Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI /7.Közgyűlés, küldöttgyűlés

VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI

7.Közgyűlés, küldöttgyűlés

3:72. § [Közgyűlés, küldöttgyűlés]

(1) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.

(2) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

(3) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

3:73. § [A közgyűlés ülésezése]

(1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.

(2) A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

3:74. § [A közgyűlés hatásköre]

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

7.1.Korábbi szabály

A régi Ptk. és az azt megelőző Etv. a tagok összességét (taggyűlést) az egyesület legfőbb szervének nevezte és a hatáskörét meghatározta. Működésére nézve érdemi szabályozást nem tartalmazott.

Vissza a tartalomjegyzékhez

7.2.A Ptk. szabályozása

A Ptk.-t a három szintű szabályozás jellemzi ebben a kérdésben is. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok, az egyesületre vonatkozó normák és nem utolsó sorban a konkrét egyesület alapszabályának előírásai egymásra épülnek és együtt adják meg a vonatkozó szabályozást. A három szintű szabályozásnak megfelelően az egyesületekre vonatkozó szabályok között nem találhatunk az elektronikus úton megtartható közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket, mivel ezen rendelkezések a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések között szerepelnek.

A jogi személyek általános részi szabályai a döntéshozó szerv fogalmát vezették be, és a jogalkotó számos alapvető döntési hatáskört erre a szervre telepített [lásd 3:16-3:20. §§]. Az egyesület döntéshozó szerve a tagokból álló közgyűlés, bizonyos esetekben a tagok képviselőiből alakítható küldöttgyűlés. A közgyűléssel kapcsolatosan a törvény nevesíti azokat a jogokat, amelyekre a tag, a küldött jogosult: részvétel és szavazás joga mellett a felszólalás, kérdés feltevése, javaslatok és észrevételek megtételének joga, továbbá a napirend kiegészítésének a joga.

A küldöttgyűlésre a törvény nem ad részletes szabályokat, ezért a tagoknak kell a részletszabályokat, így a küldöttek választásának a módját, hogy ki és milyen feltételekkel lehet küldött, hány küldött van és meddig tart ez a megbízatás, van-e helyettesítés és a kapcsolódó kérdéseket az egyesület alapszabályában megállapítaniuk.

Vissza a tartalomjegyzékhez

7.3 Közgyűlés hatásköre

A törvény meghatározza a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdéseket, amelyek az egyesületen belüli érdek-összeütközések elkerülését szolgálják, továbbá az egyesület működésének átlátható és a tagság által követhető, megismerhető döntési folyamait kívánják biztosítani. A törvény tizenegy hatáskört tartalmaz, ezek közül a teljesség igénye nélkül utalunk az egyesület vezetőségének, felügyelő bizottságának és állandó könyvvizsgálójának a megválasztására, visszahívása és javadalmazásának a megállapítására, egyéb egyesületi tisztségviselők választására, az éves beszámoló és költségvetés elfogadására, valamint az egyesület életét alapvetően befolyásoló döntések meghozatalára. Ez a törvényi lista szabadon bővíthető, az egyesület működőképességének megőrzése érdekében azonban célszerű a túlzott hatalomkoncentrációt elkerülni. A törvény rögzíti a közgyűlés magánjellegét, előírja, hogy azon kik és milyen jogokkal vehetnek részt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések