Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI /10.Vezető tisztségviselői megbízatás létrejövetele és megszűnése

VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI

10.Vezető tisztségviselői megbízatás létrejövetele és megszűnése

3:79. § [A vezető tisztségviselői megbízatás]

(1) Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól.

(2) Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis.

(3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

3:80. § [Az ügyvezetés feladatai]

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

3:81. § [A közgyűlés összehívása]

(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

10.1.A korábbi szabályozás

A régi Ptk. és az Etv. nem szabályozta az ügyvezetés feladatait és hatáskörét.

Vissza a tartalomjegyzékhez

10.2.Új szabályozás

Az egyesületek nagy többségét nem jogászok irányítják, sőt azok teljes egészében jogászok nélkül működnek, ezért a törvény az egyesületi jog szabályainál tekintettel volt erre tényre. A Ptk. az egyesületet irányító személyek legfontosabb feladatait felsorolja, de maga a törvényi lista nem végleges, a tagok az alapszabályba egyéb rendelkezéseket is felvehetnek. Az ügyvezetői tevékenységre a jogi személy általános szabályai is alkalmazandók, ezeket egészíti ki a törvény az egyesületek vonatkozásában.

Az ügyvezetés felelős az egyesület napi ügyintézéséért, az egyesület vagyonának kezeléséért. Fontos hitelezővédelmi szabály, hogy az egyesület vagyonvesztése esetében az ügyvezetés felel a közgyűlés összehívásáért, és a vagyonvesztés megakadályozására és orvoslására vonatkozó javaslatok előterjesztéséért. Ebből a szabályból is következik, hogy az ügyvezetésnek az egyesület mindenkori vagyoni helyzetével tisztában kell lennie, de az következik abból a szabályból is, hogy az ügyvezetés az egyesület nevében kötelezettségeket az egyesület vagyoni helyzetére tekintettel vállalhat csak. Ez a felelősség a jogi személy vezető tisztségviselőjének felelőssége módján értelmezendő, és alapvetően belső, azaz az egyesület irányában áll fenn. Az ügyvezető felelőssége külső, harmadik személyekkel szemben ehelyütt nincs külön szabályozva, de a szerződésen kívüli károkozás körében a 6:541. § szabálya ide sorolható. Egyes külön jogszabályok, például a fizetésképtelenségi szabályok említhetők még [1991. évi XLIX. törvény 33/A. § - ide bevenni], továbbá más hasonló tényállás esetén a bírói jogfejlesztés az ügyvezetés felelősséget vizsgálhatja és akár meg is állapíthatja harmadik személy irányában is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

10.3. Képviselet

A Ptk. az egyesületeknél nem szabályozza külön a képviselet szabályait, a képviseletre az általános szabályok alkalmazandó [lásd 3:29-31. §§].

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések