Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik Könyv: Gazdasági joganyag / Negyedik rész: Szövetkezet – XVI. cím: Általános rendelkezések /16.6 A szövetkezet nyilvántartásba vétele

Negyedik rész: Szövetkezet – XVI. cím: Általános rendelkezések

16.6 A szövetkezet nyilvántartásba vétele

3:329. § [A szövetkezet nyilvántartásba vétele]

(1) A szövetkezet alapítását az alapszabály közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak. Ha a szövetkezet alapítása hatósági engedélyhez kötött, a bejelentést a jogerős engedély kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell teljesíteni.

(2) A szövetkezet esetében az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a szövetkezet nyilvántartásba-vételi kérelmét jogerősen elutasítják, a szövetkezet köteles tevékenységét megszüntetni. A tagok a szövetkezet nevében vállalt kötelezettségekért a jogi személy jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől:

Egyes ágazati szabályok - különösen európai támogatások igénybevételéhez előírnak olyan külön nyilvántartásba való bejegyzést is, ami a támogatást szövetkezeti elveknek megfelelő alapszabályhoz vagy társasági szerződéshez kötik. Várhatóan a végrehajtási, a szövetkezeti ágazati szabályok ezt a kérdést rendezik.

16.7. A választottbírósági út igénybevétele

3:330. § [A választottbírósági út igénybevétele]

(1) Szövetkezeti jogvitára az alapszabályban vagy a jogvitában érintett személyek megállapodásában választottbírósági eljárás köthető ki.

(2) Szövetkezeti jogvitának minősül

a) a szövetkezet és a tagja vagy volt tagja közti, a szövetkezeti tagsági jogviszonyból eredő jogvita, ideértve a szövetkezeti szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezését;

b) a tagok egymás közötti jogviszonyában az alapszabállyal kapcsolatban vagy a szövetkezet működésével összefüggésben keletkezett jogvita; és

c) a szövetkezet és a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag közötti, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyból eredő jogvita.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől:

16.8. A szövetkezet létesítő okirata

3:331. § [A szövetkezet létesítő okirata]

(1) A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály. Az alapszabály elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.

(2) Az elfogadott alapszabályt minden alapító tagnak alá kell írnia. Az alapszabályt a tag helyett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.

(3) Az alapszabályt közjegyzői okiratba, ügyvéd vagy valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ezt a szabályt kell alkalmazni az alapszabály módosítása vagy a jegyzőkönyvbe foglalt alapszabály-módosítás esetén is azzal, hogy azt a tag jogtanácsosa vagy a szövetkezet jogtanácsosa is ellenjegyezheti.

(4) A jogi személy létesítő okiratának általánosan kötelező tartalmi elemein túl a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni

a) a vagyoni hozzájárulás azon mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező;

b) a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait;

c) a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésének meghatározását;

d) a közösségi alapra vonatkozó szabályokat;

e) a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára nyújtandó szolgáltatások formáit, odaítélésének feltételeit, eljárási rendjét;

f) a szövetkezet szerveit és azok hatáskörét;

g) a tagokra és tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat; és

h) a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját.

(5) A jogi személy létesítő okiratának általánosan kötelező tartalmi elemei közül a tag által a szövetkezet részére teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékét a szövetkezet létesítésekor kell az alapszabályban meghatározni.

A Ptk. abban tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől, hogy a jogi személyre vonatkozó általános szabályokra (Ptk. 3:5. §) figyelemmel állapítja meg a szövetkezet létesítő okirata tartalmát.

A szövetkezeti alapszabály speciális elemei a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen változtak és különböző értelmezésre adnak lehetőséget.

A diszpozitivitásból fakadóan, a bíró ezeket a hiányokat nem kifogásolhatja.

A szabályozás fenntartja a korábbi kötelező alapszabályozási tárgyként a tag személyes közreműködésének módjára, a közösségi alapra vonatkozó szabályozást, a szövetkezet szerveire és azok hatáskörére, a tagokra, tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi okok meghatározását, valamint a közgyűlés összehívásának módjára a szavazati jog gyakorlására, feltételeire vonatkozó döntést.

16.9. A tagok vagyoni hozzájárulása

3:332. § [A tagok vagyoni hozzájárulása]

(1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként nem vehető figyelembe.

(2) Minden tag köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulásának legalább harminc százalékát, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának egészét szolgáltatni. A szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig szolgáltatni.

(3) A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig nem szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat a tag a szövetkezet bejegyezésétől számított egy éven belül köteles szolgáltatni.

(4) A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát a szövetkezet más tagjára vagy a szövetkezetbe tagként belépni kívánó személyre átruházhatja. Az átruházó szerződést írásba kell foglalni.

A Ptk. abban tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől, hogy előírja: a személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig szolgáltatni.

A szabályozás szűkszavúbbá vált és a felek magán-autonómiájába utalja a vagyoni hozzájárulás mértékének meghatározását. Mellőzi a kógenciát a részjegyről, a befektetési részjegyről, a tagsági kölcsönről.

Kimondja a követelés apportálhatóságát, továbbra is tiltja a tag munkavégzésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalás apportálhatóságát.

Változatlanul a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a tag vagyoni hozzájárulása harminc százalékát, valamint nem pénzbeli szolgáltatása egészét teljesítenie kell.

A szövetkezetben személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles teljesíteni.

A tag vagyoni hozzájárulásának nem teljesített részét a szövetkezet nyilvántartásba történő bejegyzését követő egy éven belül köteles teljesíteni.

16.10 A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása

3:333. § [A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása]

(1) Ha a tag az alapszabályban vagy a tagfelvételi kérelemben vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre.

(2) A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal közölnie kell. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a szövetkezetnek okozott kárért a volt tag a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

(3) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetére az e törvényben meghatározottnál a tagra nézve enyhébb következményeket ír elő.

A Ptk. abban tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan rendezi a vagyoni hozzájárulás teljesítése elmulasztásának következményeit.

Kógencia:

16.11 Közösségi alap

3:334. § [Közösségi alap]

(1) A közgyűlés által a tagoknak és a hozzátartozóiknak nyújtott juttatások fedezése céljából közösségi alapba helyezett szövetkezeti vagyon nem osztható fel a tagok között.

(2) A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére kell átadni.

(3) A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől:

Egyéb sajátosságok:

Olvasmány

Gadó Gábor-Németh Anita–Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs Oda-Vissza. A 2013. évi V. törvény és az 1959. évi IV. törvény normaszövegének összehasonlító táblázata, mindkét irányban. 1. kiad. Budapest, 2013. április 10. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 643 p.

Kisfaludi András: A jogi személy. In Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, 2013, Complex.

Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC, 2462 p.

Sárközy Tamás: Szervezetek Státusjoga az új Ptk-ban - társasági, egyesületi és alapítványi jog a Ptk. Harmadik Könyve alapján.1. kiad. Budapest, 2013. április 15.. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 250 p

Vékás Lajos (szerk.), Gárdos Péter (munkatárs): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest 2013, Complex Kiadó, 1086 p.

Zsohár András: A szövetkezeti törvénytervezet magyarázata a Ptk. jogi személyekre vonatkozó részében* (Gazdaság és Jog, 2011/9., 3-6., o.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések