Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik Könyv: Gazdasági joganyag / XIX. cím: Kisebbségvédelem

XIX. cím: Kisebbségvédelem

19.1. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése

3:362. § [A közgyűlés összehívásának kezdeményezése]

(1) A szövetkezet azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a közgyűlés összehívását vagy a közgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, úgy a közgyűlést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat a közgyűlés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására.

(2) A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A közgyűlés a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a szövetkezet viseli-e.

A Ptk. a 2006-os Gt-ben megtalálható kisebbségi jogok szabályozásának (49.§ (1) bekezdés) irányába módosítja a közgyűlés összehívásának a kezdeményezését a szövetkezeteknél.

A Ptk. leszállította a Szöv.tv-ben meghatározott tíz százalékról öt százalékra a szavazati jogok azon arányát, amellyel a közgyűlés összehívását kérő tagoknak rendelkeznie kell.

A fentieken túl a Ptk. megengedi a közgyűlés összehívását kérő tagoknak, hogy a szövetkezetet nyilvántartó bíróságtól kérjék a közgyűlés összehívását, ha a kérelmük ellenére a szövetkezet ügyvezetése nyolc napon belül nem gondoskodott a közgyűlés összehívásáról vagy a ülés tartása nélküli döntéshozatalról.

Fontos többletgaranciát ad az új szabályozás azzal, hogy ha az ügyvezetés a közgyűlés összehívására vonatkozó kérelme kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a közgyűlés lehető legrövidebb időpontra történő összehívása érdekében, úgy az indítványozók a bíróságtól kérhetik a közgyűlés összehívását.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

Vissza a tartalomjegyzékhez

19.2. Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése

3:363. § [Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése]

(1) Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a szövetkezet költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni.

(2) A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogukkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek.

(3) A vizsgálattal a szövetkezet könyvvizsgálója nem bízható meg.

(4) A vizsgálat költségeit a szövetkezet előlegezi és viseli. A szövetkezet a költségeket abban az esetben háríthatja át a tagra, ha az a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte.

Az egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése teljesen új rendelkezés, amelyet a Szöv.tv. nem tartalmazott.

A Ptk-nak az egyedi könyvvizsgálat kezdeményezésére vonatkozó rendelkezései a 2006-os Gt. 49.§ (3) és (4) bekezdésében meghatározott szabályozást veszik át. Eltérés, hogy a könyvvizsgálat költségét a könyvvizsgálatot kezdeményezők csak akkor kötelesek viselni, ha a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezték.

Vissza a tartalomjegyzékhez

19.3. Igényérvényesítés kezdeményezése

3:364. § [Igényérvényesítés kezdeményezése]

Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a szövetkezetnek valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok a közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szövetkezet képviseletében a szövetkezet javára maguk is érvényesíthetik.

Az igényérvényesítés kezdeményezése teljesen új rendelkezés, amelyet a Szöv.tv. nem tartalmazott.

A Ptk-nak az igényérvényesítés kezdeményezésére vonatkozó rendelkezései a 2006-os Gt. 49.§ (5) bekezdésében meghatározott szabályozást veszik át.

Vissza a tartalomjegyzékhez

19.4. Az eltérő szabályozás tilalma

3:365. § [Az eltérő szabályozás tilalma]

Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely e cím rendelkezéseitől a kisebbség hátrányára tér el.

Az eltérő szabályozás tilalma teljesen új rendelkezés, amelyet a Szöv.tv. nem tartalmazott.

A rendelkezés a Ptk. 3:4.§ (3) bekezdésén túl speciális szabályt fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy mely esetekben nem érvényesül a diszpozitivitás alapelve szövetkezeti alapszabályoknál. A rendelkezés értelmében tilos a Ptk-nak a szövetkezetekre vonatkozó címében meghatározottaktól a kisebbség hátrányára eltérni.

A kisebbségvédelem korábban nem létező szabályai jelentős garanciát biztosítanak a tagság számára, ezért a Ptk. semmisnek nyilvánítja a kollektív kisebbségi jogok olyan alapszabálybeli szabályozását, amely a törvénytől a kisebbség kárára tér el

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések