazásból eredő jogokra és kötelezettségekre]

(1) Az örökbefogadás folytán a leszármazáson alapuló rokonságból származó szülői felügyeleti és rokontartási jogok és kötelezettségek megszűnnek, kivéve, ha az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe.

(2) Ha az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelyből a gyermek származik, a házastárs halála folytán szűnt meg, a meghalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti.

(3) Ha mindkét szülő halála folytán a gyermeket az egyik szülő rokona fogadja örökbe, a másik szülő rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti.

(4) Kivételesen indokolt esetben a gyámhatóság nyílt örökbefogadás esetén azt a vér szerinti szülőt is feljogosíthatja a kapcsolattartásra, aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához.

„A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy a (3)–(4) bekezdés a rokonok, valamint a vér szerinti szülő kapcsolattartására új szabályokat is tartalmaz.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 201. o.)

„A CSJK a Csjt.-hez képest új rendelkezéseket tartalmaz a vér szerinti szülők, illetve a vér szerinti szülők halála esetén a rokonok kapcsolattartását illetően. A CSJK egyértelművé teszi, hogy a vér szerinti szülők halála esetén, ha az egyik szülő rokonai fogadják a gyermeket örökbe, akkor abban az estben a másik szülő rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti. Így például, ha a szülők halála esetén az apai nagyszülők fogadják örökbe a gyermeket, attól még az anyai nagyszülők kapcsolattartási joga a törvény erejénél fogva nem szakad meg. Szintén változás a Csjt.-hez képest, hogy nyílt örökbefogadás esetén a CSJK kivételesen lehetővé teszi, hogy a gyámhatóság azt a szülőt is feljogosíthassa a kapcsolattartásra, aki hozzájárult a másik szülő házastársa által történő örökbefogadáshoz. Nem indokolt ugyanis, általánosan - kivételt nem tűrően - minden esetben megszüntetni a vér szerinti szülő és a gyermek közötti kapcsolatot.” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:133. §-hoz fűzött kommentár)

4:134. § [Az örökbefogadott neve]

(1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli, kivéve, ha az örökbefogadó a házastársa teljes nevét vagy családi nevét a házasságkötésre utaló toldással viseli. Ha az örökbefogadó házassági neveként a házasságra utaló toldás nélkül házastársa, volt házastársa nevét vagy kettőjük összekapcsolt családi nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve- az örökbefogadó választása szerint - a házastárs, volt házastárs családi neve, az összekapcsolt családi név vagy az örökbefogadó születési neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbefogadott több gyermek azonos családi nevet viselhet.

(2) Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadóknak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arról, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó családi nevét viselje. Az örökbefogadók megállapodása alapján az örökbefogadott az örökbefogadók családi nevét együtt viselheti abban az esetben is, ha az örökbefogadók a családi nevüket nem kapcsolták össze. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli.

(3) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét.

(4) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg.

(5) Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg kell megállapítani.

„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:

„A névviselés az örökbefogadás olyan jogi hatása, amelytől a felek eltérhetnek.

A CSJK az örökbefogadott gyermek névviselésére vonatkozóan a Csjt. 53. § (1), és (3)-(5) bekezdéseivel szó szerint egyező rendelkezéseket tartalmaz. A gyermek képzelt nevének megállapítására irányuló szabályok megváltozására tekintettel azonban elhagyja a Csjt. 53. § (2) bekezdésében foglaltakat az egyedülálló által történő örökbefogadás esetében a képzelt másik szülő bejegyzésére nézve, tekintettel arra, hogy képzelt apa bejegyzésére csak az anya kérelmére kerülhet a jövőben sor [Ptk. 4:150. § (4) bekezdés].” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:134. §-hoz fűzött kommentár)

4:135. § [Örökbefogadott gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő joga]

(1) Az örökbefogadott felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arról, hogy őt örökbefogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, van-e testvére, és - ha a tizennegyedik életévét betöltötte - vér szerinti szülőjének, testvérének természetes személyazonosító adatairól is. A tizennegyedik életévét betöltött gyermek a kérelmet törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is előterjesztheti. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.

(2) A felvilágosítás megadásához a vér szerinti szülő és a testvér meghallgatása szükséges. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadót vagy más törvényes képviselőt is meg kell hallgatni. A kiskorú testvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a vér szerinti szülő vagy testvér cselekvőképtelen, törvényes képviselőjének meghallgatása is szükséges.

(3) Nincs szükség a vér szerinti szülő, a testvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha ismeretlen helyen távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.

(4) A vér szerinti szülő, a testvér természetes személyazonosító adatai az örökbefogadottal nem közölhetők, ha

a) a vér szerinti szülő, a testvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása ismeretlen helyen való távollét vagy elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges;

b) a vér szerinti szülő, a testvér úgy nyilatkozik, hogy a természetes személyazonosító adatai nem közölhetők; vagy

c) a kiskorú gyermek érdekeivel ellentétben áll, így különösen, ha a vér szerinti szülő felügyeleti jogát a bíróság azért szüntette meg, mert a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértette vagy veszélyeztette.

(5) Ha a vér szerinti szülő az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének időpontjában már nem él, természetes személyazonosító adatai az örökbefogadott gyermekkel közölhetők, kivéve, ha korábbi eljárás során már úgy nyilatkozott, hogy adatai közléséhez nem járul hozzá.

„Az örökbefogadott gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő jogának szabályozása a Csjt. 2013. január 1-jétől hatályos szabályaira figyelemmel tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 202. o.)

„A Gyvt. is alapvető gyermeki jogként szabályozza, hogy a gyermeknek joga van a származása, vér szerinti családja megismeréséhez és a kapcsolattartáshoz [Gyvt. 7. § (4) bek.].

A CSJK - a 2012. évi LXXX. törvénnyel módosult Csjt. szabályaival megegyezően, de - differenciáltabban szabályozza a gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő jogát, a Csjt. 2013. január 1-je előtti rendelkezéseihez képest. A magyar jogban a származás megismerésének lehetősége - más országok jogi szabályozásától eltérően - nem az eredeti anyakönyv megtekintésével, hanem a gyámhatóságtól kérhető tájékoztatással került megoldásra.

A CSJK az örökbefogadás tényéről a gyámhatóság a vér szerinti szülő nyilatkozatától függetlenül ad felvilágosítást, de a vér szerinti szülő, testvér személyes adatai az örökbe fogadott gyermekkel csak kifejezett hozzájárulásuk esetén közölhetőek. Enélkül a kért adatokról tájékoztatást nem adható.

Az örökbefogadottal három esetben nem közölhetők a vér szerinti szülő, a testvér természetes személyazonosító adatai. Így, ha a vér szerinti szülő, a testvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása ismeretlen helyen való távollét vagy elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges. Akkor sem közölhetők, ha a vér szerinti szülő, a testvér úgy nyilatkozik, hogy a természetes személyazonosító adatai közléséhez nem járult hozzá. Továbbá akkor sem, ha a kiskorú gyermek érdekeivel ellentétben áll, így különösen, ha a vér szerinti szülő felügyeleti jogát a bíróság azért szüntette meg, mert a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértette vagy veszélyeztette.

Ha a vér szerinti szülő a kérelem előterjesztésének időpontjában már nem él, természetes személyazonosító adatai az örökbe fogadott gyermekkel közölhetők, kivéve, ha korábbi eljárás során már úgy nyilatkozott, hogy adatai közléséhez nem járul hozzá.” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:135. §-hoz fűzött kommentár)

4:136. § [Tájékoztatás a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól]

A gyámhatóság

a) a tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője;

b) a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek, illetve törvényes képviselője; vagy

c) a nagykorú örökbefogadott

kérelmére - a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül - tájékoztatást ad az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős, a vér szerinti szülőre vonatkozó egészségügyi adatokról. A tizennegyedik életévét betöltött örökbe fogadott gyermek által kérelmezett adatokról a törvényes képviselőt is tájékoztatni kell.

„A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy nem rendelkezik a Csjt. 53/A. § (8) bekezdésében foglaltakról.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 203. o.)

„A gyermek érdekében nem tagadható meg anonimizált formában (természetes személyazonosító adatok közlése nélkül) a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól való tájékoztatás. A gyermek egészségügyi jóléte szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy tudatában legyen annak, vér szerinti szülője nem szenvedett-e valamilyen örökölhető betegségben.

A gyámhatóság az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól beszerzett adatok alapján tájékoztatja a kérelmezőt a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól. A gyámhatóság természetesen elutasítja az egészségügyi adatokról való tájékoztatás iránti kérelmet, ha a kérelem alapján nem valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak.” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:136. §-hoz fűzött kommentár)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések