Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / XI. cím: Az örökbefogadás /Örökbefogadás egyéb általános feltételei

XI. cím: Az örökbefogadás

Örökbefogadás egyéb általános feltételei

3.1. Örökbefogadás szülői hozzájárulás nélkül

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.2. Nemzetközi örökbefogadás

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.3. Egyéb rendelkezések

4:127. § [Örökbefogadás szülői hozzájárulás nélkül]

(1) Nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására,

a) aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;

b) akinek nevelésbe vett gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította;

c) aki nem kiskorúság miatt cselekvőképtelen;

d) akinek személye ismeretlen, vagy aki ismeretlen helyen tartózkodik, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre; vagy

e) aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézmény által arra kijelölt helyen hagyja és hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik.

(2) Nincs szükség az örökbefogadáshoz az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha

a) a házastárs cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik; vagy

b) a házastársak között az életközösség megszűnt.

„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:

„A hozzájáruló nyilatkozatra ismeretlen helyen tartózkodás miatt csak akkor nincs szükség, ha a szülő (házastárs) felkutatására tett intézkedések ésszerű időn belül nem vezettek eredményre. E szabály beiktatásával a CSJK - egyebek mellett - annak a nemzetközi szinten megfogalmazott igénynek kíván eleget tenni, amely a másik vér szerinti szülő (legtöbbször a külön élő apa) jogainak is jelentőséget tulajdonít az örökbefogadási eljárás során.

Nincs szükség továbbá az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézmény által arra kijelölt helyen hagyja és hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik. Ehhez kapcsolódva a CSJK kiegészíti a szülői felügyelet megszűnési eseteit, mentesítve ezzel a szülőt és az egészségügyi dolgozókat a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A gyermek hathetes koráig azonban a szülő felügyeleti joga szünetel.

Nincs szükség a házastárs hozzájárulására többek között, ha a házastársak között az életközösség megszűnt. Az ítélkezési gyakorlat szerint a házassági életközösség tartalmát több elem együttes megléte jelenti, így a házastársak együvé tartozása és az ezzel együtt járó érzelmi és gazdasági kapcsolatok összessége. Ebből az is következik, hogy a különélés önmagában még nem feltétlenül jelenti a házassági életközösség megszűnését. Az életközösség megszűnése csak akkor következik be, ha a különéléshez legalább az egyik házastárs részéről a házastársi összetartozás és kapcsolat megszakításának elhatározott szándéka is járul, és annak kifejezésre juttatása is, hogy a másik házastárssal tovább együtt élni nem hajlandó [Csjt. Kommentár II. - KJK, 1988., 45. old.].” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:127. §-hoz fűzött kommentár)

4:128. § [Örökbefogadás előtti gondozás]

(1) Az örökbefogadás iránti kérelem előterjesztését és az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személynek a gyermeket legalább egy hónapig a saját háztartásában kell gondoznia. Az örökbefogadás a gondozási idő eredményes eltelte után engedélyezhető.

(2) Az örökbefogadás az (1) bekezdés szerinti gondozási idő mellőzésével engedélyezhető, ha

a) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak;

b) az örökbefogadó a vér szerinti szülő hozzájárulásával a gyermeket már legalább egy éve saját háztartásában gondozza; vagy

c) a nevelésbe vett gyermeket a gyermekvédelmi nevelőszülője fogadja örökbe, aki a gyermek gondozásáról és neveléséről legalább egy éve gondoskodik.

A [Ptk.] rendelkezései a hatályos szabályozással tartalmilag megegyeznek.

„Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy az örökbefogadók a kötelező gondozás során még nem élhetnek abban a reményben, hogy az örökbefogadás érvényességéhez már csak a döntés hiányzik, hiszen a gyámhatóság a gyermek érdekében a szülő-gyermek kapcsolatot megismerve dönt az örökbefogadás engedélyezéséről. Ezért nem ritka az sem, amikor a gyámhatóság a kötelező, korábban meghatározott egy hónapos gondozási időt a gyermek, jellemzően a serdülőkorú gyermek érdekében meghosszabbítja.

Mind nyílt, mind a titkos örökbefogadás esetén is a Gyvt. szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozója kíséri figyelemmel az örökbe fogadó szülőkhöz kihelyezett gyermek gondozását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek családba történő beilleszkedését.

A gyámhatóság a kötelező gondozási idő eltelte után nyilatkoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról.

A CSJK a 30 napos gondozási idő mellőzésével történő engedélyezhetőség esetei a hatályos joggal egyezően tartalmazza, vagyis itt a jogalkotó olyan eseteket sorol fel, ahol a gyermek gondozásáról, neveléséről már legalább egy éve gondoskodnak. Így a gondozási idő mellőzésével engedélyezhető, ha az örökbe fogadó és a vér szerinti szülő házastársak; az örökbefogadó a vér szerinti szülő hozzájárulásával a gyermeket már legalább egy éve saját háztartásában gondozza; vagy a nevelésbe vett gyermeket a gyermekvédelmi nevelőszülője fogadja örökbe, aki a gyermek gondozásáról és neveléséről szintén legalább egy éve gondoskodik.” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:128. §-hoz fűzött kommentár)

4:129. § [Nemzetközi örökbefogadás]

(1) Nemzetközi örökbefogadásnak minősül, ha az örökbefogadás következtében a gyermek végleges jelleggel más országba kerül, függetlenül az örökbefogadó állampolgárságától és attól, hogy a gyermek állampolgársága megváltozik-e.

(2) A gyermek külföldre történő örökbeadása - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - örökbefogadhatóvá nyilvánított, nevelésbe vett gyermek esetén engedélyezhető, feltéve, hogy a nevelésbe vett, örökbefogadható gyermeket belföldön azért nem fogadták örökbe, mert az örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.

„A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy az (1) bekezdés új rendelkezésként meghatározza a nemzetközi örökbefogadás fogalmát.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 200. o.)

„A CSJK a hatályos szabályozással megegyezően tartalmazza, hogy a gyermek külföldre történő örökbeadása - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - örökbe fogadhatóvá nyilvánított, átmeneti nevelésbe vett vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetén engedélyezhető, feltéve, hogy a gyermeket a tartós nevelésbe vételt vagy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítást követően belföldön azért nem fogadták örökbe, mert az örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.

A CSJK a nemzetközi egyezmények szóhasználatának megfelelően definiálja a nemzetközi örökbefogadás fogalmát. A definíciónak a lényege az, hogy a külföldre történő örökbeadás szempontjából sem az állampolgárságnak, sem az állandó lakóhelynek nincs jelentősége, a lényeg az, hogy az örökbefogadás következtében a gyermek szokásos tartózkodási helye megváltozik. A CSJK ezt úgy fejezi ki a Hágai Örökbefogadási Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően, hogy nemzetközi örökbeadás az, ha a gyermek az örökbefogadás következtében végleges jelleggel más országba kerül, függetlenül az örökbefogadó állampolgárságától és attól, hogy a gyermek állampolgársága megváltozik-e.

A nemzetközi kérdéseket az örökbefogadás tekintetében Magyarországon 2005.augusztus 1-jéig csak a Nmjt. 43-44. §-a, valamint Magyarország számos külföldi országgal fennálló kétoldalú nemzetközi egyezménye szabályozta. A Hágai Örökbefogadási Egyezmény nagyobb jogbiztonságot, egyszerűbb, áttekinthetőbb ügyintézést teremt, mert alkalmazása esetén csak egy döntés születik a nemzetközi örökbefogadási ügyekben. A Hágai Egyezmény tehát szélesre tárja a másik szerződő államban történt örökbefogadás elismerésének lehetőségét, vagyis igyekszik elkerülni az örökbefogadás megismétlésének szükségességét. Ebből az következik, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően létrejött örökbefogadást a törvény erejénél fogva el kell ismerni.” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:129. §-hoz fűzött kommentár)

4:130. § [A haszonszerzés tilalma]

Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha az örökbefogadás a felek vagy az örökbefogadásban közreműködő személyek vagy szervezetek részére indokolt költségeiket meghaladó vagyoni előnnyel jár.

„A haszonszerzés tilalmának szabályozása tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 200. o.)

4:131. § [Az örökbefogadás létrejötte és után követése]

(1) Az örökbefogadás az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba. Ha az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás engedélyezése esetén annak joghatásai az örökbefogadó halálával beállnak.

(2) Az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását jogszabályban meghatározott szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt évig figyelemmel kíséri és segíti.

„A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy a (2) bekezdés új jogintézményként szabályozza az örökbefogadás utánkövetését.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 201. o.)

„A CSJK új jogintézményként nevesíti az örökbefogadás utánkövetésének lehetőségét.

Ennek érdekében az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását jogszabályban meghatározott szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 5 évig figyelemmel kíséri és segíti.

A CSJK tehát időkorlátot szab az utánkövetésnek, hiszen a családi életbe való beavatkozás csak indokolt esetben és meghatározott ideig történhet.” (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:131. §-hoz fűzött kommentár)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések