Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik Könyv: Gazdasági joganyag / XII. cím: A betéti társaság

XII. cím: A betéti társaság

12.1. A betéti társaság fogalma

3:154. § [A betéti társaság fogalma]

A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem tartozik helytállási kötelezettséggel.

A betéti társaság fogalmának meghatározása érdemben nem változott. A Ptk a tagok (beltag is) vagyoni hozzájárulási kötelezettségéről rendelkezik a társaság részére, továbbá a tagok „helytállási kötelezettségét” említi, szemben a Gt. által használt, a tagok „felelőssége” kifejezéssel.

Megjegyzés

BH 1994/92. A betéti társaság esetében jogszabály nem írja elő a vagyoni betétek legkisebb összegét, a cégbíróság ezért nem vonhatja mérlegelési körébe, hogy a társaság tagjai által befizetett vagyoni betétek összege elegendő-e a társaság közös gazdasági tevékenységének folytatásához, ezen az alapon a cég bejegyzése nem tagadható meg.

A beltag helytállási kötelezettsége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlanul és mögöttesen továbbra is fennáll,ezért e tekintetben a korábbi bírói gyakorlat figyelembe vehető.

Megjegyzés

BH 2012..9 I. A kültag házastárs a családjogi szabályok alapján felel a beltag házastársnak a betéti társaság vagyonából behajthatatlan, a beltag mögöttes felelősségén alapuló tartozásáért.

BH 2010.11.499 A házastársak belső jogviszonyában - függetlenül attól, hogy a társasági szerződés a veszteségek milyen arányú viseléséről rendelkezett - mindkét házastársat egyenlő arányban terheli az általuk alapított betéti társaság házastársi vagyonközösség fennállása alatt keletkezett tartozásának megfizetése

II. A tartozás fedezetének elvonását jelenti, ezért a hitelezővel szemben hatálytalan az a - valós tartalmát tekintve ingyenes - szerződés, amelyet a házastársak gyermekükkel a hitelező érvényes követelésének meghiúsítása céljából kötnek meg .

BDT 2010.2316.. Amennyiben a követelés a betéti társasággal szemben - a hitelezői igény bejelentésének jogvesztő határidőn belüli elmulasztása miatt - már nem érvényesíthető, a jogosultnak a beltagok mögöttes felelősségére alapított igénye is elenyészik.

BDT2010. 2285. Jogerős ítélet alapján a betéti társaság volt tagjával szemben a végrehajtás nem rendelhető el, ha a végrehajtást kérőt a betéti társasággal szemben folyó felszámolási eljárásban hitelezőként - a jogvesztő határidő elmulasztása miatt - nem veszi a felszámoló nyilvántartásba.

BH 2008..159 Ha az adós betéti társaság elleni felszámolási eljárásban a hitelező - a felszámolás közzétételétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül - szabályszerűen nem érvényesíti a követelését, s emiatt a felszámoló őt hitelezőként nem veszi nyilvántartásba, a hitelező az igényérvényesítési jogát nemcsak a betéti társasággal, hanem annak mögöttesen felelős bel- és kültagjával szemben is elveszti .

BH 2008. 182 A betéti társasággal szembeni hitelezői igénynek a felszámolási eljárásban történő érvényesítésének hiánya miatt nincs mód a mögöttes helytállásra köteles taggal szembeni igényérvényesítésre .

BH 2011. .543 A betéti társaság mögöttes helyállásra köteles tagjával szemben érvényesített igény elévülésének nyugvása

BH2011..484 A betéti társasággal szemben fennálló követelés hiányában a taggal sem lehet - annak mögöttes felelősségére hivatkozással - megalapozottan igényt érvényesíteni

A Ptk. a Gt. 108.§(1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kültag felelőssége tekintetében a Gt.-ben szereplő „ ha a törvény” kifejezés helyett a ”ha e törvény eltérően nem rendelkezik” szabályt tartalmazza a helytállási kötelezettség alóli mentességre,a Ptk. miniszteri indokolása szerint is a kültag nem tartozik helytállási kötelezettséggel. Az egyértelmű, hogy pl. a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása (3:98.§(2), vagy átalakulás esetén a Ptk 3:153.§(2)bekezdése a kültag felelősségére is vonatkozik, de a kültag Ctv.118./A.§-a szerinti tagi felelőssége - ha annak feltételei fennállnak- is megállapítható a külön törvény alapján, hiszen a Ptk. általános szerkesztési elve, hogy külön törvényre sehol nem utal, ez azonban nem zárja ki más törvény eltérő rendelkezésének alkalmazhatóságát.

Vissza a tartalomjegyzékhez

12.2. A betéti társaságra alkalmazandó szabályok

3:155. § [A betéti társaságra alkalmazandó szabályok]

A betéti társaságra - az e címben foglalt eltérésekkel - a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A betéti társaságra –hasonlóan a Gt..108.§(3) bekezdésében foglaltakkal- alkalmazandóak a kkt. . rendelkezései.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések