Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik Könyv: Gazdasági joganyag / XVII. cím: A szövetkezet szervezete

XVII. cím: A szövetkezet szervezete

17.1. A közgyűlés

17.1.1. A közgyűlés hatásköre

3:335. § [A közgyűlés hatásköre]

(1) A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) a vezető tisztségviselőknek, valamint a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés meghozatala;

e) a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés meghozatala;

f) a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés meghozatala;

g) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;

h) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;

i) a pótbefizetés elrendelése.

A korábbi szabályozáshoz képest a szabályok kismértékben változtak. Megjegyezzük, hogy a jogi személyek általános részében megfogalmazott közös szabályok (Harmadik Könyv, Első Rész) a szövetkezetekre is vonatkoznak, így azok a szövetkezetekre is megfelelően irányadóak, megismétlésükre ehelyütt nem került sor.

A 3:335. § nem tartalmazza Szöv.tv. 20. § (2) bekezdés f)–h) pontjaiban (tagkizárás elhatározása, vezető tisztségviselő elleni kártérítési per megindítása, döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről), valamint n)–o) pontjaiban foglaltakat (részjegyek névértékének megváltoztatása, tagsági jogviszony megszűnése esetén a részjegy névértéken felüli összege kifizetése időpontjának megállapítása) illetve nem veszi át Szöv.tv. 20. § (2) bekezdés p) pontjának törvényre és alapszabályra vonatkozó utaló szabályát.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

17.1.2. A közgyűlés összehívása és napirendje

3:336. § [A közgyűlés összehívása és napirendje]

(1) A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Az alapszabály ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.

(2) A közgyűlési meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazza

a) küldöttgyűlés vagy részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; és

b) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

(3) A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az igazgatóság a tagnak - kérelmére - köteles felvilágosítást adni.

(4) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell tűzni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását nyolc nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább három nappal megelőzően meg kell küldeni.

(5) A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.

A 3:336. § esetében is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogi személyek általános részében megfogalmazott szabályok megismétlésére nem kerül sor, mint például a közgyűlés meghívójának általánosan kötelező tatalmi elemei: úgy mint a szövetkezet neve, székhelye, az ülés helye és időpontja.

A közgyűlést évente egyszer össze kell hívni és ez vonatkozik a részközgyűlésre és a küldöttgyűlésre, ha van. A meghívóban erre külön utalni szükséges. Ugyanakkor, nehezen értelmezhető a jogi személyekre általánosan kötelező szabály, miszerint a székhelyen kell tartani a közgyűlést. A szövetkezetek többsége több községre kiterjedően működik, előfordulhat, hogy a befogadásra alkalmas hely és a székhely nem esik egybe. A jogalkalmazói gyakorlat várhatóan az ésszerűségnek megfelelően a belső szabályozás során felülírja e szabályt.

A határozatképességre vonatkozó szabály a korábban kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően fenntartja, hogy a határozatképtelen közgyűlés megismétlésének lehetőségére a meghívóban előre jelezni kell a megismételt közgyűlés helyét, idejét azzal a figyelmeztetéssel, hogy a megismételt közgyűlés a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes (a határozatképesség szabályait ld. 3:338. §).

A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekben az igazgatóság köteles felvilágosítást adni. A felvilágosítás tartalmát és mélységét a törvény nem szabályozza, de az üzleti titokra, az adatvédelemre és a betekintésre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok ezt körülhatárolhatják. A korábbi szabályozásnak megfelelően, a tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára, bármely ügyet napirendre kell tűzni. A törvény külön nem szól a kötelező összehívás szabályairól, így a felügyelőbizottsági indítvány vagy jogszabály és alapszabálysértő vagy a szövetkezet működését veszélyeztető késedelmes döntések esetén kötelező eljárás szabályairól. A speciális ágazati, illetve az alapszabályi rendelkezés szabályozhatja, hogy milyen témákat vesznek fel, írnak elő a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyként. A korábbi szabályozás szerint meg kellett okolni, hogy miért indítványozzák közgyűlési megtárgyalásra az adott témát, most ezt nem követeli meg a törvény.

A korábbi szabályozással szemben a 3:336. § nem mondja ki, hogy a napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés nem hozhat döntést, és az sincs említve, hogyha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul, akkor a közgyűlés új napirendet is felvehet. Fontos, hogy ezek a garanciális szabályok megmaradjanak, vagy a speciális ágazati, vagy az alapszabály tartalmazza őket.

A 3:336. § (5) bekezdése szabályozza a nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlés határozatainak érvényessé válását abban az esetben, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.

Olvasmány

Gadó Gábor-Németh Anita–Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs Oda-Vissza. A 2013. évi V. törvény és az 1959. évi IV. törvény normaszövegének összehasonlító táblázata, mindkét irányban. 1. kiad. Budapest, 2013. április 10. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 643 p.

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC, 2462 p.

Sárközy Tamás: Szervezetek Státusjoga az új Ptk-ban - társasági, egyesületi és alapítványi jog a Ptk. Harmadik Könyve alapján.1. kiad. Budapest, 2013. április 15.. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 250 p

Vékás Lajos (szerk.), Gárdos Péter (munkatárs): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest 2013, Complex Kiadó, 1086 p.

Zsohár András: A szövetkezeti törvénytervezet magyarázata a Ptk. jogi személyekre vonatkozó részében* (Gazdaság és Jog, 2011/9., 3-6., o.)

17.1.3. A tag jogai a közgyűlésen

3:337. § [A tag jogai a közgyűlésen]

(1) A tag jogosult a közgyűlés napirendjére felvett ügyekkel összefüggésben indítványt tenni és az ügyekről szavazni. A közgyűlésen a vagyoni hozzájárulások arányától függetlenül minden tagnak egy szavazata van.

(2) Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.

(3) A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok tíz százalékát.

A Szöv. tv. vonatkozó szabályaihoz képest a 3:337. § kismértékű változásokat hoz.

A korábbi szabályozással szemben a 3:337. § (1) bekezdése nem mondja ki, hogy a közgyűlésre minden tagot meg kell hívni és a napirendre tűzött ügyekről érdemi felvilágosítást kell adni, bár a törvény tartalmazza, hogy a tag jogosult a napirendre felvett ügyekben indítványt tenni, és ebből logikusan következik, hogy kérdést is feltehet és felvilágosítást is kérhet.

A szövetkezet demokratikus önkormányzati működésének lényeges alapelve az egy tag egy szavazat elve. A Ptk. nem érvényesítette a nemzetközi gyakorlatban kialakult és alkalmazott megoldásokat, amelyek a tagok befektetésének ösztönzésére lehetővé teszik, hogy alapszabályi felhatalmazás alapján egyes vagyoni ügyekben a tagok vagyonarányosan vagy, hozzájárulásuk arányában szavazhassanak. Szemben az európai tendenciával, miszerint a szövetkezeti szabályozás közelít vagy átvesz társasági szabályokat, a jelen törvény a merev elválasztás híve. Így a vagyonarányos szavazást alkalmazni kívánó szövetkezetek továbbra is a társasággá alakulás útját kénytelenek választani.

A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére jogosult, ezzel szemben a Szöv.tv. abból indult ki, hogy a képviselő egy tag képviseletére jogosult, ha az alapszabály másként nem rendelkezik.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

17.1.4. Határozatképesség, döntéshozatal

3:338. § [Határozatképesség, döntéshozatal]

(1) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. Az alapszabály három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis.

(2) Az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges.

(3) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt.

A 3:338. § (1) bekezdése a megismételt közgyűlés megtartására a Szöv.tv. 24. (3) bekezdésében megállapított időpontnál rugalmasabb: 8 napon belüli időpont helyett legalább három és legfeljebb tizenöt napon belüli időpontban kell a megismételt közgyűlést megtartani. A részvétel lehetőségét biztosító garanciális szabály, hogy a jogalkotó a semmisség következményét fűzi a három napnál rövidebb összehívási időt előíró alapszabályi rendelkezéshez.

A korábbi szabályozással szemben a törvény kevesebb ügyben állapít meg minősített szavazást Az alapszabály módosításához nem az összes tag, hanem a jelen levő tagok kétharmadának, illetve valamennyi tag ötven százalékának szavazatára van szükség.

A Ptk. csak a szövetkezetekre jellemző általános szabályokat tartalmazza. Valószínűleg az egyes szövetkezeti típusokat külön szabályozó törvényekbe kerülnek a minősített szavazásra korábban vonatkozó esetek. Így a szövetkezet felszámolásának kezdeményezésére, egyezség kötésére, befektetési részjegyre, a pótbefizetésre vonatkozó döntésekhez a korábbi szabályozás a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatát követelte meg. A részjegy névértékének megállapításához az összes tag kétharmadának szavazata volt szükséges. Változatlanul az összes tag kétharmadának szavazata szükséges a szövetkezetek egyesülésének, szétválásának, gazdasági társasággá alakulásának, jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához.

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással hozza meg. Külön garanciát ad a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok megválasztására és visszahívására vonatkozó döntések esetére. Ezekben az ügyekben titkos szavazással kell dönteni. Nem szól a törvény arról, hogy az alapszabály ettől eltérően is rendelkezhet, illetve más ügyekben is előírhat titkos szavazást.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

17.1.5. Megismételt, elnapolt közgyűlés

3:339. § [Megismételt, elnapolt közgyűlés]

(1) A megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot.

(2) Ha a közgyűlési meghívó ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre.

A korábbi szabályozás a közgyűlés összehívása keretében foglalkozott a megismételt közgyűléssel, és alapszabályi felhatalmazástól tette függővé, hogy erre sor kerülhet-e.

A nagy taglétszámú szövetkezeteknél korábban, jogi szabályozás hiányában is alapszabályi felhatalmazás alapján éltek ezzel a lehetőséggel.

Később a bírói gyakorlat is elfogadta ezt a módszert, azzal, hogy a meghívóban előre jelzett és három napon belül megtartott megismételt közgyűlést tartotta törvényesnek.

A későbbi szabályozás és a törvény szerint a meghívóban előre jelzett határozatképtelenség esetére megismételt közgyűlést nyolc napon belül meg kell ismételni és csak az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozható határozat.

Az eldöntendő ügyek számának növekedésével együtt költségtakarékos megoldás lehet az egyébként határozatképes közgyűlés későbbi időben való folytatásának lehetősége.

Erre csak akkor kerülhet sor, ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazza. A napirendi kötöttség ilyenkor is érvényesül, az elnapolt közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre.

Olvasmány

Gadó Gábor-Németh Anita–Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs Oda-Vissza. A 2013. évi V. törvény és az 1959. évi IV. törvény normaszövegének összehasonlító táblázata, mindkét irányban. 1. kiad. Budapest, 2013. április 10. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 643 p.

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC, 2462 p.

Sárközy Tamás: Szervezetek Státusjoga az új Ptk-ban - társasági, egyesületi és alapítványi jog a Ptk. Harmadik Könyve alapján.1. kiad. Budapest, 2013. április 15.. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 250 p

Vékás Lajos (szerk.), Gárdos Péter (munkatárs): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest 2013, Complex Kiadó, 1086 p.

Zsohár András: A szövetkezeti törvénytervezet magyarázata a Ptk. jogi személyekre vonatkozó részében* (Gazdaság és Jog, 2011/9., 3-6., o.)

17.1.6. Jegyzőkönyv (= A közgyűlési jegyzőkönyv???)

3:340. § [Jegyzőkönyv]

(1) Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.

(3) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti tag írja alá.

(4) Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti az igazgatóságtól a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.

A jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályok nem változtak, de egyszerűsödtek.

A 3:340. § (19 bekezdése kifejezetten az ügyvezetés kötelességeként írja elő a jegyzőkönyv készítését. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévőket, az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és határozatokat, az azokra leadott szavazatokat, az ellenszavazatok számát, a tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

A korábbi szabályozáshoz képest külön nem említi a felsorolás a napirend megállapítását és azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre. Ezek azonban beletartoznak a fontosabb események körébe így felesleges részletes felsorolásuk.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

17.1.7. A részközgyűlés

3:341. § [A részközgyűlés]

(1) Ha az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását írja elő, a részközgyűlési körzeteket, valamint a részközgyűlések megtartásának helyét az alapszabályban kell megállapítani.

(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani; a közgyűlés döntéseit a részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével az igazgatóság állapítja meg.

(3) A részközgyűlések által meghozott határozatokat a tagokkal az összesítést követő tizenöt napon belül közölni kell.

(4) A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A részközgyűlés szabályozása tartalmilag azonos a két törvényben.

A Ptk. a korábbi szabályozás lényegén nem változtat, de egyszerűbbé áttekinthetőbbé tette azt. Növeli az önkormányzati döntés szabadságát, amikor nem teszi létszámhatártól függővé, hogy az alapszabályban eldöntsék részközgyűlés létesítését.

A szövetkezetek koncentrációja, integrációja a nagy létszámú, több községre kiterjedő szövetkezetek létrejöttét eredményezte. A költségek megtakarítása, a felesleges utazások elkerülése érdekében, ezekben a szövetkezetekben egyre gyakrabban alkalmazzák a részközgyűlés és a küldöttgyűlés intézményét. Az információs forradalom fejlődésével várhatóan kisebb szerepe lesz a nagy testületi ülések megtartásának, mert a közvetlen napi információk, menedzseri beszámolók megküldése, az elektronikus szavazás hitelességének elfogadása kiválthatja a nagy testületek költséges mozgatását.

A részközgyűlési körzetek kialakításának szabályait továbbra is az alapszabályban kell rögzíteni. Nem változott az a szabály sem, miszerint a részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani és a döntések tartalmát az igazgatóság a szavazatok összesítésével állapítja meg.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

17.1.8. A küldöttgyűlés

3:342. § [A küldöttgyűlés]

(1) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát az alapszabályban kell megállapítani.

(2) Részközgyűlések rendszeresítése esetén a küldöttgyűlés küldötteit részközgyűlésenként kell megválasztani.

(3) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a szövetkezet bármely nem küldött tagja részt vehet.

(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a küldöttgyűlés és a megismételt küldöttgyűlés határozatképességhez legalább a küldöttek kétharmadának a jelenléte szükséges.

A küldöttgyűlés szabályozásakor a törvény - hasonlóan a részközgyűlési megoldáshoz - nem állít fel létszámkorlátot a létrehozás elé. Így az alapszabályozás során szabadabban lehet megállapítani a küldöttek taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját, és megbízatásuk időtartamát. Változatlanul érvényes az a szabály, mely szerint, ha részközgyűlés is működik, a küldöttgyűlés küldötteit részközgyűlésenként kell megválasztani.

A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a küldöttközgyűlés és a megismételt küldöttgyűlés határozatképességéhez a küldöttek legalább kétharmadának a jelenléte szükséges. Erre a garanciális szabályra azért is szükség van, mert az alapszabály korlátlanul dönthet abban hogy a küldöttgyűlésre milyen döntéseket telepít, így szükséges, hogy a tagok többsége jelen legyen. A korábbi szabályozásban részletesebben szabályozták a testületi üléseken való külső személyek részvételét. Az alapszabály szabadon rendezheti a kérdést. Küldöttgyűlésen bármely nem küldött tag tanácskozási joggal részt vehet. A korábbi szabályozással szemben a törvény nem írja elő az alkalmazottak érdek-képviseleti szervének, valamint a nem tag befektetési tagok tanácskozási joggal való részvételi lehetőségét.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

Vissza a tartalomjegyzékhez

17.2. A szövetkezet ügyvezetése

17.2.1. Az igazgatóság és működése

17.2.1.1. Az igazgatóság

3:343. § [Az igazgatóság]

(1) A szövetkezet ügyvezetését háromtagú igazgatóság látja el. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállását teszi lehetővé.

(2) Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre, ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra választja.

Tekintettel a Ptk. 3:4.§ (2) és (3) bekezdésére (amelyek a diszpozitivitást a jogi személyekre vonatkozó szabályozás alapelvévé teszik és meghatározzák ezen alapelv korlátait), csak az olyan alapszabályi rendelkezés semmis, amely az igazgatóság létszámát háromnál alacsonyabb számban határozza meg, míg magasabb létszámú igazgatóság kialakítására, a diszpozivitás elvéből kiindulva, továbbra is törvényes lehetőség lesz.

Az igazgatósági tagok megbízatásának időtartama kapcsán ugyancsak felmerül a Ptk. 3:4.§ (2) és (3) bekezdésével kapcsolatos problematika, tekintettel arra, hogy a vizsgált paragrafus (2) bekezdése nem mondja ki, hogy az igazgatósági tagoknak az öt évtől eltérő időtartamra történő kinevezése semmis vagy tilos lenne. Ez alapján vélhetően lehetőség lesz az igazgatósági tagoknak öt évtől eltérő időtartamra történő kinevezésére is. A Ptk-nak a jogi személyekre vonatkozó általános szabályai sem határoznak meg a vezető tisztségviselők kinevezésének az időtartamára vonatkozó olyan általános szabályokat, amelyekhez a szövetkezetek igazgatóság kapcsán vissza lehetne nyúlni. Az új szabályokkal ellentétben a korábbi Szöv.tv. egyértelműen rögzítette, hogy az igazgatósági tagokat határozott időre, de legfeljebb öt évre lehet kinevezni.

A Ptk. indoklása megerősíti az igazgatóság létszámára vonatkozó rendelkezés diszpozitivitásával kapcsolatos megállapítást, ugyanis kijelenti, hogy a szövetkezet ügyvezetését vagy az alábbiakban vizsgált igazgató elnök, vagy pedig a legalább három tagú igazgatóság látja el.

A törvény egyértelművé teszi, hogy az igazgatóság elnökét és tagjait öt évre, ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jön létre, akkor ehhez igazodó időtartamra választják. Természetesen az időközben megüresedő tisztségbe a hátralévő rövidebb időtartamra is válaszható személy.

Olvasmány

Gadó Gábor-Németh Anita–Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs Oda-Vissza. A 2013. évi V. törvény és az 1959. évi IV. törvény normaszövegének összehasonlító táblázata, mindkét irányban. 1. kiad. Budapest, 2013. április 10. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 643 p.

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC, 2462 p.

Sárközy Tamás: Szervezetek Státusjoga az új Ptk-ban - társasági, egyesületi és alapítványi jog a Ptk. Harmadik Könyve alapján.1. kiad. Budapest, 2013. április 15.. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 250 p

Vékás Lajos (szerk.), Gárdos Péter (munkatárs): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest 2013, Complex Kiadó, 1086 p.

Zsohár András: A szövetkezeti törvénytervezet magyarázata a Ptk. jogi személyekre vonatkozó részében* (Gazdaság és Jog, 2011/9., 3-6., o.)

17.2.1.2. Az igazgatóság működése

3:344. § [Az igazgatóság működése]

(1) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja.

(2) Az igazgatóság határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van. Határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Az igazgatóság üléseit az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg.

(3) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe.

(4) Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról.

(5) Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, és legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készíteni. Az alapszabály ennél ritkább beszámolást előíró rendelkezése semmis.

A Ptk-nak az igazgatóság működésére vonatkozó szabályai tartalmilag azonosak a Szöv.tv-ben megtalálható szabályokkal. Kisebb pontosításokat a Ptk. azonban meghatároz (pl., semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségénél alacsonyabban határozza meg a határozathozatalhoz szükséges arányt.)

A korábbi szabályozással ellentétben, a törvény nem utal arra, hogy az elnök és a tagok tekintetében a munkáltató jogokat a közgyűlés gyakorolja, de a jogi személyek általános részében az alapítói és a tulajdonosi jogkört gyakorlók kezében van ez a hatáskör.

A szövetkezet alapszabálya az igazgatóság beszámolási kötelezettségét akár szigorúbban is szabályozhatja, így pl. előírhat gyakoribb, vagy akár más formájú beszámolási kötelezettséget.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

17.2.1.3. Igazgató elnök

3:345. § [Igazgató elnök]

Tizenöt főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.

A Ptk. továbbra is fenntartja annak a lehetőségét, hogy kis létszámú szövetkezeteknél az igazgatóság feladatait egyetlen vezető tisztségviselő lássa el. A Szöv.tv-ben meghatározott „ügyvezető elnöki” tisztség elnevezése ezentúl azonban „igazgató elnök” lesz. Igazgató elnök kinevezésére csak 15 főnél kisebb szövetkezeteknél kerülhet sor (míg a Szöv.tv. ügyvezető elnök kinevezését az 50 főnél kisebb szövetkezeteknél tette lehetővé).

17.2.2. A vezető tisztségviselők

17.2.2.1. A szövetkezet vezető tisztségviselői; kizáró és összeférhetetlenségi okok

3:346. § [A szövetkezet vezető tisztségviselői; kizáró és összeférhetetlenségi okok]

(1) A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az igazgató elnök.

(2) A szövetkezet vezető tisztségviselője a szövetkezet tagja lehet. A szövetkezet jogi személy tagja az ügyvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el.

(3) A jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni kizáró okokon túl nem lehet szövetkezet vezető tisztségviselője az a személy, akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a szövetkezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja.

(4) A szövetkezet vezető tisztségviselője - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan szövetkezetben és gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a szövetkezet, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a szövetkezeteket és gazdasági társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.

(5) A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a szövetkezet főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.

(6) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megsértésével a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a szövetkezet a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti a vezető tisztségviselővel szemben.

A Ptk. előírja, hogy csak a szövetkezet tagja lehet szövetkezet vezető tisztségviselője.

A Szöv.tv. is kifejezetten tiltotta, hogy olyan személy, aki nem tagja a szövetkezetnek, vezető tisztségviselő legyen, e tilalom alól azonban egy kivételt határozott meg, nevezetesen, ha a szövetkezet főtevékenysége különleges szakértelmet feltételező irányítást igényel. Ezt a kivételszabályt a Ptk. azonban nem veszi át, így az a jövőben nem alkalmazható.

A vizsgált paragrafus (1) bekezdésének a megfogalmazása felvetheti a Ptk. 3:4.§ (2) és (3) bekezdésével kapcsolatos problematikát (diszpozitivitás), vagyis, hogy a vizsgált rendelkezés vajon tiltásként van-e megfogalmazva, és így el lehet-e térni a Ptk. rendelkezésétől (vagyis nem tag személyt is ki lehet-e nevezni a szövetkezet vezető tisztségviselőjévé). A kérdésre egyértelmű választ ad a Ptk. indoklása, amelyből kiderül, hogy az (1) bekezdés rendelkezése kógens.

Fontos változás, hogy míg a Szöv.tv. alapján a szövetkezet alapszabálya korábban megengedhette, hogy a szövetkezet vezető tisztségviselője a szövetkezetével azonos főtevékenységet végző más szövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál is betöltsön vezető tisztségviselői megbízatást, addig a Ptk. már nem tartalmaz utalást arra, hogy a szövetkezet alapszabályában felmentést lehetne adni ezen összeférhetetlenségi szabály alól. Ebből az következik, hogy a szövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet vezető tisztségviselő ugyanolyan főtevékenységet végző más szövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál.

A Ptk. 3:22.§-ában a jogi személyek vezető tisztségviselőire általános jelleggel meghatározott kizáró okokon túl további, a szövetkezetek vezető tisztségviselőire vonatkozó további speciális kizáró okok kerülnek meghatározásra.

A Ptk. elhagy számos olyan kizáró okot, amely a Szöv.tv-ben korábban szerepelt:

A vizsgált paragrafus (4) bekezdésének az utolsó mondata egy, a jelenlegi Gt-ben a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői vonatkozásában már létező kötelezettséget terjeszt ki a szövetkezetek újonnan kinevezett vezető tisztségviselőire is (az újonnan kinevezett vezető tisztségviselő köteles a kinevezés elfogadásától számított tizenöt napon belül erről a tényről értesíteni azokat a szövetkezeteket és gazdasági társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag).

Az általános elévülési határidő helyett az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megsértésével a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a szövetkezet csak a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesíthet a vezető tisztségviselővel szemben.

Az ügyvezetést ellátó vezető tisztségviselők csak a szövetkezet tagjai lehetnek, ezzel is biztosítva a szövetkezet személyegyesítő jellegét. Mivel követelmény a szövetkezeti tagság, a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik - az általánosan érvényesülő okokon túl - akkor is, ha a vezető tisztségviselő tagsági jogviszonya megszűnik.

A törvény jogi személyek tisztségviselőire vonatkozó szabályai minden vezető tisztségviselőre egyaránt vonatkoznak. Ehhez képest a szövetkezeti részen belül a szövetkezeti tisztségviselőkre vonatkozó speciális rendelkezések is érvényesülnek.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

17.2.2.2. A vezető tisztségviselő eljárása

3:347. § [A vezető tisztségviselő eljárása]

(1) A vezető tisztségviselő a szövetkezet ügyvezetését a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a szövetkezet tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a közgyűlés nem vonhatja el.

(2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése után a szövetkezet vezető tisztségviselőivel szemben e minőségükben a szövetkezetnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a szövetkezet nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül - a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a szövetkezet megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.

(3) Ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követeléseik erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a szövetkezet vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a szövetkezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

A Ptk. két fontos változást tartalmaz a vezető tisztségviselők eljárását – végső soron, felelősségét – illetően:

A szigorúbb felelősségi szabály szerint a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén a vezető tisztségviselő nem vétkessége alapján, hanem vezetői minőségében a szövetkezetnek okozott kárért kártérítéssel tartozik. A kártérítést egyéves jogvesztő határidőn belül, a szövetkezet nyilvántartásból való törlésétől számítva lehet érvényesíteni a tagot a felosztott vagyonból megillető hányad erejéig.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

17.2.2.3. A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése

3:348. § [A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése]

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének a jogi személyek általános szabályai között meghatározott okain túl megszűnik a szövetkezet vezető tisztségviselőjének megbízatása a tagsági jogviszony megszűnésével is.

A jogi személyek vezető tisztségviselőire vonatkozóan a Ptk. 3:25.§ (1) bekezdésében általános jelleggel meghatározott, a megbízatás megszűnését eredményező okokon túl egy további speciális megszűnési okot határoz meg a 3:348.§ a szövetkezet vezető tisztségviselőire nézve, nevezetesen azt, hogy a vezető tisztségviselő megbízatása is megszűnik, ha megszűnik a tagsági jogviszonya a szövetkezettel (pl. szövetkezeti tag kilépése vagy kizárása a szövetkezetből).

Vissza a tartalomjegyzékhez

17.3. Felügyelőbizottság

17.3.1. A felügyelőbizottság

3:349. § [A felügyelőbizottság]

(1) A szövetkezet felügyelőbizottsága háromtagú. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság létrehozását teszi lehetővé.

(2) A felügyelőbizottsági tag megbízatása öt évre - ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra - szól.

(3) A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Tekintettel a Ptk. 3:4.§ (2) és (3) bekezdésére, csak az olyan alapszabályi rendelkezés semmis, amely a felügyelőbizottság létszámát háromnál alacsonyabb számban határozza meg, míg magasabb létszámú felügyelőbizottság létrehozására, a diszpozitivitás elvéből kiindulva, továbbra is törvényes lehetőség lesz.

Az a kérdés, amely a 3:343.§ (2) bekezdése kapcsán a vezető tisztségviselők kapcsán már felmerült – vagyis, hogy lehetséges-e öt évtől eltérő időtartamra szóló kinevezés –, a felügyelőbizottsági tagok kinevezésénél is ugyanúgy felmerül. A Ptk. 3:4.§ (2) és (3) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a vizsgált paragrafus (2) bekezdése nem mondja ki, hogy a felügyelőbizottsági tagoknak az öt évtől eltérő időtartamra történő kinevezése semmis vagy tilos lenne, vélhetően lehetőség lesz a felügyelőbizottsági tagok öt évtől eltérő időtartamra történő kinevezésére is.

Míg a Szöv.tv. korábban lehetővé tette, hogy a 20 főnél kisebb szövetkezeteknél egy szövetkezeti tag lássa el a felügyelőbizottság feladatait, addig a Ptk. alapján minden szövetkezetnél, a taglétszámtól függetlenül, kötelező lesz felügyelőbizottságot létrehozni.

Szövetkezet felügyelőbizottsági tagjaira továbbra sem vonatkozik az az előírás, hogy a szövetkezet tagjai kell, hogy legyenek.

A szabályozás a korábbihoz képest egyértelművé teszi, hogy a választott jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni.

17.3.2. A felügyelőbizottság működése

3:350. § [A felügyelőbizottság működése]

(1) A felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van.

(2) A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze.

(3) A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) A felügyelőbizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. Az alapszabály ennél ritkább beszámolást előíró rendelkezése semmis.

A felügyelőbizottság működésének szabályozása tartalmilag azonos a két törvényben, de figyelembe kell venni természetesen a Ptk-nak a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseit is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

17.4. A könyvvizsgáló

17.4.1. A könyvvizsgáló feladata

3:351. § [A könyvvizsgáló feladata]

(1) A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a szövetkezet beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, és megbízható, valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.

(2) A szövetkezet könyvvizsgálója a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló szervezet lehet. Ha szervezet látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi.

(3) Nem lehet a szövetkezet könyvvizsgálója a szövetkezet tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet a szövetkezet könyvvizsgálója a szövetkezet munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig.

A Ptk. nem vette át a Szöv.tv-nek azt a rendelkezését, amely lehetővé tette, hogy szövetkezeteknél helyettes könyvvizsgáló kerüljön kinevezésre.

A vizsgált paragrafus (3) bekezdése csak a szövetkezet munkavállalóira vonatkozóan tiltja meg, hogy a munkaviszony megszűnését követő három évig a szövetkezet könyvvizsgálói legyenek, így elvileg, tekintettel a Ptk. 3:4.§ (2) és (3) bekezdésére is, szövetkezeti tag, vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, illetve ezek hozzátartozója, a megbízatás megszűnése után bármikor a szövetkezet könyvvizsgálójává nevezhető ki. A Szöv.tv. korábban egyértelműen kizárta, hogy szövetkezeti tag vagy vezető tisztségviselő, illetve ezek hozzátartozója, a megbízatás megszűnésétől számított három évig a szövetkezet könyvvizsgálói legyenek.

A Ptk. bevezeti, hogy a szövetkezet felügyelőbizottsági tagja sem lehet a szövetkezet könyvvizsgálója (a Szöv.tv. ezt korábban nem zárta ki).

A számvitelről szóló törvény határozza meg továbbra is, hogy mely szervezetek milyen esetekben kötelesek könyvvizsgálót igénybe venni.

Az alapszabály szabadon dönthet arról, hogy kötelező előírás hiányában is könyvvizsgálót bíz meg.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

17.4.2. A könyvvizsgálói megbízatás keletkezése és időtartama

3:352. § [A könyvvizsgálói megbízatás keletkezése és időtartama]

(1) A szövetkezet első könyvvizsgálóját az alapszabályban kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót a közgyűlés választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a közgyűlés által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett -az ügyvezetés a kijelölést vagy a választást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a közgyűlés köteles új könyvvizsgálót választani.

(2) A könyvvizsgáló megbízatása öt évre - ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra -szól. A könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a közgyűlés által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó közgyűlési ülésig terjedő időszak; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.

A könyvvizsgáló megbízatásának az időtartamánál, hasonlóan a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok megbízatásának az időtartamához, úgyszintén felmerül az a kérdés, hogy a Ptk-ban meghatározott öt évtől el lehet-e térni. A Ptk. 3:4.§ (2) és (3) bekezdése alapján, elvileg öt évtől eltérő időtartamra is ki lehet nevezni a könyvvizsgálót, figyelembe kell azonban venni a (2) bekezdésnek azt az előírását is, hogy a könyvvizsgálói megbízatásának az időtartama nem lehet rövidebb, mint a megválasztástól a következő beszámolót elfogadó közgyűlési ülésig terjedő időszak.

A könyvvizsgálóval a közgyűlési megválasztást követő 90 napon belül kell a szövetkezetnek szerződést kötnie (a Szöv.tv-ben meghatározott eddigi 30 nap helyett).

17.4.3. A könyvvizsgálói feladatok teljesítése

3:353. § [A könyvvizsgálói feladatok teljesítése]

(1) A könyvvizsgáló nem nyújthat a szövetkezet részére olyan szolgáltatást, és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.

(2) A könyvvizsgáló köteles a szövetkezet magántitkát megőrizni.

(3) A könyvvizsgálót a közgyűlésnek a szövetkezet beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. A közgyűlés a beszámolóról a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem hozhat döntést.

(4) A könyvvizsgáló az ügyvezetés, valamint - ha a szövetkezetnél felügyelőbizottság működik - a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.

A könyvvizsgálói függetlenségre vonatkozó szabályok, a Szöv.tv. korábbi szabályaihoz képest, kiegészültek azzal, hogy a könyvvizsgáló nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának a független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.

A Ptk. vizsgált paragrafusából kikerült a Szöv.tv. azon korábbi előírása, amely kizárta, hogy a könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a számviteli törvény szerinti beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása nem adhatnak alapot a könyvvizsgáló visszahívására.

A vizsgált paragrafus (3) bekezdése előírja, hogy a beszámolót tárgyaló közgyűlési ülésre meg kell hívni a könyvvizsgálót. Ebből az következik, hogy abban az esetben, ha a könyvvizsgáló meghívása nélkül került összehívásra egy olyan közgyűlés, amelyre a könyvvizsgálót is meg kellett volna hívni, az nem szabályosan összehívott közgyűlésnek fog minősülni (a Ptk. 3:336§ (5) bekezdése alapján azonban érvényesként ismerhetőek el a nem szabályszerűen összehívott közgyűlésen meghozott határozatok).

A Ptk. pontosította a könyvvizsgáló kötelezettségét a szövetkezet beszámolóját tárgyaló közgyűlésen való részvételt illetően. A közgyűlésre meg kell hívni a könyvvizsgálót, és kötelező azon részt vennie, de távolmaradása mégsem akadálya a közgyűlés megtartásának. Távolmaradásának tehát nincs jogkövetkezménye, írásos véleményéért felelősséggel tartozik és a közgyűlés véleménye nélkül nem dönthet.

Olvasmány

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések