Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI /11.Felügyelő bizottság

VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI

11.Felügyelő bizottság

3:82. § [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei]

(1) Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

(2) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

11.1. Korábbi szabályozás

A Ptk. előtti időszakból a Civil törvény és az azt megelőző nonprofit törvény (1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről) írta elő kötelező jelleggel az ügyvezetés ellenőrzését szolgáló szerv létesítését. A Civil törvény „felügyelő szerv”-nek nevezi (41. §), míg az azt megelőző Nonprofit törvény „belső felügyelő szervnek” hívta a felügyelő bizottságot.

Vissza a tartalomjegyzékhez

11.2. Felügyelő bizottság

A felügyelő bizottságot a Ptk. jogi személy könyv általános részében már nevesíti, mint az jogi személy ügyvezetését ellenőrző szervet [lásd: 3: 26-28. §§]. A felügyelő bizottságra, működésére, a tagok felelősségére a jogi személy általános szabályai alkalmazandók. A felügyelőbizottság a tagok részére végzi ellenőrzési tevékenységét és a tagok számára kell beszámolnia tevékenységéről.

Egyesületnél a Ptk. két esetben kötelezővé teszi felügyelőbizottság létesítését. Ha a tagok több mint fele nem természetes személy, akkor fennáll az a veszély, hogy a nem természetes személyeket képviselő személyek nem csak az egyesület vagy az általuk képviselt személyek érdekeit kívánják megvalósítani, hanem egyéb érdekeket képviselhetnek, ezért az ügyvezetés folyamatos ellenőrzésével ez a veszély kontrollálható. A képviselt személy és a képviselő közti számos érdekellentét keletkezhet, amelyben a visszaélés veszélye rejlik. A másik eset, amikor a törvény kötelezővé teszi a felügyelő bizottság létesítését, ha az egyesület tagjainak a száma a száz főt meghaladja. Nagy számú tagság esetében a felügyelőbizottság elengedhetetlen az ügyvezetés hathatós és folyamatos ellenőrzéséhez.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések