Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / X. cím: A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat

X. cím: A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat

Általánosságban elmondható, hogy a Csjt.-hez képest eltérő szerkesztési rend érvényesül: a három elkülönülő téma – apai és anyai jogállás közé ékelődve az apasági vélelmek megtámadása – mindegyikénél megtalálhatóak eljárási szabályok.

IX. Fejezet: Az apai jogállás keletkezése

4:98. § [Apai jogállást keletkeztető tények]

Apai jogállást

a) házassági kötelék;

b) élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (a továbbiakban: reprodukciós eljárás);

c) apai elismerő nyilatkozat; vagy

d) bírósági határozat keletkeztet.

12.1. Apai jogállást keletkeztető tények

A Csjt. rendszerén némiképp változtat a Ptk., a korábbi öt apaságot keletkeztető tény helyébe négy lép. A tények törvényi felsorolása egyben sorrend is az apasági vélelem alapján betöltött apai helyre vonatkozóan, tehát csak akkor lehet valamelyik alapján betölteni az apai helyet, ha a korábbi alapján nem volt betölthető vagy megdőlt az apaság. Az élettársak reprodukciós eljárásban való részvétele kapcsán létrejött apaság szabályozása is pontosításra kerül. A Ptk. egységbe foglalja a teljes hatályú apai elismeréssel létrejövő apaságot és az utólagos házasságkötéssel létrejövőt, gyakorlati megfontolások miatt is. A bírósági határozat alapján létrejött apaság megdönthetetlen vélelmet keletkeztet. A részletes anyagi jogi szabályokhoz szorosan kötődő eljárási szabályok is egységben szerepelnek a Ptk-ban.

4:99. § [Házassági köteléken alapuló vélelem]

(1) A gyermek apjának - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.

(2) A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.

(3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

12.2. Házassági köteléken alapuló vélelem

A Ptk-beli szabály a Csjt-t követi.

4:100. § [Reprodukciós eljáráson alapuló vélelem]

(1) Ha az apaság az anya házassági kötelékén alapuló vélelem alapján nem állapítható meg, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával - élettársi kapcsolatuk fennállása alatt - reprodukciós eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

(2) Az anyának az eredményes reprodukciós eljárás lefolytatását követően a gyermek születéséig terjedő időszakban más férfival létrejött házassága a férj vonatkozásában apasági vélelmet nem keletkeztet.

(3) Az anya élettársát kell az (1) bekezdésben foglaltak szerint a gyermek apjának tekinteni akkor is, ha az anya korábbi házasságának megszűnésétől a reprodukciós eljárásból származó gyermek megszületéséig a vélelmezett fogamzási idő nem telt el.

12.3. Reprodukciós eljáráson alapuló vélelem

A CSJK pótolja a Csjt.-beli szabályozás azon hiányát, hogy miként illeszkedik az élettárs reprodukciós eljárás folytán létrejött apasága az apasági vélelmek sorába, ha a fogantatás és a gyermek születése közötti időszakban más férfival köt házasságot az anya. Egyértelművé válik, hogy ebben az esetben a házasságkötés nem keletkeztet vélelmet, az ugyanis a reprodukciós eljárásban való részvételhez adott hozzájáruláson alapszik. Továbbá arra az esetre is ad megoldást a törvény, amikor az anya házassága a reprodukciós eljárásból született gyermek vélelmezett fogamzási ideje előtt nem szűnt meg, mivel a gyermek itt egyértelműen a reprodukciós eljárásból származik és az élettárs férfi apaságát ismét a hozzájárulás alapozza meg.

Forrás

Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásról lsd. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről IX. fejezet (165. §-169. §)

4:101. § [Apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem]

(1) Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el.

(2) Apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb férfi tehet.

(3) Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá.

(4) Az apai elismerő nyilatkozatot személyesen lehet megtenni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apai elismerő nyilatkozata akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő a nyilatkozattételben tartósan akadályozott, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.

(5) Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és - ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya a gyermek törvényes képviselője, a hozzájárulást e minőségében is megadhatja, kivéve, ha az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn. Ebben az esetben a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes képviseletére eseti gyámot rendel. Ha az anya vagy a gyermek nem él vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.

(6) Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételekor más férfi apaságának megállapítása iránt per van folyamatban, az apai elismerő nyilatkozat - az (5) bekezdésben meghatározott hozzájáruló nyilatkozatok megléte esetén is - akkor válik teljes hatályúvá, ha a per jogerős befejezésére az apaság megállapítása nélkül kerül sor.

(7) Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek esetében kerül sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e a továbbiakban viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. Nyilatkozat hiányában a gyermek nevét az apaság vélelme nem érinti.

4:102. § [A teljes hatályú elismerés alaki feltételei és hatálya]

(1) Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. A jegyzőkönyv vagy az okirat aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza.

(2) A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat mindenkivel szemben hatályos.

12.4. Apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem, alaki feltételei és hatálya

Az utólagos házasságkötésen alapuló apaság beolvad a teljes hatályú elismerésbe, hiszen tulajdonképpen eddig is annak egy kiemelt esete volt ez a nyilatkozat, amit a gyermek megszületése után lehetett tenni, s ennek házasságkötéskor megtétele így is lehetséges. A teljes hatályú elismeréshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatok köre megegyezik a Csjt-belivel, az anya törvényes képviselőként is megadhatja a hozzájárulását, ha a gyermek és közte nincs érdekellentét. A Ptk. orvosolja azt a helyzetet, amit a Csjt. azzal okozott, hogy lehetővé tette, hogy amennyiben valaki elismerő nyilatkozattal magáénak ismerte el a gyermeket a folyamatban lévő apasági per is megszüntethető volt, így a gyermek nem feltétlenül a vérszerinti szülőjével került kapcsolatba. Az új szabály szerint, az ilyenkor megtett elismerést felfüggeszti a folyamatban lévő per és az csak akkor válik teljes hatályúvá, ha a bírósági eljárásban az apaságot nem állapították meg. A névviselés szabályi nagykorú gyermek esetén a teljes hatályú elismerés és az apaság bírósági megállapítása esetén azonosak, a nagykorú gyermek arról maga dönt. Az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza.

4:103. § [Bírósági határozaton alapuló vélelem]

(1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani.

(2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

(3) Ha az apaság bírósági megállapítására nagykorú gyermek esetén került sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli-e tovább. Nyilatkozat hiányában a gyermek nevét az apaság vélelme nem érinti.

(4) Az apaságot megállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos.

(5) Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírói úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.

4:104. § [Az apaság megállapítása iránti per indítására jogosultak]

(1) Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti.

(2) A kiskorú gyermek a perben a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt.

(3) Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a férfi, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.

4:105. § [A perindítás személyessége]

(1) Az apaság megállapítása iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a pert törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.

(3) Ha a jogosult cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.

(4) Az anya a perben gyermeke törvényes képviselőjeként eljárhat.

4:106. § [Az apaság megállapítása iránti per alperesei]

(1) Az apaság megállapítása iránti pert az apa ellen, az apának a gyermek ellen kell megindítania.

(2) Ha az anya által indított perben a gyermek nem az anya pertársa, a pert az anyának a gyermek ellen is meg kell indítania. Ebben az esetben a gyermek képviseletére a gyámhatóság eseti gyámot rendel.

(3) Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene indítani, nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani.

12.5. Az apaság megállapítása bírósági úton

Amennyiben a 4:99-101.§§-okban foglalt vélelmek útján nem jöhet létre az apaság, tehát az apai státusz betöltetlen, az apaság bírósági úton állapítható meg; az így megállapított apaság vélelme megdönthetetlen. A CSJK előbb a felperesi kört és a perindítást, majd az alperesi kört rögzíti. Perindításra jogosult az apa, kivéve, ha a gyermek reprodukciós eljárásból származik és a férfi ivarsejtet adományozott – ebben az esetben ellene sem lehet per indítani. A perindításra jogosultak közé bekerül az anya is. Így az anya vagy a gyermek pertársa, vagy - amennyiben ellenérdekeltek - a gyermek ellen is meg kell indítania a pert, mely esetben eseti gyám védi a kiskorú gyermek érdekeit. A teljes körű, hivatalból történő bizonyítás esetén nem hagyható ki az anya meghallgatása, ha nem peres fél vagy a gyermek törvényes képviselője, akkor, mint tanú. Az anya vallomását pedig az egész bizonyítás körében kell mérlegelni. Nagykorú gyermek nyilatkozhat, miként kívánja használni a nevét, kiskorú esetén megegyezés hiányában nem a bíróság, hanem a gyámhatóság dönt.

A perindításra a jogosult személyesen köteles, a cselekvőképességi szabályok változásával változik a terminológia a teljes cselekvőképességgel nem rendelkezők perbeli szerepére vonatkozóan. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, és akit a per tárgyában korlátoztak törvényes képviselője hozzájárulásával, vagy az ezt pótló gyámhatósági hozzájárulással indíthat pert. Míg a cselekvőképtelen helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthat pert.

A per alperese, vagy az apa, vagy pedig, ha az apa a felperes, a gyermek. A gyermek akkor is alperesi pozícióba kerül, ha a pert megindító anyának nem pertársa, vagyis érdekellentét van közöttük, kiskorú gyermeknek ilyenkor a gyámhatóság gondoskodik eseti gyámról. Ha az alperes ellen valamilyen oknál fogva nem lehet megindítani a pert a bíróság által kirendelt ügygondok ellen kell.

PK. 183. szám „(…) A bíróságnak a teljes tényállás felderítésére hivatalból is messzemenően törekednie kell. A perbeli bizonyítékoknak, adatoknak és körülményeknek a maguk összességében való értékelése és mérlegelése útján kell állást foglalni a tekintetben: következtethető-e alaposan, hogy a gyermek a megállapított nemi érintkezésből származik.”

Azonban nem sért jogszabályt a bíróság, ha a vér- és szérumcsoport-, valamint a HLA-vizsgálat alapján "gyakorlatilag bizonyított" alperesi apaság esetén az antropológiai vizsgálat lefolytatását mellőzi. (BH 2004.1.14). Valamint a bíróság a származás megállapítása iránti perben is csak a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása iránt rendel el bizonyítást. A per adataival összhangban álló, megfelelő előírások szerint elvégzett, aggálytalan szakértői vélemény kiegészítésének vagy felülvéleményezésének a mellőzése eljárási szabálysértést nem valósít meg. (BH 2003.12.503)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések