Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik Könyv: Gazdasági joganyag / Negyedik rész: Szövetkezet – XVI. cím: Általános rendelkezések

Negyedik rész: Szövetkezet – XVI. cím: Általános rendelkezések

16.1. A szövetkezet a korábbi és az új szabályozásban

16.1.1. Az új reguláció: presens imperfectum (befejezetlen jelen)

A Ptk.-ban csak a szövetkezeti jog általános szabályai jelennek meg. A szövetkezeti (2006. évi X. Szöv.tv.) törvényhez képest ezért az ágazati szövetkezetek szabályai innen hiányoznak.

Anyagunk az új Ptk és a 2013. évi CXXXV (hitelszövetkezeti) törvény elfogadása után, de a jogalkotási folyamat lezárása előtt készült. Ezért a tananyag néhol szándékoltan csak vázlatos, és az új Ptk és a Szöv.tv. eltéréseire koncentrál.

2013. szeptemberében már ismert az ágazati szövetkezeti törvénynek az egyik parlamenti párt frakciója által kidolgozott tervezete, a Ptké, valamint a Ptk „saláta” egy-egy korai tervezete. Ugyancsak folyamatban van a kapcsolódó és a működési modelleket érintő számviteli, pénzügyi jellegű szabályok (szabályozók) szakmai vitája, melyek az anyagig jogi szabályokra vélhetően kihatással lesznek.

16.1.3. A szabályozás várható szintjei és területei

A szabályozás várhatóan a következő szinteken és forrásokból lesz megismerhető a jogalkalmazók által, a megalkotás és a hatálybalépések után:

16.1.2. A szövetkezet helye a Ptk. rendszerében

Alap: a jogi személyre vonatkozó általános szabályok (3:1-3:62. §). Ezekre érdemes mindig visszatekinteni az alapítástól kezdve az ügyvezetésen, a garanciális intézményeken át a vállalatcsoportig, minden témában.

Mivel a szövetkezet nem kereskedelmi társaság, hanem csoporttulajdon, nem vonatkoznak rá a gazdasági társaságok közös szabályai. Ezért a speciális szabályoknál szükségszerűen visszaköszönnek a hatósági engedélyhez vagy képesítési követelményhez kötött tevékenységgel, a jognyilatkozatok megtételével, a nyilvántartásba vétel kérelmezésével vagy a jogviták választottbírósági úton való elbírálhatóságával kapcsolatos rendelkezések.

16.1.3. A diszpozitivitás és kógencia a szövetkezetek világában

Lapozzunk vissza a Harmadik Könyv elején rögzített elvekre és főszabályokra (II.Cím 3:4.§.) A diszpozitivitási konpeció lényege:

Íme jogszabályszöveg:
3:4. §
(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezoinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes muködése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
(4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelo létesíto okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.

A már hatályos hitelszövetkezeti törvényből és és készülő ágazati szövetkezeti törvény tervezetéből arra lehet következtetni, hogy az alacsonyabb szintű szabályozás a kógenciát sok helyen visszaépíti majd.

Vissza a tartalomjegyzékhez

16.2. A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei

3:325. § [A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei]

(1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.

(2) A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Ptk. és a Szöv.tv. rendelkezéseitől:

Vissza a tartalomjegyzékhez

16.3. a szövetkezet tagságával kapcsolatos általános rendelkezések

3:326. § [A szövetkezet tagságával kapcsolatos általános rendelkezések]

(1) A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét.

(3) A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.

(4) Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől:

Úgy tűnik, hogy a Ptk. 3:4. § szabályaira tekintettel az alapszabály eltérhet-e az ezen §-ba foglalt szabályoktól. Ezt a bírói gyakorlat csak a visszaéléseket szűrheti majd ki.

Vissza a tartalomjegyzékhez

16.4. A szövetkezet működésével kapcsolatos általános rendelkezések

3:327. § [A szövetkezet működésével kapcsolatos általános rendelkezések]

(1) Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a szövetkezet e tevékenységét az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

(2) Képesítéshez kötött tevékenységet szövetkezet akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

Au új Ptk. abban tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől, hogy elhagyja az önkormányzati rendeletre, mint kivételre utalást.

Vissza a tartalomjegyzékhez

16.5. A jognyilatkozatok megtétele

3:328. § [A jognyilatkozatok megtétele]

(1) A szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezet határozatára, valamint a jognyilatkozat és a határozat címzettel való közlésére.

(2) Ha a szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele vagy cselekmény elvégzése kötelező, e kötelezettséget késedelem nélkül kell teljesíteni.

(3) Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

(4) A szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt az alapszabály lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját.

A Ptk. a következő pontokon tér el a Szöv.tv. rendelkezéseitől:

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések