Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik Könyv: Gazdasági joganyag / XV. cím: Befolyásszerzés

XV. cím: Befolyásszerzés

15.1.A minősített többséggel rendelkező tag többletkötelezettségei

3:324. § [A minősített többséggel rendelkező tag többletkötelezettségei]

(1) Ha korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság tagja - közvetlenül vagy közvetve - a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minősített többség megszerzésétől számított tizenöt napon belül köteles ezt bejegyzés és közzététel végett a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.

(2) A minősített többség megszerzésének közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a társaság bármely tagja kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tag társasági részesedését vegye meg. Vételi kötelezettségének a minősített többséggel rendelkező tag a kérelem benyújtásakor fennálló piaci értéken, de legalább a társaság saját tőkéjéből a felajánlott részesedésre jutó résznek megfelelő értéken köteles eleget tenni.

(3) Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

A Ptk. az alábbi pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:

Megjegyzés

[1]

„Gt. 54. § (1) Ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaság vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ezáltal az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely hitelezőjének kérelmére a cégbíróság a minősített befolyásszerzőt biztosíték adására kötelezheti, illetve vele szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja.”

A befolyásszerzés bejelentésének módja eljárásjogi szabály, és mint ilyen a Ctv.-ben szabályozandó.

A bejelentés céljának meghatározása egyértelművé teszi, hogy a bejegyzés és közzététel egyenrangú célok, illetve ebből az is következik, hogy a befolyásszerző nem csak bejelenteni köteles a cégbíróságnak a befolyásszerzést, hanem változásbejegyzési kérelmet köteles előterjeszteni. A közzététellel nem csak a kisebbségi tulajdonosok, hanem a hitelezők is tudomást szerezhetnek a társaság tulajdonosi viszonyainak olyan mértékű megváltozásáról, amely befolyásolhatja a hitelezők társasággal kapcsolatos üzleti döntéseit.

Ha azonban a jogalkotó szándéka valóban az volt, hogy befolyásszerző változásbejegyzési kérelmet is köteles legyen előterjeszteni, akkor ehhez módosítani szükséges a Ctv.-t is, melynek jelenleg hatályos szövege alapján nem lehetséges ilyen kérelem előterjesztése a befolyásszerző által. Ez elképzelhető például a Ctv. 61/A.§-ában foglalt szabályhoz hasonló módon, amely a zálogjogosultat jogosítja fel változásbejegyzési kérelem előterjesztésére. Ennek hiányában a befolyásszerzés bejelentése csak úgy értelmezhető, hogy a befolyásszerző a külön bejelentési kötelezettségének eleget tesz, amelyről a cégbíróság egy tudomásulvételi végzést hoz, a befolyásszerzés közzétételére viszont a cég által előterjesztett változásbejegyzési kérelem alapján kerül sor.

Komáromi [ „Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC, 369-370. o.”] viszont feleslegesnek tartja a kétszeres bejelentést (ügyvezető és befolyásszerző is külön-külön), hiszen az ügyvezető, mint kötelező adatot amúgy is köteles bejelenteni az 50 %-ot meghaladó részesedésszerzést, ezért arra az álláspontra jut, hogy ilyenkor a társaságnak nincs bejelentési kötelezettsége.

A jogalkotó azért nem tartja fenn a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén alkalmazásra kerülő intézkedésekre történő utalást, mert ezek a Ctv. tárgykörei.

Azért nem határozza meg, hogy a közvetett befolyást hogyan kell megállapítani, mivel erről a 8:2. § (3)–(4) bekezdése [2] rendelkezik.

Megjegyzés

[2]

„8:2. § [Befolyás] (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.”

Megítélésem szerint szándékosan nem vette át a Ptk. azt a szabályt, mely szerint a társasági szerződésben egyhangú határozattal kizárható a kisebbségi helyzetben lévő tagok eladási joga, illetve a minősített többséggel rendelkező tag vételi kötelezettsége. Bár a Ptk. szabályai főszabályként diszpozitívak, álláspontom szerint e rendelkezést szándékosan nem tartotta meg a jogalkotó, és figyelemmel a 3:4. § (3) bekezdés b) pontjában [3] foglalt tilalomra a társasági szerződéssel sem lehet e szabályoktól eltérni. E nézetet osztja Komáromi is [ „Petrik Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kommentár a gyakorlat számára 1-2-3. köt. 3. kiad. Budapest, 2013, HVG-ORAC, 370. o.”].

Megjegyzés

[3]

„3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága] (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha

b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.”]

A hátrányos üzletpolitika fogalmát továbbra is a bírói gyakorlat alakítja ki. A Fővárosi Ítélőtábla 16. Gf. 40.080/2004/3 számú határozata szerint: „Az üzletpolitika üzleti cselekvési program, a stratégiai, piaci műveletek hosszabb távú meghatározását, tervezését, a cégre jellemző gazdálkodási koncepció kialakítását, az üzleti célok, irányelvek megfogalmazását foglalja magában. Amennyiben ez a tevékenység, magatartás nem a társaság érdekét szolgálja, esetlegesen azzal ellentétes, például a társaságnak tartósan bevételkiesést vagy más hátrányt okoz, a hátrányos üzletpolitika megvalósul.”

Azért zárja ki a helytállási szabály alkalmazását arra az esetre, ha végelszámolással kerül sor a jogutód nélküli megszűnésre, mivel a végelszámolással megszűnő cég esetében a hitelezői követelések kielégítésre kerülnek, ezért felesleges túlbiztosítás lenne a helytállási szabály alkalmazása.

A jogalkotó feltehetően azért nem tartja fenn a Gt. 54. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, mert az e pontban már fentebb említettek szerint a Ctv. 118/A.§ (1) és (2) bekezdésének ilyen tartalmú módosításával kívánja megoldani ezt a kérdést.

Bár a Ptk. kifejezetten most sem rendelkezik erről, de törvény értelmezése alapján a működés során szerzett befolyás során kell alkalmazni a bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket.

Alapításkor ugyanis minden tag el tudja dönteni, hogy az adott tulajdonosi összetétel és tulajdoni arányok mellett taggá kíván-e válni, nincs szükség arra, hogy a törvény védje a kisebbségbe kerülő tagok érdekeit. Ezzel szemben a társaság működése során a befolyásszerzés ilyen mértéke már sértheti a kisebbségi tulajdonosok érdekeit, hiszen ilyen esetben már az egyhangú döntést igénylő kérdések kivételével minden kérdésben a minősített többséggel rendelkező tag akarata érvényesül, ami indokolja, hogy a jogalkotó jogszabályi rendelkezésekkel is védje a kisebbségbe kerülő tagok érdekeit.

Török [„Török Tamás: Felelősség a társasági jogban Budapest 2007 HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 271.-272 o.”] szerint a befolyás megszerzésének jogcíme közömbös, a befolyásszerzés időpontja szempontjából sem a közvetlen, sem a közvetett befolyásszerzés esetén nincs jogi relevanciája a tagjegyzékbe, illetve a részvénykönyvbe való bejegyzésnek.

A minősített többséget szerzőt attól függetlenül terhelik a 3:324. §-ból fakadó kötelezettségek, hogy tagsági jogait a társasággal szemben gyakorolhatja-e.

Megjegyzés

BH 2003.202 I. A konszernjogi szabályok alkalmazása vonatkozásában a törvény nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a részvénytársaság nyilvános, vagy zártkörűen működik [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 288. § (1) bek., 295. §].

II. A konszernjogi szabályok alkalmazása vonatkozásában a befolyásszerzés időpontja nem a részvénykönyvi bejegyzés, hanem a részvények megszerzésének időpontja, törvényen alapuló szerzésnél a törvény hatálybalépésének napja [Ptk. 212. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 180. § (4) bek., 198. § (2) bek., 288. § (1) bek., 292. § (2) és (3) bek., 295. § (1) bek., 1996. évi CXI. tv. (Épt.) 105. § (3) bek., 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 8. § (2) bek., 12. § (2) bek. b) és c) pont, 37. § b) pont, 1998. évi XXXIX. tv., 50/1998. (XI. 27.) AB határozat].BH

EBH 2004.1141

I. Nem mentesíti az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás megszerzésének bejelentése alól az ellenőrzött társaság változás-bejegyzési kérelmének benyújtása [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 292. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 22. §].

II. A Gt. 292. § (3) bekezdésében szabályozott objektív felelősség időbeli terjedelme a többségi, illetve közvetlen irányítás megszerzésére vonatkozó bejelentés elmulasztásának időpontjában - azaz a befolyásszerzéstől számított 30 nap elteltével - kezdődik és a késedelmes bejelentés teljesítésének időpontjáig tart. Az ellenőrzött gazdasági társasággal szemben ez alatt az időszak alatt keletkezett tartozásokért terheli teljes és korlátlan felelősség a befolyást szerzőt [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 292. § (3) bek.].

EBH 2004.1038 I. A konszernjogi felelősséget megalapozó tartósan hátrányos üzletpolitika folytatását eredményező befolyás csak az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) hatálybalépését követően tanúsított magatartással valósítható meg [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 296. § (1) bek.].

II. Az ellenőrzött társaságnál az uralkodó tag hátrányos befolyásolása folytán kell, hogy a felszámolási eljáráshoz vezető veszteség keletkezzen. Ha a veszteség objektív gazdasági körülmények következménye, nem áll fenn a konszernjogi felelősség [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 296. § (1) bek.].

EBH 2005.1217 I. Az irányító társaságnak a közvetlen irányítása alatt álló részvénytársaság behajthatatlan tartozásáért fennálló korlátlan felelőssége ún. mögöttes, másodlagos felelősség [1988. évi VI. tv. (Gt.) 328. § (2) bek.].

II. A jogosult követelésének elévülése mind a főkötelezett, mind a másodlagos kötelezettel szemben ugyanazon időpontban; a követelés esedékességekor kezdődik [Ptk. 326. § (1) bek.].

III. A mögöttes felelőssel szembeni követelés elévülése mindaddig nyugszik, amíg fennáll a reális lehetősége annak, hogy a követelés a főkötelezettől behajtható [Ptk. 326. § (2) bek.].

1/2007. PJE jogegységi határozat

1. A mögöttes felelősség olyan járulékos jellegű, másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség, amely alapulhat szerződésen (pl. szerződéses egyszerű kezesség) vagy törvény rendelkezésén (törvényi kezesség, valamint a mögöttes felelősség egyéb törvényi esetei).

2. A mögöttesen felelős ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a főkötelezett. Ebből következően a követelés elévülése mind a főkötelezettel, mind a mögöttesen felelőssel szemben ugyanabban az időpontban - a követelés Ptk. 326. § (1) bekezdés szerinti esedékessé válásának időpontjában - kezdődik.

3. Az elévülést a főkötelezettel szemben megszakító jogcselekmények nem szakítják meg az elévülést a mögöttesen felelős személlyel szemben.

4. A mögöttesen felelős személlyel szembeni követelés elévülése a főkötelezettől való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságáig nyugszik. Az elévülés nyugvása fogalmilag kizárja az elévülés megszakadását. A főkötelezettel szemben el nem évült követelés az elévülés nyugvásának megszűntétől (vagyis a főkötelezettől való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságától) számított egy éven belül érvényesíthető a mögöttesen felelős személlyel szemben.

2008.247 Ha az alperes közvetlen irányítást biztosító befolyása nem került bejegyzésre az ellenőrzött társaság cégjegyzékébe, az alperesnek kell bizonyítania, hogy a felperes ennek hiányában is tudomással bírt az alperes felelősségéről, ezért nem gátolta őt menthető ok a konszernjogi felelősségre alapított igényérvényesítésben [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 328. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. §, Legfelsőbb Bíróság PJE 1/2007.].

EBH2010. 2238. A közvetett tulajdonosnak a tulajdonosi minőségében megvalósított magatartása nem az 1959. évi IV. törvény, hanem az adott időszakban hatályos és irányadó 2006. évi IV. törvény, illetve 1991. évi XLIX. törvény alapján ítélendő meg. A komfortlevélben vállaltakat annak tartalma szerint kell elbírálni (2006. évi IV. törvény 54. §).

BH2012. 295. A tartósan hátrányos üzletpolitika nem csak tevőleges magatartással, hanem az uralkodó tag (egyedüli részvényes) mulasztásával, illetve a saját gazdasági céljai elérése érdekében tanúsított passzív magatartással is megvalósítható [2006. évi IV. törvény 54. § (2) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 63. § (2) bekezdés].

EBH2013. P.4. III. Az egymást követő uralkodó tagok felelőssége nem egyetemleges, egymás tevékenységéért nem tartoznak felelősséggel. [1997. évi CXLIV. törvény 296. § (1) bekezdés, 2006. évi IV. törvény 54. § (2) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 63. § (2) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 344. § (1) bekezdés]

Olvasmány

Török Tamás: Felelősség a társasági jogban Budapest 2007. HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 304 p.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések