Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI /8.Eljárási kérdések

VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI

8.Eljárási kérdések

3:75. § [A napirend kiegészítése]

(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

3:76. § [Határozathozatal]

(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

8.1.Korábbi szabályozás

Az egyesületek korábbi szabályai minimális szabályokat adtak a legfőbb szerv működésére vonatkozóan, és a tagi jogosultságokat is inkább a bírói gyakorlat dolgozta ki, nem pedig a jogalkotó.

Vissza a tartalomjegyzékhez

8.2.Új normák

A közgyűlést az ügyvezetés jogosult összehívni és az ügyvezetés határozza meg a napirendi pontokat is. A tag nem jogosult egyikre sem, viszont megilleti az a jog, hogy a napirendi pontként valamely egyesületet érintő kérdés felvételét indítványozza.

A törvény rövid szabályokat ad a közgyűlés eljárási rendjére, a részleteket a tagoknak az alapszabályban kell meghatározniuk. A szavazás tekintetében az alapszabály feltételezi, hogy valamennyi tag szavazati joggal rendelkezik, de ezt a jogot az alapszabály akár feltételhez is kötheti, például az éves tagdíj megfizetéséhez, vagy az adott alapszabály olyan rendelkezést is tartalmazhat, amely a tagdíj-hátralék esetén a szavazati jog felfüggesztésére ad lehetőséget.

A Ptk. kimondja, hogy az alapszabály módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel, míg az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Értelemszerűen – az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az egyéb határozatok meghozatalához a jelenlevő tagok egyszerű többségének szavazatára van szükség.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések